A 2019-es önkormányzati kampányra érett be a 2013-as „Ne zavarj, épp lopok” törvény

Budakeszin teljes az ellenzéki összefogás az októberi önkormányzati választás előtt, a Fidesz egy frissen kiugrott volt LMP-s önkormányzati képviselőt jelölt, és a kampány pedig olyan fordulatszámon pörög, hogy a helyi önkormányzat feljelentette a Momentum jelöltjét, mert az zebrát festett a helyi iskola elé, ahová nekik kellett volna.

Ilyen körülmények között feszítette volna tovább a hangulatot Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, aki augusztus végén közérdekű adatkérést adott be az önkormányzathoz, hogy megismerje a település önkormányzati képviselőinek, alpolgármestereinek és polgármesterének vagyonnyilatkozatát, mivel ezek nem elérhetőek a település honlapján.

A képviselőnek múlt héten válaszolt a város jegyzője, és lényegében azt közölte, csak azután tudják egyáltalán eldönteni, hogy Szél megnézheti-e a vagyonnyilatkozatokat, ha a képviselő megjelöli, hogy milyen jogos cél miatt akarja látni azokat.

Engem már az is megdöbbentett, hogy ezeket a vagyonnyilatkozatokat nem teszik maguktól elérhetővé, de ilyet, hogy kérésre sem adják ki, még nem láttam. Egyáltalán nem számítottam erre, de most már még jobban érdekel, hogyan alakult a Budakeszit évek óta irányító politikusok gazdagodása

- mondta erről Szél Bernadett.

Az önkormányzati képviselők, polgármesterek vagyonnyilatkozatainak nyilvánosságát többször vitatták már különböző önkormányzatok. Van egy csomó település, ahol a honlapon elérhetővé teszik a dokumentumokat, amik segítségével a polgárok nyomon követhették választott képviselőik és vezetőik vagyonosodását, máshol kérésre sem nagyon adták ki a papírokat.

Talán a legismertebb önkormányzati vagyonnyilatkozati ügy 2013-ban, Felcsúton kezdődött, amikor megpróbáltuk kikérni „Mészáros Lőrinc” vagyonnyilatkozatát, aki akkor még a település polgármestere volt, és még csak a szárnyait bontogatta nagyvállalkozóként. Sokáig pereskedtünk, és ugyan volt kör, amit elvesztettünk a bíróságon, de a polgármester végül mégis nyilvánosságra hozta a vagyonnyilatkozatát.

2014-ben, a Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozata miatt indított perünk egyik fordulójában a bíróságon már előkerült az érv, amit most Szél Bernadett ellen vetett be a budakeszi jegyző. 2013-ban részben a 444 közérdekű adatkérései miatt a parlament fideszes többsége módosította az információszabadságról szóló törvényt, és ebbe bekerült egy rész arról, hogy

célhoz kötötten terjeszthetőek csak a személyes adatok, még akkor is, ha azok közérdekből nyilvánosak.

Így például „Mészáros Lőrinc” esetében a bíróság anno azért utasította el a közérdekű adatkérésünket, mert nem jelöltük meg, hogy milyen jogos cél miatt vagyunk kíváncsiak a felcsúti polgármester vagyonnyilatkozatára, most pedig lényegében ugyanezzel az indokkal dobja vissza Szél budakeszi adatkérését a helyi jegyző.

Mindkét érveléssel kapcsolatban van viszont egy jogi probléma: a 2013-as törvénymódosítás indoklásában részletesen szerepel, hogy miért került be a célhoz kötöttség, és hogyan nem kell alkalmazni. A törvénymódosítás indoklásának szövege szerint

„a célhoz kötött adatkezelés nem lehet ugyanakkor korlátja a sajtószabadságnak. A Javaslat a nyilvánosságnak az eredeti jogalkotói szándékkal nyilvánvalóan ellentétes felhasználását, például személyes adatokat is tartalmazó adatbázisok nyilvánosságra hozatalát kívánja törvényi keretek közé szorítani”.

A vagyonnyilatkozat funkciója részben az, hogy az állampolgárok követni tudják, hogyan gazdagodnak (vagy éppen szegényednek) választott vezetőik, így szabva gátat a korrupció bizonyos formáinak. Ha ezeket a dokumentumokat a nyilvánosság nem ismerheti meg, akkor értelemszerűen nem is tudják betölteni ezt a feladatot. Ilyen értelemben a törvénymódosítás indoklásában emlegetett „eredeti jogalkotói szándék” éppen az, hogy a nyilvánosság megismerhesse a vagyonnyilatkozatok tartalmát.

Szél pont a korrupciós összefüggések miatt erősítené a vagyonnyilatkozatok intézményét, például a nyilvánosságot a a politikusok családtagjaira is kiterjesztenék.

„Hát itt már egyesek a gyerekeik nevére iratnak fél hegyeket”

- mondta a független képviselő, aki azt ígérte, hogy továbbviszi a budakeszi vagyonnyilatkozatok ügyét, és az első adandó alkalommal nyilvánosságra hozza a kampányban eltitkolni próbált dokumentumokat.

A bíróság előtt már a Transparency International Magyarország is beleütközött a közérdekből nyilvános adatok célhoz kötött terjesztésének a buktatóiba. Ligeti Miklós, a szervezet jogi vezetője elmondta a 444.hu-nak:

Bár tagadhatatlan, hogy a hatalom ezt a szabályt is azért vezette be bő hat évvel ezelőtt, hogy még szűkebbre szabja a megismerhető adatok körét, ez a törekvése nem járt maradéktalan sikerrel. A Kúria ugyanis már 2014 novemberében kimondta, hogy a közérdekből nyilvános adatok kezelésének a célja általában „a közhatalom gyakorlásának, a közügyek intézésének és ezzel összefüggésben a közpénzek felhasználásának az átláthatósága és a nyilvánosság általi kontrollja”, vagyis szó sincsen az adatok kiadásának a megtagadását lehetővé tévő abszolút akadályról.

Ligeti arról beszélt, hogy az ő ügyükben a legfelső bírói fórum elrendelte Szentendre korábbi EU-s projektiroda-vezetőjének a megfelelő iskolai végzettségét igazoló dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, amit korábban nemcsak a település titkolt, de sem az első, sem a másodfokú bíróság nem rendelt kiadni.