• Két éve még miniszterek adták át, idén alig használták a kormány által rendelt egészségügyi szűrőbuszokat. Pedig nem voltak olcsók, összesen több, mint egymilliárd forintba kerültek.
• Ráadásul nagy szükség lenne rájuk, hiszen magyarok tömegei halnak meg olyan betegségekben, amik megelőzhetők lennének. 
• Az ennél is drágább mammográfiás szűrőbuszok el sem készültek időben. 

A hazai buszgyártást és a magyarok egészségi állapotát is fel akarta turbózni a kormány, amikor két éve több mint egymilliárd forintért vásároltak tíz általános szűrőbuszt. Ezek elvileg arra jók, hogy házhoz vigyék az egészségügyi szűrővizsgálatokat olyan településekre, ahol egyébként nem elérhető ilyesmi. 

Az első buszt két miniszter, Balog Zoltán és Varga Mihály adta át 2017 novemberében, majd 2018 elején üzembe állították az összeset, többek közt a tokajiak, a váci tankerület pedagógusai és a hevesiek is találkozhattak vele. Az akkor még Mészáros Lőrinc tulajdonában álló heol.hu-n meg is jelent egy finoman kritikus riport arról, hogy bár nagyon hasznos lenne, a szűrőbusz híre alig jutott el valakihez a városban.

A program idei szakaszát néhány hete zárták le Nógrádszakálban, az ország egyik legszegényebb településén, ahol sokaknak gondot jelent, hogy eljussanak vizsgálatokra Szécsénybe, Balassagyarmatra vagy Salgótarjánba. Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos azt mondta, a buszok 18 ezer kilométert tettek meg, 109 helyszínen jártak, és csaknem tízezer embert vizsgáltak meg.

A Nemzeti Népegészségügyi Központtól kérdésünkre azt írták, mindezt nyolc hónap alatt, 2019 márciusa és októbere közt sikerült teljesíteni. Vagyis

egy busz átlagosan 225 kilométert tett meg egy hónapban, miközben havonta 1,4 helyszínre sem jutott el. Ez nem tűnik valami hatékonynak, főleg úgy, hogy egyenként több mint százmillió forint közpénzt költöttek rájuk.

A magyar fejlesztésű, Credo Econell Medic típusú buszokat a győri-mosonmagyaróvári Kravtex Kft. gyártotta. Van bennük recepció, két vizsgálóközpont, vécé, beépített konyha és utazórészleg, tehát egyszerre tudja szállítani az összes orvosi felszerelést és a személyzetet is, nem beszélve a légkondiról, a wifiről, a laptopokról, a nyomtatókról és a tévéről. 

A cég által kiadott, 2017-es közlemény alapján végképp érthetetlen, miért nem használják gyakrabban a 13 méter hosszú, „nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló” buszokat, amikről ilyen szuperlatívuszokban írtak:

• „szerénytelenség nélkül állítható, hogy erre a konstruktőri- és gyártási teljesítményre világszerte kevés gyártó képes”,
  
• „műszaki megoldásaival és belső kivitelével is prémium minőséget képvisel”,
  
• „merőben új járműkoncepció”, 
  
• „rendkívül jó a térérzet”,
• „kiváló ár-érték arány”.

A leírás szerint a buszok télen is használhatók, így az sem érthető, miért csak március és október közt üzemeltették őket. 

A tíz általános szűrőbusz mellé tíz mammográfiás járművet is rendeltek, összesen 1 milliárd 750 millió forintért. Azt a tendert a H1 Systems Kft. nyerte, amely alvállalkozóként az Ikarus Egyedi Kft.-t bízta meg a gyártással.

Végül azonban csak egy busz készült el határidőre, mert a bíróság tavaly júliusban csődeljárást indított az Ikarus Egyedi ellen. A cég csődvédelmet kért, a kormány pedig stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette őket. 

A módosított szerződés szerint idén április 30-ig kellett volna leszállítaniuk a kilenc hiányzó buszt,de azóta sem érkezett hír arról, hogy elkészültek volna.

Olyan betegségekben halunk meg, amikben nem kellene

Pedig fontos lenne, hogy ha már vannak ilyen buszaink, gyakrabban használjuk őket, hiszen akár életeket is menthetnének. Orosz Éva és Kollányi Zsófia 2016-os tanulmánya szerint 

Magyarországon kétszer akkora a megelőzhető halálozási arány, mint az Európai Unió 14 országában,ami a lengyel, a cseh és a szlovák adatoknál is rosszabb. Vagyis rengetegen halnak meg olyan betegségekben, amik nem lennének halálosak, ha időben felfedeznék, vagy teljesen megelőznék őket. Ilyen például az iszkémiás szívbetegség és jó néhány daganatos betegség is, például a tüdő- és vastagbélrák. Utóbbi kettő nálunk szedi a legtöbb áldozatot az egész EU-ban. (Ha bővebben is érdekli, mit jelentenek a megelőzhető és kezelhető halálesetek, és miért állunk ebben olyan rosszul, olvassa el ezt a három évvel ezelőtti, Orosz Évával készült interjút!)

Az alig üzemelő általános szűrőbuszok pont arra lennének jók, hogy kiszűrjék az ilyen betegségeket. Ráadásul a szegény településeken élő, alacsony iskolázottságú emberek különösen nehezen jutnak el szűrővizsgálatokra, sok helyen háziorvos sincs, amin segíthetne egy jól működő, házhoz vitt prevenciós program. 

Amikor mégis bevetik a buszokat, az esetek felében találnak is valamilyen problémát,legalábbis Surján Orsolya októberi nyilatkozata alapján. Az általános állapotfelmérés mellett kardiológiai, valamint méhnyakrák- és vastagbélrákszűrést végeznek a buszokon, és tanácsadásra, háziorvoshoz vagy más vizsgálatra küldik tovább a betegeket.

A mammográfiás szűrőbuszok is sokat tehetnének azért, hogy időben felismerjék a mellrákot, ami uniós összehasonlításban is rengeteg halált okoz Magyarországon. 2016-os adatok szerint csak Horvátországban és Írországban rosszabb a helyzet ebből a szempontból. 

Megkérdeztük a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, hogy miért ilyen alacsony az általános szűrőbuszok kihasználtsága 2019-ben, mekkora volt 2018-ban, és mikorra készülnek el a mammográfiás buszok. Ígérték, hogy válaszolnak, de egyelőre nem érkezett meg. Amint megkapjuk, közöljük.