Látványos zöld fellendülést hozott az uniós választás

eu
2019 május 27., hétfő 15:14
159

A zöldpártok több országban is történetük legjobb eredményét érték el a hétvégi EP-választásokon, és jelen állás szerint a következő parlamentben 69 fős frakciót alakíthatnak majd. Ezzel megerősödve jöttek ki a választásokból, és ez további lendületet adhat a zöldmozgalmaknak, igaz, jelenleg úgy fest a helyzet, hogy a többségét elveszítő néppárti-szocdem nagykoalíció nem lesz feltétlen rászorulva a zöldek szavazataira, elég lesz megállapodniuk a szintén nagyot erősödő liberális ALDE-val. 

Ennek ellenére is szolgálnak tanulságokkal a hétvége eredményei. A zöldek különösen nagyot mentek Németországban, ahol a Die Grünen a kormányzó CDU/CSU mögött a második helyre ért be, 20,7 százalékkal. Még ennél is beszédesebb adat, hogy a 30 évesnél fiatalabb választók körében toronymagasan nyertek. 

Másodikok lettek a finn zöldek is (16 százalékkal) és a vártnál jobb eredménnyel, 13,3 százalékkal harmadik helyre ért be a francia Europe Écologie-Les Verts, amit egy egykori Greenpeace-tag vezet. Meglepetést keltett a portugál zöldek szereplése is, a párt története során először szerzett EP-mandátumot. A jelek szerint Nagy-Britanniában is sikerült megduplázni a zöldeknek az eredményüket, és jelen állás szerint megelőzik a kormányzó torykat is. Emellett harmadikok lettek a zöldek Írországban, 15 százalékos eredményük háromszor jobb, mint öt évvel ezelőtt, és erős eredményt értek el az ökopártok Svédországban és Belgiumban is. 

Nem véletlen, hogy a francia miniszterelnök, Edouard Philippe az eredmények ismertetése után arról beszélt, hogy elsősorban a fiatal nyugat-európai szavazók világos üzenetet küldtek a politikának: arra kíváncsiak, hogy mit tudnak és hajlandóak kezdeni az ökológiai vészhelyzettel. 

Mert ugyan Nógrádi György utalgathat arra, hogy Németországban csak azért van annyi szó a német közbeszédben klímakérdésről, hogy ne kelljen a migrációról beszélni, a hétvége eredményei alapján a választók ezt nem így gondolták, és a globális felmelegedés, az ökológiai krízis vagy a szmogos városok problémája tényleg foglalkoztatja őket. Ennek voltak már előjelei, a német Zöldek választásról választásra jobb eredményt értek el az elmúlt években, a Greta Thunberg sztrájkjából kinőtt mozgalom pedig Európa-szerte sok tízezer fiatalt mozgatott meg. 

Az is kiderült a hétvégén Németországban, hogy a klímaszkeptikus hangokkal most nem lehetett átütő eredményt elérni: a szélsőjobboldali AfD ebben a kampányban kifejezetten elindult ebbe az irányba, de végül 11 százalékos eredményükkel nem tudtak meglepetést okozni. 

Fotó: Paul Zinken/dpa Picture-Alliance/AFP

A zöld pártok megerősödése több nyugat-európai országban azzal párhuzamosan zajlott, hogy a hagyományos baloldali pártok támogatása visszaszorult. Különösen látványos ez Németországban, ahol az SPD csak harmadik lett, éppen a Die Grünen mögött. Ez összefügghet azzal, hogy a klímavédelmi lépéseket sürgető pártok más területeken is progresszív üzeneteket képviselnek: EU-pártiak, humánus menekültpolitikát, valamint fenntartható és társadalmilag igazságosabb gazdaságpolitikát szeretnének. 

A zöldek listavezetője és egyik bizottsági elnökjelöltje, Ska Keller vasárnap este Brüsszelben arról beszélt, hogy egy valódi változásra kaptak mandátumot: a klímavédelem mellett a szociális Európát, több demokráciát és erősebb jogállamiságot fogják képviselni a parlamentben. Keller elmondása szerint ez az a három szempont, amely minimumként fog szolgálni bármiféle együttműködés előtt: 

a klímacselekvés, a szabadságjogok és a társadalmi igazságosság kérdése. 

Az uniós zöldek másik bizottsági elnökjelöltje, a holland Bas Eickhout is arról beszélt még a választások előtt adott interjújában, hogy a pocizójukat arra kívánják majd felhasználni, hogy a létező legnagyobb nyomást fejtsék ki a klímaváltozással összefüggő cselekvésekre. Emellett viszont az is fontos, hogy a megújulókra történő átállás költségei igazságosan terítsék szét a társadalmakban. 

Bas Eickhout Fotó: MARCEL VAN HOORN/AFP

Eickhout szerint három tényező hajtotta fel a zöldek népszerűségét: egyrészt a klímaváltozás következményei miatti aggodalom felforgatta az emberek prioritásait, másrészt a zöldpártok Európa-szerte megmutatták a kormányokban és az önkormányzatokban, hogy alkalmasak a kormányzására, valamint a pártok profitálnak abból is, hogy a nyugati balközép pártok közül többen támogatták a 2008 utáni megszorító intézkedéseket. 

Nagy kérdés persze, hogy a zöld frakció milyen konkrét lépéseket tud majd keresztülvinni az EP-ben, főleg, hogy jelen állás szerint a támogatásuk nélkül is többsége lehet egy néppárti-szocdem-liberális EU-párti hármasnak. Az EU tagállamai a 2015-ös párizsi klímaegyezménnyel összhangban vállalták, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat, ugyanakkor klímatudósok szerint ennél radikálisabb fellépésre lenne szükség. 

Az ENSZ égisze alatt működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbb októberben figyelmeztette a világot, hogy a felmelegedés mértéke még mindig egy olyan pályán mozog, amely katasztrofális jövőképet vetít előre az emberiségnek. 

Hogy az egyre erősebbé váló zöld mozgalmakat nem vehetik többé félvállról a mainstream pártok, azt jelzi az is, hogy Markus Söder bajor miniszterelnök már egyenesen a CSU legfőbb ellenfelének nevezte a Zöldeket, és szerinte a legnagyobb kihívást mostantól velük folytatott intenzív viták jelentik majd. 

Nálunk nem jött össze

Ugyan minden eddiginél nagyobb frakciója lehet a zöldeknek az Európai Parlamentben, de magyar képviselő nem lesz benne: a folyamatos belső konfliktusokkal terhelt LMP támogatottsága összezuhant, és Jávor Benedek is csak a harmadik kijutó helyen szerepelt az MSZP-Párbeszéd összefogás listáján, ám a pártszövetség végül csak 6,68 százalékos eredményt ért el, ezért csak egyetlen képviselőt küldhetnek Brüsszelbe, aki szinte biztosan nem Jávor lesz. 

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt