Minden korábbinál veszélyesebb ütközőpályán volt a Fidesz a különbíróságok miatt

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

A tegnapi kormányülésen döntés született arról, hogy a kormány kezdeményezi az országgyűlésnél a közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének határidő nélküli elhalasztását

– így jelentette be Gulyás Gergely általános miniszter csütörtök délelőtt a kormányszóvivői tájékoztatón, hogy visszalépnek a különbíróságos tervekből.

Az először 2016-ban felvetett koncepció lényege, hogy a kormány számára érzékeny politikai és gazdasági ügyeket egy 2020-tól felálló különbírósági rendszer hatáskörébe adnák, itt pedig részben az államigazgatásból, például a kormányhivatalokból átvett új bírák ítélkeznének. A 2018-as választási győzelem újra kétharmados többséget hozott a Fidesznek, a különbíróságok létrehozását biztosító alkotmánymódosítás pedig az első dolog volt, amit az új kétharmaddal elfogadtak.

A tervezett rendszert hazai és nemzetközi szervezetek is részletesen kritizálták, de egészen ma reggelig nem látszott, hogy a kormány visszalépne a 2020-as bevezetés elől.

„(...) azt látjuk, hogy egy olyan európai és nemzetközi vita kereszttüzében áll a közigazgatási bíráskodás bevezetése, ami a mi véleményünk szerint ugyan alaptalanul a bírói függetlenséget kérdőjelezi meg, de mi olyan kiemelt fontosságúnak tartjuk a bírói függetlenség kérdését, hogy ahogyan eddig, úgy ezután is nyitottak vagyunk ezekre a vitákra, és amíg megnyugtatóan nem zárhatóak le ezek a viták, határidő nélkül az önálló közigazgatási bírósági rendszer bevezetését a kormány elhalasztja” – indokolta a kormány döntését Gulyás Gergely. 

A váratlan visszalépés oka elsősorban az, hogy az európai parlamenti választások után nagyon meggyengültek a Fidesz, és így a magyar kormány pozíciói Brüsszelben.

A különbíróságos tervek sem az Európai Néppártban nem arattak sikert (ahol nem sokkal az EP-választás előtt függesztették fel a Fideszt), sem az unió kormányaként működő Európai Bizottságnak nem voltak elfogadhatók, és Magyarország uniós támogatásait veszélyeztető helyzetet is eredményezhetett volna, ha kitartanak a tervek mellett.

Elszámolták az európai erőviszonyokat

A Fidesz a néppárti felfüggesztés után már egyértelműen arra játszott, hogy a szélsőjobbos erők áttörést érnek el az európai politikában, és ők ebben a szövetségben játszanak majd főszerepet. Az EP-választáson nem ez történt. A populisták erősödése, és részben pont Orbán Viktor magyar miniszterelnök látványos és szélsőséges politikája aktivizálta a liberális szavazókat, így a választásokon a populisták nem jutottak érdemi befolyáshoz az unióban. Minden valószínűség szerint továbbra is az Európai Néppárt lesz az EU meghatározó politikai alakulata, és valószínűleg a szocialistákkal és a liberálisokkal, esetleg a zöldekkel, Orbánék ellenfeleivel lépnek majd koalícióra. Ez éppen az a konstelláció, amitől Orbán korábban több nyilatkozatban is óvta a Néppártot. (Illetve ennél sokkal keményebb szavakkal is kifejezte ellenérzéseit.) Úgyhogy bár itthon megint nagyot győzött a Fidesz, az európai politikában légüres térben, befolyásos szövetségesek nélkül találta magát.

Míg egy európai szintű populista áttörés esetén aligha kerülhetett volna az uniós belpolitika fontos témái közé a magyar igazságszolgáltatás függetlensége, addig a mostani helyzetben a Fidesznek nagyon sok gesztust kell tennie, hogy visszakerülhessen a fontos EU-s döntések közelébe.

Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a Fidesz tájékozódni kezdett az EPP felé a békülés, vagyis a párt rendes tagságának visszaállítása érdekében, de nem hallottunk arról, hogy konkrét feltételeket kaptak volna. Ilyen értelemben tehát a különbíróságos tervek visszavonása proaktív lépés.

A Fidesz nélkül is megvan a többség, de a nagykoalícióban is jól jöhet a szavazatuk

A néppártnak a mostani koalíciós egyeztetések idején inkább teher a Fidesz. A néppárt két legvalószínűbb koalíciós partnere, a szocialisták és a liberálisok kezében túl könnyű zsarolási alap a Fidesz kizárásnak követelése, és a néppárt nincs rászorulva, hogy a Fidesz kedvéért rontsa az alkupozícióit. Könnyen lehet, hogy az EPP oldaláról a döntés elhúzódik az új EU-s tisztségviselők megválasztása utánra. Ez a Fidesz szempontjából azért kellemetlen, mert így a néppártban már szétosztják a parlamenti pozíciókat, mire a Fidesz visszatérhetne. Ha egyáltalán visszatérhet, mert a hangulat brüsszeli forrásaink szerint nem a fogadókészséget jelzi előre.

Néppárti összefüggésében egy körülmény segítheti a Fidesz bent maradását: ha az EPP-nek a liberálisokkal és a szocialistákkal kell koalícióra lépnie az Európai Parlamentben, akkor ennek a koalíciónak a belső erőviszonyai nagyon is fontosak, a konzervatív pártoknak pedig ebben az összefüggésben nem jöhet rosszul, ha a fideszes EP képviselők is ott vannak a frakcióban, az ő oldalukra állnak a koalíciós alkudozásoknál.

A liberális frakcióban ugyan beszéltek arról, hogy a Fidesz EPP-s kizárása a koalíció feltétele, de kérdés, hogy végül ez lesz-e a legfontosabb pozíció a számukra, miközben bőven akadnak más vitás kérdések is. Könnyen lehet, hogy a Fidesz EPP-ben maradása elfogadható lenne a számukra, ha Orbánék jelentős gesztusokat tennének (ilyen például a különbíróságos tervek visszavonása), miközben a következő költségvetési időszakban csökkenne például a magyarok uniós támogatásának mértéke.

Gulyás Gergely - aki magyar részről az egyik fontos kapcsolattartó a néppárti döntésekben megkerülhetetlen német CDU-val - csütörtökön mindenesetre közölte, hogy a Fidesz nem csatlakozik Salvini frakciójához. Míg az EP-választás előtt a fideszesek még azzal zsarolták a néppártot, hogy átülnek oda (Schöpflin György és Orbán Viktor is utaltak erre), addig most már az a tárgyalási alap a Fidesz részéről, hogy előre megígérik, hogy nem mennek.

Még kínosabb lett volna, ha az EU utasítására kell visszavonni a törvényt

Az is valószínűnek látszik, hogy a magyar kormány azt akarta megúszni, hogy az Európai Bíróság úgy buktassa el a bíróságok felállításáról szóló törvényt, hogy a bíróságok már léteznek. Az EP-s és a néppárti rendszer úgy kapcsolódik ide, hogy minden jel szerint az EU-barát, sőt az eddiginél liberálisabb többség olyan Európai Bizottság megalakulását támogatja majd, amely legalább olyan szigorúan büntetné az igazságszolgáltatás politikai megszállását, mint a mostani.

A mostani pedig nagyon keményen nekiment Lengyelországnak, amikor az ottani kormány gyengíteni kezdte a bírák, és különösen a legfelsőbb bíróság függetlenségét. A bizottság pont a lengyel igazságügyi reform miatt élesítette a hetes cikkelyt a varsói kormánnyal szemben - ugyanazt az eljárást elindítva, amit Magyarországgal szemben az EP indított el, a Sargentini-jelentés elfogadásával.

Ennél is jobban aggaszthatja a magyar kormányt, hogy a három kötelességszegési eljárásból, amit a bizottság indított a lengyel törvények ellen, kettő már az EU bírósága előtt van, és ugyan végleges ítélet még nincs, de sokat sejtet, hogy a lengyel bírák kényszernyugdíjazását a luxemburgi bíróság döntése értelmében máris fel kellett függeszteni. A lengyel kormány ugyan nagyon nehézkesen enged a bizottsági nyomásnak, de a luxemburgi bírósági döntést teljesítették. Továbbá már kilenc alkalommal módosították az eredeti törvényt, néhány esetben az EU-s elvárásoknak is engedve, bár néhány esetben kifejezetten azokkal szembe menve. Az mindenképpen látszik, hogy a lengyel igazságügyi reform döcög, és a magyarnál már csak méreténél fogva is befolyásosabb lengyel kormány sem tud ellenállni a brüsszeli - luxemburgi nyomásnak. Ezek elég kedvezőtlen előjelek.

Ilyen értelemben a kormány még akkor jár jobban, ha most, kvázi "magától" visszalép a javaslatból, és nem egy uniós intézmény várható döntése miatt kell elengednie a projektet. Más választási lehetőség aligha lett volna, a EU bíróság döntéseivel dacolni az unión belülről nem lehet.

Uniós pénzeket bukni a különbíróság miatt

A nyugati uniós tagországokból, elsősorban a németektől egyre többet lehetett hallani arról, hogy az uniós támogatások kifizetését valamilyen módon a jogállami körülmények meglétéhez kötnék, tehát ahol nem működik jól a jogállam, oda kevesebb uniós pénz jutna.

A jogállam léte, vagy minősége viszont nehezen tetten érhető, jelentős részben politikai kategória. Ami a németeknek már rég nem jogállam, az a magyaroknak még simán az, véleményes műfaj. Kivéve, ha az előbb már említett Európai Bíróság döntéseit használják fel mérceként, és azt mondják: akiket Luxemburgban jogállami ügyek miatt elmarasztaltak, azoktól vennének el pénzeket.

Ilyen értelemben érdemes újraolvasni, amit Gulyás Gergely a törvény visszavonásának indokaként mondott:

nincs gond a törvénnyel, sőt, de azt kell elérni, hogy a jogállam ügyében még aggályokat se lehessen megfogalmazni.

Az EP választások eredményeként tényleg jó esély van rá, hogy az EU bevezet valamilyen, a jogállami ügyeket és a támogatásokat összekötő mechanizmust, a Fidesz pedig láthatóan nagyon elkezdett figyelni rá, hogy ezen a fronton ne érhesse őket kritika.

Trócsányi lehúzhatná az egész Európai Bizottságot

További szempont lehet, hogy a törvény Trócsányi László magyar igazságügyi miniszter projektje, akit a Fidesz biztosnak akar jelölni. Márpedig a most megválasztott EP-ben könnyen előfordulhat egy olyan helyzet, hogy erre a törvényre hivatkozva szavazza le a parlament a teljes új bizottságot - ott ugyanis nem egyenként szavaznak az új biztosokról, hanem csomagban az egész testületről. Ha a magyar jelölt lenne az akadálya az új bizottság felállításának, akkor a magyar kormánynak le kellene cserélnie Trócsányit. Lehetséges, hogy előre menekülve inkább Trócsányi törvényét cserélték le, hogy az ne lehessen támadási felület.

A magyar bíróságok függetlensége a külföldi cégeknek is fontos

Érdemes még megjegyezni, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége kiemelten fontos ügy az Európai Bizottságban. Elvben mindenféle szabadságjogokat óvnak, de erre jobban figyelnek, mint sok más ügyre. A bíróságok szabad működése ugyanis a gyakorlatban sem belügy. Az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgása miatt egy EU-s tagállam bírósága sok esetben más tagállamok cégeinek vagy állampolgárainak az ügyét is vizsgálja. Vagyis ha valahol nincs jogbiztonság, az mindenkinek fájhat, ezért ez egy olyan terület, amit különös szigorral kezelnek Brüsszelben. 

Miután a különbíróságok bevezetésének 2016-os kísérlete elbukott, arról is lehetett hallani, hogy különböző, Magyarországon jelentős gazdasági érdekeltséggel rendelkező nyugati országok is egyértelművé tették a kormánynak: kiemelten fontos számukra a magyar bíróságok függetlensége. Azzal számoltak, hogy a kormány különböző jogalkotási manőverekkel ugyan megpróbálhat keresztbe tenni a cégeiknek, de amíg a magyar bíróságok politikai befolyástól mentesen tudnak működni, addig befektetéseik biztonságban vannak, vagy fordítva: ha a politika befolyást szerez az igazságszolgáltatásban, akkor az ő magyarországi érdekeltségeik sincsenek többé biztonságban.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.