Orbán Viktor a finn miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról a Reuters kérdésére, hogy Ursula von der Leyen valóban felhívta hétfőn azzal, hogy jelöljön valaki mást a biztosi pozícióra Trócsányi László helyett, akit másodszorra is leszavazott összeférhetetlenség miatt az Európai Parlament jogi bizottsága. 

A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy a portfólió változtatása nem került szóba, Trócsányi eredetileg bővítési biztos lett volna. 

Beszélt arról is, hogy különleges helyzetben van, mert Trócsányi vezette a Fidesz EP-választási listáját, ami  53 százalékot kapott, és nem hiszi, hogy van még egy jelölt, aki mögött ekkora támogatottság van. Az hitték, ez megkönnyíti a döntést, de nem így lett. 

Ugyanakkor Orbán Viktor nem utasította vissza von der Leyen döntését, hogy új jelölt kell, de azt mondta,  nem megy bele, hogy az Európai Parlament válogasson a magyar politikusok között „a magyar nép helyett”, ezért csak egy technokratát tud jelölni, akinek van rutinja és nem politikai delegált, ezért megjelölte Várhelyit, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetőjét. 

A jogállamisághoz kötnék az uniós pénzeket

Antti Rinne finn miniszterelnök elmondta, hogy az EU költségvetése és a javak felhasználásának védelme érdekében azt javasolta Orbán Viktornak, hogy kiegyensúlyozott és jogilag világos eszközt kell létrehozni, ami az uniós támogatások fogadását a jogállamiság elvének betartásához köti. A finanszírozás védelme, minden tagállamot érintene. Valamint tárgyaltak az EU bővítéséről is, aminél szintén a jogállamiságot nevezte a legfontosabb kérdésnek. Szóba jött köztük az a célkitűzés is, ami szerint az EU-nak 2050-ig klímasemlegessé kell válnia.  

Arról, hogy a kifizetéseket a jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötnék, Orbán Viktor azt mondta, hogy ma is létezik egy mechanizmus az EU költségvetésében, ami arról szól, hogy valamelyik országnál „úgy tűnik”, hogy nem tud jól gazdálkodni a rá bízott pénzzel, akkor az Európai Bizottság nem folyósítja a támogatást. Tehát szerinte ma is létezik kapcsolat egy ország jogszerű működése és a költségvetés között. A magyar miniszterelnök szerint emellett most egy másikat is létre akarnak hozni. „Én nem vagyok az ellen, hogy ismét feltaláljuk a kereket”- tette hozzá. De egyelőre nem lát olyan javaslatot, ami választ adna a legfontosabb jogi és ténykérdésekre. 

Orbán szerint a jogállamisági feltétel ma csak egy politikai szlogen, nem pedig leírt javaslat, ezért nem tartja szükségesnek. De persze minden javaslatot megfontol, ha kiérlelt formában kerül elé. Ezért azt kérte a finn miniszterelnöktől, hogy az erről szóló megbeszéléseket folytassák még. 

Amikor egy finn újságíró rákérdezett, hogyan juthattak uniós támogatások Orbán Viktor vejéhez, a magyar miniszterelnök ezt az állítást fake newsnak nevezte, bár a részletekbe nem ment bele. Nemrég még épp az okozott feszültséget a két kormány között, hogy augusztusban Finnország volt budapesti nagykövete Magyarországot az Unió egyik legkorruptabb országának nevezte. 

Később Orbán az 7-es cikkely szerinti eljárással kapcsolatban kijelentette, hogy „a jogállamiság Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés”, mivel itt 40 évig diktatúra volt. Szerinte amikor „kérdőre vonnak bennünket vagy megkérdőjelezik a magyar jogállamiságot, akkor belelépnek a becsületünkbe, és javaslom, ezt jól fontolják meg”. Hozzátette, hogy a nemzetközi kapcsolatok nem arra épülnek, hogy egyik ország sértegetheti a másikat, hanem a kölcsönös tiszteletre. Orbán Viktor úgy gondolja, hogy a jogállamisági teljesítményeket nem lehet összemérni, „különböző történelmek, különböző jogi megoldások vannak”. Később hozzátette, hogy 

Közép-Európában a demokrácia, a sajtószabadság és az alkotmányosság nem politikai játék, hanem becsületbeli ügy.