2016 nyara óta biztosan lehet tudni, hogy a Fidesz alapjaiban szeretné átalakítani a magyar igazságszolgáltatást. Az igazán komoly változtatásokhoz viszont kétharmados törvényeket kell módosítani, ehhez pedig az elmúlt években nem volt meg a többségük a parlamentben. Az április választások után viszont újra kétharmada van a Fidesznek, és a héten kiderült, hogy meg is valósítják a korábban kidolgozott terveiket.

1. Jönnek a különbíróságok a politikailag kényes ügyekben, és belülről ezt már senki sem próbálja megakadályozni

A kedden benyújtott 7. alkotmánymódosításban már szerepelnek azok a különbíróságok, amiket a Fidesz 2016 óta szeretne létrehozni. Lényegében arról van szó, hogy azokban az ügyekben, amik politikailag vagy gazdasági érdekek mentén kiemelten fontosak a kormánynak, egy új bírósági szervezet fog dönteni. Ha jogvita van amiatt, hogy

• Mészáros Lőrinc cége nyerte a közbeszerzést,
  
• Andy Vajna vette meg a vidéki rádiócsatornát,
  
• megbírságolták Simicska Lajos cégeit,
  
• valaki népszavazást szeretne az olimpiáról,
  
• valaki tudni szeretné, hogy mire költi Rogán Antal a közpénzt,
  

akkor ezek az új bíróságok mondhatják majd ki a végső szót.

A 2016 nyarán nyilvánosságra került tervek szerint az új szervezet vezetőségének felét direkt nem is bírókból, hanem közigazgatásban dolgozó jogászokból, például kormánytisztviselőkből állítanák össze. Ez egybevág a 2017-es változtatásokkal, amik több körben is a kormány felől érkező emberek útját egyengették az igazságszolgáltatásban.

Az érdemi változás a 2016-2017-es törekvésekhez képest viszont nem csak az, hogy a Fidesznek ma már simán van elég szavazata a parlamentben, hogy keresztülvigyék a tervüket, hanem az is, hogy ezt most senki sem próbálja megakadályozni.

Míg a 2016-os és 2017-es átalakítási kísérelteket sokan hangosan ellenezték az igazságszolgáltatáson belülről is, ma már ilyesmiről szó sincs.

„Ezt elfogadta vagy tudomásul vette a szervezet. Formailag hasonló rendszer van Franciaországban is, persze nagyon mások itthon a szereplők, a körülmények, a szándékok, de ezt az unió is le fogja nyelni”

– elemezte a helyzetet egy bírósági forrásunk.

A leglátványosabban pont az igazságszolgáltatás vezetésének változott meg a hozzáállása. A Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH) két éve még 16 pontban, 32 oldalon át kritizálta a különbíróságok létrehozásának tervét, most nem látszik, hogy bármilyen ellenállást kifejtetne az ügyben.

2. Handó már nem tart a kormánytól, a belső ellenzékre koncentrál

Az alkotmánymódosítás benyújtásával egy időben, kedden délután az MTI-ben megjelent egy közlemény, amit 24 bíró írt alá. A szöveget az Országos Bírói Tanácsnak címezték a szerzők, és többek között ezt írják benne:

„Sajnálattal állapítjuk meg, hogy néhányan személyes érdekeik, illetve egyéni sértettségük okán kockára teszik a bírói kar és vezetői közös munkájának eredményeit, ezáltal súlyosan veszélyeztetik közösségünk napirenden lévő korszakos lehetőségeit.”

A címzett az Országos Bírói Tanács (OBT) egy bírákból álló testület, amelyik Handó Tünde és az OBH munkáját ellenőrzi. Handót 2011-ben választotta meg a parlament az igazságszolgáltatást irányító OBH élére, és akkor a bírák többsége nyitottan fogadta az új vezetőt, akitől a munkakörülményeik javítását várták. Handó viszont sok embernek csalódást okozott, és egyre több kritikusa lett a szervezeten belül. Idén januárban a belső feszültségek miatt Handó kritikusai is bekerültek az OBT-be. A korábban csak formálisan ellenőrző, Handó terveihez többnyire bólogató szervezet elkezdte a nyilvánosság előtt kritizálni az OBH vezetőjének döntéseit. Erre válaszul született a keddi nyilatkozat, ami azt hivatott bemutatni, hogy igenis széles Handó támogatottsága az igazságszolgáltatásban, és az OBT-ben ülő kritikusok legfeljebb hangos kisebbséget jelentenek.

„Az nagyon foglalkoztatja, hogy az OBT-vel mi történik, hogy ezt a belső konfliktust hogy tudja kezelni. A kormánytól nem tartanak, Handó politikai beágyazottsága továbbra is erős”

– mondta egy forrásunk, aki jól ismeri az Országos Bírósági Hivatal munkáját. Ez is változás az egy hónappal ezelőtti helyzethez képest.

Kevesebb mint két héttel a választások után még arról beszéltek informátoraink, hogy a Handó vezette OBH-t gyakorlatilag megszüntetik, az igazságszolgáltatás irányítása pedig az igazságügyi minisztérium hatáskörébe kerül. Volt aki azt mondta, hogy Handó még küzd a terv ellen, de nem sok esélyt adott a sikerének. Ma már úgy néz ki, hogy az OBH körüli csatát – legalább is rövidtávon – sikerült megnyernie, és az általa vezetett hivatal komolyabb átalakítása lekerült a napirendről.

Egy másik forrásunk ezt azzal árnyalta, hogy Trócsányi igazságügyi miniszter továbbra sem kedveli Handót, és ha csak rajta múlna, akkor igenis változna a helyzet, de ő is elképzelhetőnek tartotta, hogy a különbíróságok létrehozásával, legalább is átmenetileg, de az OBH átalakítása vagy ledarálása lekerült a műsorról.

A belső konfliktus megoldása Handónak egyébként nem csak hiúsági szempontokból érdekes. Az igazságszolgáltatás bármilyen átalakítása megkülönböztetett uniós és nemzetközi figyelmet kap majd. Ebben a helyzetben politikai szempontból is fontos, hogy minél egységesebbnek látszódjon a bírói kar. Bármilyen belső elégedetlenkedés árthat a Fidesz céljainak, így az OBT felől érkező kritikákat kezelni kell.

3. Kinevezéssel demonstrálja, hogy bármit megtehet

Hétfőn derült ki, hogy Handó Tünde Polgárné dr. Vida Juditot nevezte ki a Fővárosi Törvényszék megbízott elnökének egy évre. Ez a döntés leginkább hitetlenkedést váltott ki a szervezetben, mivel 2013-ban Vida éppen a Fővárosi Törvényszékről kényszerült távozni, miután a belső újságban Paulo Coelho mondatait tüntette fel sajátjaként.

Vida kinevezésének kétféle, párhuzamos magyarázata is kering a bírák között.

Az egyik verzió arról szól, hogy a Fővárosi Törvényszék vezetése nem egyszerű feladat, erősek ott a Handó-ellenes hangok, és senki sem akarta vállalni az elnökséget, mert attól tartott, hogy később egy belső leszámoláshoz kellene asszisztálnia. Ezek szerint Vida kényszerű választás volt, jobb híján legalább egy lojális embert ültetni a Fővárosi Törvényszék élére.

A másik forgatókönyv szerint azzal, hogy egy ilyen kínos ügybe keveredett bírót nevezett ki pályázaton kívül a Fővárosi Törvényszék vezetésére, Handó üzenetet küldött az igazságszolgáltatásnak. Az OBH vezetőjét éppen az önkényes kinevezési gyakorlata miatt éri sok kritika a szervezeten belül. Vida kiválasztása arról is szólhat: Nem számít mivel támadnak engem, bármit megtehetek, szilárd a pozícióm. Azért hangoskodtok, mert pályázat nélkül nevezek ki embereket? Akkor pályázat nélkül fölétek ültetek egy vezetőt, akin pár éve nevetettek.

4. Sorosozással igazodik a Fideszhez az OBH

Hétfőn délután egy közlemény jelent meg az OBH oldalán, az volt a címe, hogy

„Oktatásnak vagy kutatásnak álcázott befolyásolási kísérletek”.

A szöveg arról szólt, hogy a Helsinki Bizottság 2016-ban gyűlölet-bűncselekmények ügyében tartott továbbképzést 19 bírónak és 20 ügyésznek, de ma már erről azt gondolják, hogy nem volt oké.

„Az elmúlt évek általános tapasztalata azt mutatta meg, hogy egyes személyek vagy szervezetek tevékenysége – akár az oktatáson keresztül – az általuk preferált világnézet és jogértelmezés bírákra erőltetését is célozhatja. Az, amit jó szándékú tudásmegosztásnak hiszünk, valójában befolyásolási kísérlet is lehet. A bírósági szervezet a tanulságokat levonta, s fokozottan ügyel arra, hogy képzési eseményein ne adjon teret integritási szempontból kockázatot jelentő megnyilvánulásoknak.”

Akinek erről a szövegről Fidesz  politikai kampányai jutnak eszébe, az nem téved nagyot: egy nappal a hétfői OBH-s nyilatkozat előtt Halász János Fidesz szóvivő éppen a bíróságokat féltette a „Soros-hálózat” befolyásától vasárnapi sajtótájékoztatóján, azon belül is pont a tréningektől.

Az, hogy az OBH

• a Fideszt követve ilyen sebességgel,
  
• a párt kedvenc témájában,
  
• Rogán Antal hangján szólal meg,
  

aligha véletlen.

Bírósági forrásaink között volt, aki a közleményt úgy interpretálta, hogy Handó a korábbinál jobban igazodik a fideszes kommunikációhoz, demonstrálja hűségét. Volt olyan is, aki ennél messzebbre ment. Szerinte az OBH-ban előre tudniuk kellett a fideszes közleményről, mert a szervezetet ismerve nem életszerű, hogy egy politikailag kényes témában 24 óra alatt Halász Jánosra ilyen szépen rímelő választ össze tudjanak rakni. Ez a verzió a sima igazodási kényszernél mélyebb együttműködést feltételez az igazságszolgáltatás vezetői és a kormányzati propaganda karmesterei között.