Hiába sikerült két hete megúszni a konfliktust Úzvölgyében, most egyre rosszabb a helyzet

Régóta nem volt annyira rossz a román - magyar diplomáciai viszony, mint ezen a pénteken. A magyar külügyminisztérium hiába kérette be a budapesti román nagykövetet, ő nem jelent meg, ami még konfliktusok idején is rendkívül udvariatlan, és teljesen szokatlan gesztus. Úgy tudjuk, hogy a követ készült a látogatásra, de Bukarestből péntek délelőtt utasították, hogy ne menjen.

Két hete még sikerült megfékezni az indulatokat

Ahogy a konfliktus a két ország kormánya között mélyülni kezd, egyre kevesebb szó esik arról, hogy ténylegesen milyen incidens történt, ezért fontos felidézni az eseményeket, mert kiderül belőle, hogy az úzvölgyei temetőt csütörtökön élőlánccal bekerítő magyarok alapvetően a román törvények betartását követelték.

Úzvölgye egy mára teljesen elnéptelenedett település Hargita megyében, ahol egy jelentős katonatemető is áll. A temetőt az első világháborúban emelték, a környéken elesett, többségében magyar, kisebb részben osztrák katonának, majd a második világháborúban is temettek ide katonákat. A rendszerváltás óta a magyar kormány több körben is támogatta a temető rendbetételét, fakereszteket és egy emlékművet is elhelyeztek benne, és minden évben rendezvényeket szerveznek itt.

A temető a román közigazgatási rendszer alapján a szinte teljesen magyar lakosságú Csíkszentmártonhoz tartozik, de a szomszédos Bákó megyéhez tartozó, viszont néhány kilométerrel közelebb lévő, szinte teljesen román lakosságú Dormánfalva önkormányzata is elkezdte a sajátjának tekinti. 

Ennek jegyében a dormánfalvai önkormányzat engedélyezte, hogy a temető egy részén jelöljenek ki egy új parcellát román katonáknak, betonból öntött kereszteket helyezzenek el a temetőben, és egy román emlékmű is készüljön benne. Magyar szervezetek sikeresen megtámadták az építési engedélyeket, de áprilisban és májusban ennek ellenére a temetőben elkészültek a román katonák emlékére emelt létesítmények, bár a magyarok vitatják, hogy román katonák egyáltalán nyugszanak-e a még feltáratlan sírokban. 

Az új betonkeresztek.Fotó: Veres Nándor/MTI/MTVA

Dormánfalva (románul Dărmănești) önkormányzata május 17-én akarta ünnepélyesen felavatni a román létesítményeket, de tiltakozó magyar aktivisták már előző este összegyűltek a temetőben, ott virrasztottak, és arra készültek, hogy jelenlétükkel megakadályozzák az egyébként szabálytalanul épült emlékhelyek átadását. Eltökéltségük akkor sikert hozott, a dormánfalvai önkormányzat az utolsó percben lefújta az ünnepséget.

Most nem fújták le

Csütörtökön hasonlóan indult a nap, mint május közepén, csak a vége lett sokkal rosszabb. Erre a napra ismét meghirdették az átadóünnepséget, és magyar aktivisták ismét a temetőhöz vonultak, ezúttal élőlánccal körbevéve azt. A néhány száz magyar aktivista között erdélyi civil szervezetek és pártok képviselői is jelen voltak, többek között Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti frakcióvezetője, Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Az érkező románok között is volt egy parlamenti képviselő, Constantin Codreanu személyében, aki Traian Basescu volt román elnök pártjának, az ellenzéki PMP-nek a politikusa.

A megemlékezésre több mint ezer román érkezett, sokan távolabbi településekről jöttek. Az RMDSZ-es politikusok beszámolói szerint futballhuligánnak kinéző, ittas személyek is szép számmal voltak közöttük. A magyarok csendes imádkozásba kezdtek, és nem engedtek utat nekik. Az avatóünnepségre érkező románok egyre erőszakosabbá váltak a tudósítások szerint, köpködték az utat elálló magyarokat, kövekkel és sárral dobálták őket, illetve zászlórudakkal böködtek. Súlyosabb sérülés szerencsére nem történt.

A helyszínre ugyan kivonult a rendőrség, de az RMDSZ-esek beszámolója szerint egy részük tétlenül nézte a történteket, és az a néhány közülük, akik megpróbálták szétválasztani a két oldalt, nem sokáig tudtak kitartani. 

A román csoport egy része oldalról benyomult a temető kerítésén keresztül, és belülről kidöntötték a főbejáratként szolgáló székelykapu ajtaját, és ezzel eldőlt, hogy a magyarok nem tudják tartani a temetőt. A temetőbe jutók átadták a román emlékhelyeket, és közben több magyar sírt is megrongáltak, például fakereszteket húztak ki a földből. 

Itt még tartott a temető kapuja.Fotó: Veres Nándor/MTI/MTVA

Nagyon rossz emlékek

A magyar - román viszony hivatalosan nem volt rossz mostanában, a két kormány között nem voltak érdemi feszültségek, és az RMDSZ ugyan nincs éppen kormányzati pozícióban, de konstruktív ellenzékként rendszeresen támogatja a kormányt. 

Ferenc pápa múltheti romániai látogatása nyomán megjelentek élesebb magyarellenes kirohanások, amikor román részről szélsőségesebb személyek kifogásolták, hogy a katolikus egyházfő Csíksomlyóra is ellátogatott. Azt is elítélték néhányan, hogy Orbán Viktor az EP-választás előtt az RMDSZ-nek kampányolt Erdélyben, és közben nem kereste a kapcsolatot a román állami vezetőkkel. Ugyanakkor komoly gond nem látszott.

Az erőszak most ugyan leginkább verbális volt Úzvölgyében - bár kövek is repültek a magyarok felé - Erdélyben sokaknak eszükbe jutott az 1990-es marosvásárhelyi fekete március, leginkább a román rendőrség tehetetlenkedése miatt. 

Élesedő diplomáciai ütközések

Az RMDSZ a román belügyminiszter lemondását követeli most, mert a rendőrség képtelen volt megvédeni a magyarokat, illetve érvényt szerezni a törvényességnek, hiszen Dománfalva önkormányzata törvénytelenül engedélyezte a román emlékhelyeket a temetőben. A Hargita megyei prefektus távozását is követelik utóbbi miatt. 

A román külügyminiszter csütörtökön este telefonon beszélt Szijjártó Péterrel, akit arra figyelmeztetett, hogy a magyar kormány ne gerjessze az indulatokat, nyugtassa meg az erdélyi magyarokat, és ne avatkozzanak kívülről az ügybe. Szijjártó pedig arra szólította fel a román kormányt, hogy ne adjanak teret a provokációknak, és tegyenek meg mindent a fizikai atrocitások megakadályozásáért. A magyar külügy csütörtök esti közleménye a beszélgetésről kifejezetten kompromisszum kész stílusú, főleg ha az utóbbi években megismert, svéd vagy norvég-ellenes kirohanásokkal hasonlítjuk össze. 

Élőlánc, a magyarok plakátjain az építési engedélyek érvénytelenségét kimondó román hatósági iratok nagyításai olvashatók.Fotó: Veres Nándor/MTI/MTVA

A helyzet péntekre viszont rosszabbodott. A magyar külügybe bekérették a román követet, aki viszont nem engedett a felszólításnak, ami rendkívül szokatlan és udvariatlan gesztus. Úgy tudjuk, hogy a követet pénteken, nem sokkal a minisztériumi találkozó tervezett ideje előtt utasították Bukarestből, hogy ne menjen. Ennek nyomán Magyar Levente magyar külügyi államtitkár már "gyalázatos eset"-nek nevezte a csütörtöki úzvölgyi incidenst, érezhetően keményítve a magyar állásponton.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.