Ha politikusként lopsz a közpénzből, azt nem kell beírnod a vagyonnyilatkozatodba

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

  • Három eseten keresztül próbáljuk bemutatni, hogy miért nem ér az égvilágon semmit sem a képviselői vagyonnyilatkozat. 
  • Akkor sem, ha az ügyészség szerint is bűnszervezetet irányított egy fideszes politikus, aki a vagyonbevallása szerint nagyon szerény körülmények között él.
  • És végül miért ütheti meg a bokáját mégis egy MSZP-s politikus amiatt, mert nem sikerült bebizonyítani, hogy az eltitkolt vagyonát bűncselekményből szerezte.

Ha van teljesen értelmetlen kelléke a magyar közéletnek, a politikusok vagyonnyilatkozata a jelenlegi formájában egészen biztosan az. Van, hogy nem tudja már a képviselő, mekkora lakásban is él valójában, kivel ne fordulna elő, hogy elfelejt egymilliárd forintot, de akár feltüntetheti, hogy több tízmillió forintot kap egy találmányért. Abban nem kell feltüntetni magánrepülőutakat vagy ajándékba kapott külföldi vadászatokat. Még egyszerűbb, ha egyszerűen megakadályozzák, hogy bárki megnézhesse az önbevallásokat. 

Vannak viszont olyan pillanatok, amikor muszáj lenne valamit mondani arra, hogy miért nem szerepelnek nagyobb tételek a politikusok vagyonnyilatkozatában. Kevés ilyen kínos eset van, mivel a képviselők hivatalos bevallását nem vetik össze automatikusan a NAV adataival vagy bármilyen hatósági, mondjuk ingatlannyilvántartással.

A nagyon kevés eset egyike, amivel a vagyonnyilatkozatok megmaradt minimális becsületét meg lehetne menteni, amikor az ügyészség vádat emel a közpénzekre rá járó képviselőkkel szemben. Ha az ellopott pénznek nincs nyoma a vagyonnyilatkozatban, akkor logikus gondolat, hogy ezzel hivatalosan is bizonyítva van, hogy hamis nyilatkozatot adott le a politikus. Miután megkerestük a Legfőbb Ügyészséget, kiderült, hogy óriásit tévedtünk. 

1. Akit másodfokon is elítéltek  

Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt szeptemberben négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla. A vád szerint a politikus irányította 2015-ben azt a társaságot, amelyik megpróbált lenyúlni egy 500 millió forintos európai uniós, szociális szövetkezetek támogatására kiírt pályázatot. Mengyi 5 plusz 5 millió forintos „alkotmányos költséget” kért azért, hogy a neki fizető vállalkozók nyerjék a pályázatot. Nem álltak volna meg ennyinél. A nagy cél az volt, hogy a teljes pályázati pénzt, vagyis mind a félmilliárd forintot lepapírozzák érdemi tevékenység nélkül. Ott már voltak félreértések, hogy ha elnyerik a pályázatot, akkor az 500 millió forint felét vagy 90 százalékát fölözte volna le a magát Voldemortnak nevező Mengyi. A 90 százalékos visszautalást azért nyelték volna le a vállalkozók, mert ez csak belépő lett volna milliárdos lenyúlásokhoz. Nem annyira apró bökkenő, hogy Mengyi az 5 millió forint ellenére nem tudta elintézni, hogy a pályázatot a kiszemelt vállalkozók nyerték. Emiatt visszakérték tőle a pénzt. Ekkor már az egész csapatot lehallgatták az adónyomozók, amikor pedig Mengyi visszaadta az 5 milliót, lecsaptak rá.   

Mengyi Roland a tárgyalásánFotó: botost/444.hu

Az ügyészség Mengyit „különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével, és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével vádolta”. Másodfokon azért súlyosbították 3-ról 4 év börtönre az ítéletet, mert Mengyi visszaélt az országgyűlési képviselői, a törvény szerint a köz érdekében szolgálatát célzó megbízatásával.

Mengyi 2010 és 2018 között volt országgyűlési képviselő. A vagyonnyilatkozata szerint 2011-ben csak egy 1993-ban megörökölt, közel 3000 négyzetméteres sajóörösi szántó feles tulajdonosa volt, további 8 milliója volt a bankban. Az első ciklusában a parlamenti képviselői fizetése mellé a megyei közgyűlés elnökeként havi 580 ezer forintot is keresett. 2018-ra Mengyi tartalékpénze 1 millió forintra csökkent, továbbá örökölt még egy sajóörösi házat udvarral (felesben) és egy tiszaújvárosi 37 négyzetméteres lakást (negyedrészben). 

Az ügyészség szerint „Mengyi Rolandnál nem történt vagyongyarapodás, a cselekménye kísérleti szakban maradt”. Megadható, hiszen az előre kért 5 millió forintot valóban visszaadta. 

De ha összejött volna a félmilliárd 90 százalékának lenyúlása, az ügyészség szerint Mengyinek azt a pénzt sem kellett volna feltüntetnie a vagyonnyilatkozatában. 

Ezt már egy másik fideszes képviselő ügyében magyarázta meg az ügyészség.

2. Simonkát bűnszervezet irányításával vádolják

Augusztusban emelt vádat Simonka György fideszes képviselő ellen az ügyészség. 8,5 évet kértek a politikusra, jó hosszú bűnlajstromot felsorolva:

  • üzletszerűen elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 
  • vesztegetés elfogadása bűntettével, 
  • kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, 
  • gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettével 
  • és hamis magánokirat felhasználása vétségével vádolta az ügyészség.

A tényállás nagyon rövid lényege szerint Simonka György közeli családtagjaival és bizalmi embereivel létrehozott cégek közreműködésével olyan céghálót szőtt, amelynek célja fiktív beruházások során, a döntéshozókat megtévesztve, európai uniós és hazai költségvetésből vissza nem térítendő támogatások megszerzése.

Simonka György idén nyáron átveszi a dél-békési térség fejlesztéséért kapott kitüntetésétFotó: Simonka György/Facebook

Zöldség-gyümölcs termelők uniós és hazai támogatásokra mozdultakra rá. Az ügyészség gyanúja szerint a túlárazott beruházásokat végző vállalkozóknak a kifizetett ár 45 százalékát kellett visszaadni Simonkának készpénzben. A Simonka által okozott vagyoni kár több mint 1,4 milliárd forint. 

Simonka ártatlannak mondja magát, de közben a 24.hu olyan részletekről is beszámolt ügyészségi iratokra hivatkozva, hogy a politikus húszmillió forint kenőpénzzel próbálta elérni az ellene folyó NAV-vizsgálat leállítását 2014-ben, és felszámolókat is lefizetett. Az ügyészség a fideszes parlamenti képviselő neje és unokahúga ellen is vádat emelt. 

Ha Simonka vagyonnyilatkozatát nézzük, nemhogy egy bűnszervezet feje, de egy szerényen élő Békés megyei politikus képe rajzolódik ki. 2010 óta képviselő, amikor megkezdte a parlamenti munkát, volt egy MTZ 92 traktorja, amit 2006-ban vett, egy FIAT Ducatója 2009-ből, amihez vett egy másikat is 2011-ben. Most nincs már saját járműve. 19 milliója volt készpénzben, ebből alig maradt valami, igaz 18 milliós banki hitele is volt, utóbbit kifizette azóta. Több hektáros szántói voltak, ebből csak egy 6,2 hektáros földbérlemény maradt. És egy Medgyesbodzáson lévő kivett udvarnak nevezett 2551 négyzetméteres ingatlan van még a nevén. Precíz emberként feltüntette, hogy januárban a bankban 2841 forintja volt, emellett készpénzben tartott félmilliót és egyéb 400 ezer forintos kintlévősége is volt. 

Ami szokatlan, egy jelentős kezességvállalás miatti kötelezettsége. Ennek érdekes története van. Simonka nem vallotta be, hogy egy 250 millió forintos hitelben kezes, de a szocialisták kiderítették, amikor a fideszes politikus 2009-ben vett FIAT Ducatója kalapács alá került meg nem fizetett tartozás miatt. Az nem derült ki, hogyan lehet ekkora hitelben kezes Simonka. Miután megjelent az erről szóló hír, a 2016-os vagyonnyilatkozatába Simonka utólag beleírta a 358 millió forintos közösségvállalás miatti kötelezettséget. Ami mostanra 86 millió forint. 

Simonkáék egyébként nem a vagyonnyilatkozatban szereplő medgyesbodzási ingatlanon, hanem Újkígyóson laknak. Ez nincs a képviselő nevén, unokahúga és gyerekei nevén van. A 24.hu értesülése szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala zár alá vette ezt a házat. 

Ha az ügyészségnek igaza, és Simonka nagyon sok pénz elsíbolását irányította, akkor miként lehetséges, hogy a vagyonnyilatkozatával semmi gond sincs?

A vagyonnyilatkozat meghamisítása nem került elő az eljárásban - írta megkeresésünkre az ügyészség. A Büntető-törvénykönyvre hivatkoznak, annak is a 7. §-ának (3) bekezdésére. A büntetőeljárás egyik garanciális alapelve az ún. önvádra kötelezés tilalma, ami alapján senki nem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

„Amennyiben Simonka György a vagyonnyilatkozatában feltüntette volna az illegális forrásból,  bűncselekményből származó pénzt, önmaga ellen szolgáltatott volna bizonyítékot, amelyre a fentiekből következően nem kötelezhető” - írja az ügyészség, hozzátéve: ugyanez lett volna a helyzet akkor is, ha Mengyi Roland a bűncselekményből származó pénzhez hozzájutott volna.

Vagyis a politikusoknak az ellopott közpénzt nem kell feltüntetniük a vagyonnyilatkozatukban. 

Az MSZP-s Simon Gábor nem úszta meg

Találtunk viszont olyan országgyűlési képviselőt, aki azért került bajba, mert valótlan vagyonnyilatkozatot adott le. Az MSZP egykori elnökhelyetteséről, Simon Gáborról van szó.

Ő volt az, akiről a Magyar Nemzet 2014 elején megírta, hogy külföldi bankszámlán százmilliókat tart, amit nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Őrizetbe is vették a szocialista politikust, a kampány nagy története volt Simon eltitkolt vagyona.

Vádat viszont csak idén tavasszal emeltek a volt MSZP-s vezető ellen, a tárgyalása pedig most ősszel kezdődött. 

Simon Gábor volt MSZP-s országgyűlési képviselőt rendőr kíséri a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol előzetes letartóztatásáról döntött a bíróság 2014. március 12-én.Fotó: Kovács Tamás / MTI

Ami az ügyészség szerint kiderült: Simon Gábor 2008. januárban értékpapírszámlát nyitott Ausztriában, amire rögtön készpénzben befizetett 575 000 eurót, 2009. áprilisban pedig még 162 954 amerikai dollárt. A 267 millió forint után nem fizetett sem adót, sem tb-járulékot, amivel 120 millió forintos vagyoni hátrány okozott a költségvetésnek, ezért különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettéve vádolják. A 120 milliót utólag Simon amúgy befizette.   

A vádiratban szerepel az is, hogy sem az adóbevallásában, sem a képviselői vagyonnyilatkozatában nem szerepelnek a külföldön rejtegetett százmilliók. Ezzel pedig hamis magánokirat felhasználásának vétségét követte el a vádhatóság szerint. (A vádiratban szerepel még a felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette is, hamis bissau-guineai útlevél felhasználásával külföldi bankokban nyitottak számlát.)

Miben más ez az ügy a fideszes politikusokétól? Abban, hogy Simonkát azzal vádolják, hogy bűnszervezet irányításával szerzett illegálisan pénzt. Simonról viszont az ügyészség kiterjedt vagyonkutatás ellenére sem tudta megállapítani, hogy az eltitkolt százmilliói bűncselekményből származnak. 

Így az a különös helyzet áll elő, hogy Simonka nem volt köteles feltüntetni a vagyonnyilatkozatában a lenyúlt közpénzeket, mivel azzal saját magát jelentette volna fel. Simon Gábor viszont - mivel nem derült ki a vagyonáról, hogy azok bűncselekményből származnak - köteles lett volna beszámolni a vagyonnyilatkozatában az ezek szerint legális bevételeiről, bankszámláiról. Így „vagyoni viszonyai tekintetében 2012-ben és 2013-ban is valótlan tartalmú nyilatkozatot tett”.  Ezt az ügyészség belevette a vádiratba.