Magyarország bedőlt a török háborús propagandának

külföld
2019 október 16., 09:49

"A magyar nemzeti érdek az, hogy a törökök Szíria irányába oldják meg a bevándorlási kérdést, és ne Európa irányába" - jelentette ki kedden Szijjártó Péter külügyminiszter. Vagyis a kormány, bár a múlt héten végül beadta a derekát, és nem blokkolta az EU Törökország szíriai invázióját elítélő határozatát, egyedüli EU-tagállamként továbbra is Recep Tayyip Erdogan mellett áll a konfliktusban. Szijjártó hivatkozott még Erdogan fenyegetésére, hogy ha az EU elítéli az inváziót, akkor megnyitja Európa felé a török határt, hogy az országban élő szíriai menekültek szabadon távozhassanak az EU irányába.

Ilyen táborokban él több millió szíriai menekült Törökországban. Az EU-val 2016 márciusában kötött megállapodás értelmében Törökország évi hárommilliárd eurós támogatás fejében nem engedi tovább Európa felé a Szíriából menekülőket. Erdogan most azzal zsarolja az EU-t, hogy ha elítélik szíriai invázióját, megnyitja határait.
photo_camera Ilyen táborokban él több millió szíriai menekült Törökországban. Az EU-val 2016 márciusában kötött megállapodás értelmében Törökország évi hárommilliárd eurós támogatás fejében nem engedi tovább Európa felé a Szíriából menekülőket. Erdogan most azzal zsarolja az EU-t, hogy ha elítélik szíriai invázióját, megnyitja határait. Fotó: Halil Fidan/Anadolu Agency

Szijjártó szerint ha „ez a négymillió bevándorló megindul, akkor Magyarország déli határánál kell őket feltartóztatni, és ezt jobb lenne elkerülni”. Ez alapján talán tisztázásra szorul, hogy

  • Magyarország nem határos Törökországgal;
  • ellenben Törökországból Európát csak nagyon nagy kerülővel, Oroszországon át lehet úgy elérni, hogy a menekülők elkerüljék a Törökországgal közvetlenül határos két EU-tagállamot, Görögországot és Bulgáriát.

Vagyis amennyiben a cél és a szándék a menekültek feltartóztatása, arra van mód még Magyarország határai előtt. Az EU-nak amúgy célja, hogy ez a menekültnépesség Törökországban maradjon: 2016 márciusában meg is állapodott erről Törökországgal, az alku részeként évi három milliárd eurót is adott az ellátásukra.

Hétfőn, egy amúgy Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásairól szóló uniós egyeztetésen a magyar kormány képviselője Szijjártóéhoz hasonló álláspontot ismertetett, aggályát fejezte ki amiatt, hogy Törökország elítélése miatt megnövekedett a migrációs fenyegetés, de a francia kormány képviselője ott helyben kioktatta, hogy önmagában Törökország elítélése nem okozhat migrációs rohamot, és Magyarországnak nem kéne újraértelmeznie a kialakult helyzetet.

Szijjártó a nyilatkozata alapján készpénznek veszi azt a török állítást, hogy szíriai inváziójuk célja a kurdok jelentette fenyegetés elhárításán túl a Törökországban élő menekültnépesség repatriálása. Ez elég megengedő olvasat, különös tekintettel arra, hogy a törökök nem oda akarják visszatelepíteni a menekülteket, ahonnan elmenekültek, hanem oda, ahonnan most elűznék az őshonos kurdokat. Akciójuk célja tehát valójában az etnikai arányok megváltoztatása a török-szír határ térségében, egy arabok lakta ütközőzóna létrehozása a Szíriában és a Törökországban élő kurd népesség között.

A törökökkel szövetséges arab erők a török határ menti kurd települést, Tell Abiádot ostromolják október 12-én.
photo_camera A törökökkel szövetséges arab erők a török határ menti kurd települést, Tell Abiádot ostromolják. Fotó: Amir Hasan/Anadolu Agency

A kurdok elleni fellépés támogatása azért is szokatlan húzás, mert a magyar kormány bevándorlásellenes kampányai közepette is rendre hangsúlyozta a közel-keleti keresztények segítését. Amikor Donald Trump amerikai elnök másfél hete bejelentette, hogy kivonja a török határ térségéből az amerikai különleges erőket, utat nyitva ezzel a török inváziónak, magára szabadította a legelkötelezettebb híveinek számító evangéliumi keresztények vezetőinek haragját. Ők ugyanis - joggal - a keresztények védelmezőiként tekintenek az amúgy szintén muszlim, de alapvetően világi, nőkkel és kisebbségekkel szemben a térség normáihoz képest feltétlenül toleráns kurdokra.

Vagyis, ha a magyar kormány célja tényleg a közel-keleti keresztények védelme, logikusan el kéne ítélnie a kurdok ellen indított török inváziót, aminek a célja pont a keresztényekkel szemben toleráns kurd népesség elüldözése, a terület etnikai arányainak megváltoztatása.

Ezek alapján tehát lényegében Magyarország azért támogatja Törökországot etnikai tisztogatásnak tűnő inváziójában, mert Erdogan migránsáradat Európára szabadításával fenyegetőzik.

Hogy cserébe mit remél? Rejtély. Ebben az ügyben Magyarország teljesen elszigetelődni látszik az EU-n belül - még az amúgy Magyarországgal sok kérdésben együtt mozgó Csehország parlamentje, és minden pártja külön-külön is elítélte Törökországot -, és a törökök támogatásáért Európán kívül is nehéz jó pontokat remélni. Az amerikai törvényhozásban a republikánusok és a demokraták közösen dolgoznak Trump döntésének megváltoztatásán, és ítélik el egyhangúan a török inváziót. Oroszország és kliense, Basár el-Aszád szír diktátor időközben kiegyeztek a magukra maradt kurdokkal, csapataik megkezdték a bevonulást, hogy a kurdokkal együtt szálljanak szembe a törökökkel.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.