Várhelyi Olivér írásban is elmondta, hogy biztosként biztos nem Orbán Viktor utasításait követné

Hétfő délig kellett benyújtania válaszait Várhelyi Olivérnek, miután az európai parlamenti (EP-) frakciók koordinátorai elsőre nem tudtak megállapodni a csütörtökön meghallgatott magyar biztosjelölt kinevezésének jóváhagyásáról. 

A bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztosjelöltnek többek között Gruevszki ügyéről, illetve arról, hogy Orbán Viktor Bakuban arról beszélt a török és az azeri vezetőknek, hogy Várhelyi bővítési biztosként segíteni fogja az ügyüket. 

Várhelyi válaszait a Politico látta, ez alapján írtak arról, hogy a magyar biztosjelölt ismét leszögezte, egyetlen kormány egyetlen képviselője vagy miniszterelnöke sem fogja befolyásolni semmiféle állásfoglalását és döntését. Várhelyi válaszában diplomatikusan úgy fogalmazott, hogy az Azerbajdzsán fontos kereskedelmi partnere az EU-nak, és az EU támogatást nyújt a gazdaság diverzifikálásához, illetve hogy a gazdasági környezetet élénkítő reformok valósulhassanak meg. Ezenkívül pedig kölcsönös érdekünk van az energetikai együttműködésben. De Várhelyi állítása szerint nem fog visszariadni, ha világosan kell beszéljen akár nyilvánosan, akár az azeri vezetőkkel olyan kérdésekről, mint az emberi jogok helyzetéről Azerbajdzsánban, és fel fog szólalni olyan releváns kérdésekben, mint a politikai foglyok ügye vagy a gyülekezési és szólásszabadság helyzete. 

Majd azzal folytatta, hogy ugyanez vonatkozik Törökországra is: az ország egy fontos partnere az EU-nak, és az EU-nak fontos érdeke, hogy hatékony legyen az együttműködés az országgal. Ugyanakkor Várhelyit ez nem akadályozza meg abban, hogy félreérthetetlenül megfogalmazza véleményét olyan kérdésekben, mint a jogállamiság és az alapjogok biztosítása terén tapasztalt súlyos visszaesések, a Földközi-tengeren végzett illegális fúrások vagy a katonai behatolás Szíriában. 

Az Eurologus is hozzájutott Várhelyi írásbeli válaszaihoz, ez alapján írnak arról, hogy Várhelyi lényegében ugyanazokat a válaszokat ismétli meg, amelyeket Várhelyi a háromórás meghallgatáson adott: hangsúlyozza, hogy biztosként függetlenül és pártatlanul fog dolgozni,  de sehol nem tett olyan kijelentést, melyben a magyar kormányt kritizálta volna, annak ellenére sem, hogy a kérdésekben kifejezetten értékeléseket vártak el tőle. 

A Gruevszki volt macedón miniszterelnöknek adott menedékjogra vonatkozó kérdést Várhelyi például azzal a sablonválasszal kerülte meg, hogy a tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy a menedékjogi kérdésekről döntsenek, az uniós és a nemzetközi joggal összhangban.

Ha az írásbeli válaszait ezúttal elfogadják, akkor van esély arra, hogy Ursula von der Leyen vezette bizottság december elsejére munkába álljon, ha viszont a válaszokat nem találják kielégítőnek, akkor újabb szóbeli meghallgatás várhat Várhelyire a külügyi szakbizottság előtt. 

Várhelyi Olivér eddigi karrierjéről nemrég részletesen is írtunk, érdemes azt is elolvasni.