Magyarországon már nem csak arra kell figyelni, mit lopnak el a politikusok, hanem arra is, hogy legalább álpolitikusok ne raboljanak ki közben. Ha egymás után rakjuk ezeket a történeteket, talán megtudhatunk valamit arról, hogyan gondolkoznak egyes emberek a választott képviselőikről, és mit tartanak a saját jogaikról vagy az ország működéséről.
Legutóbb egy debreceni férfi őrizetbe vételéről számolt be a rendőrség. Az 52 éves gyanúsított „főleg műszaki cikkeket árusító boltokat szemelt ki, majd államtitkárnak adta ki magát, és politikai kapcsolataira hivatkozva félrevezette az eladókat. A debreceni lakos így több millió forint értékben hozott el laptopokat, számítástechnikai eszközöket az üzletekből, de
volt olyan ajándékbolt, ahonnan borokat és kristálypoharakat vitt haza.”
Előre felhívta az üzleteket, bemutatkozott mint államtitkár, és az alkalmazottaknak elmondta, hogy egy ugyancsak magas politikai befolyással bíró kollégája fogja átvenni a kiválasztott műszaki cikkeket. A férfi a nem létező kollégáját a saját személyazonosságával ruházta fel, így amikor bement az üzletekbe és a telefonos beszélgetésekre hivatkozott, akár a személyi igazolványát is megmutatta az eladóknak.
A Debreceni Rendőrkapitányság csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást.
Valamiért jól menő, tapasztalt vállalkozókkal is el lehet hitetni ebben az országban, hogy egy államtitkár kenőpénzért hajlandó és képes pályázati forrásokat szerezni.
A Somogy Megyei Főügyészség tavaly „hivatalos személyi jelleg színlelésével, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat Kőrös Gusztáv Tiborral és 13 társával szemben, akik közül tízen egy bűnszervezet tagjaként vállalkozóktól csaltak ki jelentős pénzösszegeket arra hivatkozva, hogy a pénzeket pályázatok elnyerése érdekében hivatalos személyeknek juttatják. A főügyészség négy olyan vállalkozóval szemben is vádat emelt, akik ennek érdekében Kőrös Gusztáv Tibornak vesztegetésre szánt pénzt juttattak.”
A vádirat szerint 2017-ben Kőrös Gusztáv Tibor hierarchikusan felépített, összehangoltan működő bűnszervezetet hozott létre, amely tehetős vállalkozóktól jelentős pénzösszegeket csalt ki. Jól prosperáló, nagyobb beruházásokat tervező vállalkozókat kutattak fel, akik
„a vállalkozásaik növekvő tőkeigényét pályázati pénzekből akarták kielégíteni.”
Ekkor lépett színre Kőrös Gusztáv Tibor, aki magát hol a pályázatok elbírálásában közreműködő államtitkárnak, hol magas beosztású minisztériumi dolgozónak kiadva azzal a hamis ígérettel szédítette a vállalkozókat, hogy akár több százmilliós uniós támogatáshoz segíti őket.
A vádlott különböző pénzösszegeket kért, hogy azt a pályázatokról döntő hivatalos személyek befolyásolására, megvesztegetésére fordítsa. Azonban ilyen kapcsolatokkal valójában nem rendelkezett.
Kőrös Gusztáv Tibor a hitelesség kedvéért
olyan személyekkel kísértette magát, akik a Terrorelhárítási Központ bevetési öltözékéhez hasonló ruházatot és felszerelést – így lőfegyvereket utánzó riasztó- és légfegyvereket – viseltek.
A találkozókra az állami vezetők által is használt gépkocsikkal érkezett, amikre a hivatalos jelleg hangsúlyozása érdekében megkülönböztető fényjelzést vásárolt, illetve a kíséretét adó vádlott társai, az „áltekesek” államtitkárnak vagy képviselőnek szólították.
Kőrös Gusztáv Tibor egyébként valóban forgolódott a politikai alvilágban, benne volt a bajai videó ügyében, indult választásokon egy ismeretlen párt jelöltjeként, de a börtönben is volt egy érdekes próbálkozása. Ebben a konkrét ügyben az ügyészség vele és kilenc társával szemben – a bűnszervezetre vonatkozó szabályok alkalmazása miatt – fegyházbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. A vádlottakkal szemben 2 évtől 24 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, ezen felül az ügyészség vagyonelkobzást is kért, melynek összege Kőrös Gusztáv Tibor esetében a nagy összegű kicsalt pénz miatt több mint 163 millió forint.
Egy 2012-es ügyben már ítélet is született a napokban: első fokon börtönt kaptak azok, akik Pintér Sándorra hivatkozva csaltak ki pénzt EU-s pályázóktól.
A férfi, aki az elkövetési módot kitalálta, valótlanul hivatkozott magas szintű kapcsolatrendszerére – egyes esetekben Pintér Sándor belügyminiszterre és kitalált hozzátartozójára –, amikor azt állította, hogy pályázati ügyintézés keretében jelentős EU-s támogatásokhoz tudja juttatni az ügyfeleket, és
akár büntetőeljárásban alkalmazott kényszerintézkedés megszüntetését is el tudja érni.
A Fővárosi Főügyészség több, később egyesített ügyben összesen 18 emberrel szemben emelt vádat csalás, befolyással üzérkedés, közokirat-hamisítás és befolyás vásárlásának bűntette miatt. Közülük 15-öt bűnösnek találtak. Az eljárás alatt két vádlott meghalt, többen fellebbeztek.
Tavaly júniusban egy helyi nő tett feljelentést a kunszentmiklósi kapitányságon csalás miatt. „Az asszony az egyik társkereső oldalon ismerkedett meg egy férfivel, aki
kihasználva azt, hogy a neve teljes egészében megegyezik egy ismert személy nevével, politikusnak adta ki magát.
Miután személyesen is találkoztak, a férfi elhitette a sértettel, hogy beleszeretett, és vele képzeli el az életét Floridában. A közös jövő megvalósításához – amerikai vízum beszerzése érdekében – a csaló pénzt kért a nőtől, aki át is adott neki 150 000 forintot.”
A rendőrség közleménye szerint a Pest megyei gyanúsított ezután elérhetetlenné vált. A feljelentés adatai alapján a nyomozók rövid időn belül beazonosították és elfogták a csalás vétség elkövetésével megalapozottan gyanúsítható 35 éves férfit, aki az eljárás során szabadlábon védekezhet.
Tavaly a Zalaegerszegi Járásbíróság folytatólagosan és társtettesként elkövetett csalás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt három férfit, akik több mint 18 millió forintot csaltak ki
uniós támogatások ígéretével.
A három vádlott sorozatos ígérgetésekkel összesen 18 millió forintot szerzett egy zalaegerszegi vállalkozó házaspártól úgy, hogy egyikük európai parlamenti képviselőnek adta ki magát, aki befolyásos ismerőseire hivatkozva kínált támogatásokat a sértetteknek.
Korántsem teljes körű válogatásunk utolsó esete még 2009-ben történt. Gergely János a Közbeszerzési Értesítőből szerzett tudomást arról a két projektről, amiknek általa feltételezett döntéshozóit megkereste. „Munkához szerettem volna jutni” - védekezett a bíróságon.
A vádlott Szaló Péternek, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárának adta ki magát, és így kereste meg az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjét. A telefonbeszélgetés során felajánlotta segítségét az igazgatóságnál folyamatban lévő uniós projektek sikeres lebonyolításához. Azt ígérte, hogy az egyik folyó revitalizációjához a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tartalékalapjától egyszeri, vissza nem térítendő támogatást szerez.
A gyanút fogó igazgatónak beismerte ugyan, hogy nem ő az államtitkár, ám állította: annak megbízásából jár el.
Az igazgató ezt követően megszakította a kapcsolatot a férfival, aki pár hónappal később hasonló trükkel kereste meg Nádudvar polgármesterét. Neki is Szaló Péternek adta ki magát, és egy beruházás önerejének előteremtéséhez ajánlott segítséget, ezért 6-7 millió forintot kérve, de ott is lelepleződött - olvasható a vádiratban.
2013-ban kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett, hivatalos személyi jelleget színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedésben mondták ki bűnösnek, és első fokon két év hat hónap börtönbüntetésre ítélték.
Akinek eszébe jut még hasonló eset, vagyis amikor egy csaló politikusnak adta ki magát, az küldje el nekem „államtitkár” tárggyal az urfip@444.hu-ra.
Addig is éberség! Ha nem vigyázunk, csak túl későn derül ki a korrupt politikusról, hogy nem is politikus!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.