Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtök este tényleg benyújtotta a parlamentnek azt módosító javaslatot, ami bizonytalan időre elhalasztja a közigazgatási bíróságok bevezetését. A Fidesz „korszakos győzelme” után pár nappal  magyar kormány „megalapozatlan jogállamisági kritikákkal” indokolta a különbíróságok jegelését. Úgy látják, hogy a felállítás előrehaladása hátráltatná a viták megnyugtató lezárását. 

Pedig a különbíróságok bevezetése a kezdetektől fogva komoly kritikákat kapott, de ezek a kritikákat épp az EP-választások után tartott első kormányülésen kezdték komolyan venni, miután vasárnap nem úgy alakultak az európai erőviszonyok, ahogy azt várták. 

Az új bírósági rendszer tavaly még annyira fontos volt a kormánynak, hogy nem sokkal a választások után még az Alaptörvényt is módosították a bevezetés kedvéért. Idén május elejéig 162 bíró jelentkezett át az új szervezetbe, akik 2020. január 1-jétől már a különbíróságokon folytatták volna a munkájukat. Most az ő nyilatkozataikat is hatályon kívül helyezik.

Az először 2016-ban felvetett koncepció lényege, hogy a kormány számára érzékeny politikai és gazdasági ügyeket egy 2020-tól felálló különbírósági rendszer hatáskörébe adnák, itt pedig részben az államigazgatásból, például a kormányhivatalokból átvett új bírák ítélkeznének.