A hétvégén lezajlott EP-választás egyáltalán nem hozta magával azt az 'elitellenes felfordulást', amiről a magyar kormánymédiából az utóbbi időben hallani lehetett: ugyan a két nagy párt bőven vesztett mandátumokat, de ezeket sokszor az EU-párti liberálisok, illetve zöldek foglalták el. 

A zöldek látványos felfutásáról részletesen is írtunk: az elsősorban a klímaváltozás megfékezésének szükségességével kampányoló pártok több nyugat-európai országban is váratlanul jó eredményt értek el, Németországban például másodikok lettek, megelőzve a szociáldemokratákat.  

Ez annyiban nem meglepő, hogy a német közvélemény-kutatásokból látni lehetett, ahogy a társadalom a klímaváltozást tartja a legnagyobb, az EU-t fenyegető kihívásnak. Igaz, ezzel nem mindenki értett egyet: a szélsőjobboldali AfD megpróbálta a klímaszkeptikus vonalra felfűzni a kampányát, többek között azzal érvelve, hogy a klímaválság miatti intézkedések sürgetésével a zöldek valójában csak a magántulajdont akarják eltörölni. 

És az elmúlt napokban a magyar kormányközeli körökben is fel-felbukkant a vélekedés, hogy valami egész más állhat a nagy klímavédelem mögött, mint amit gondolni szokás. 

Ott volt egyrészt a Hír TV riportere, aki még múlt pénteken a diákok klímatüntetésével kapcsolatban Soros György szerepéről érdeklődött Jávor Benedeknél, mire a politikus meglehetősen hevesen reagált. 

A hétvégén aztán Nógrádi György, a Fidesz egyik kedvenc „biztonságpolitikai szakértője” az M1-en arról beszélt, hogy érezhető, hogy a német közéletet azért uralja a környezetvédelem, hogy ne kelljen a migrációról beszélni. 

Végül pedig egy hétfői, politológusok részvételével szervezett beszélgetésen az Index beszámolója szerint a századvéges Kiszelly Zoltán arról beszélt, hogy a 'mainstream elit' befolyásolási kísérleteket hajtott végre, és a klímaváltozás „metatémáját” vetették be a bevándorlással szemben. Hasonlóról beszélt a beszámoló szerint G. Fodor Gábor is, aki az „az elit cselének” tartja a klímaváltozást, amivel az 'elit' megpróbálja elfedni a bevándorlás kérdését. 

Az, hogy az elmúlt pár napban több Fidesz-közeli szereplőtől is visszahallott vélekedésből lesz-e kidolgozott és sokat ismételgetett kormányzati narratíva, vagy pedig csak véletlen egybeesésekről van szó, hamarosan ki fog derülni. Az biztos, hogy ha a Fidesz elkezdene beleállni ebbe a klímaszkeptikus vonalba, akkor azért ahhoz Áder Jánosnak is lenne néhány kemény szava.