Nyakunkon az új év, és ha ez nem lenne elég, búcsút mondunk a 2010-es éveknek is. Ebből az alkalomból összegyűjtöttünk néhány érdekes grafikont, hogy megmutassuk, honnan hová jutottunk az elmúlt tíz évben. A választás persze önkényes: simán össze lehetne állítani egy ugyanilyen listát, legalább ennyire fontos ábrákból, ezeket mégis elég beszédesnek találtuk. 

1. Gazdaság, munka

Ez az évtized a válságból való kilábalásról és az újbóli fellendülésről is szólt, szerte a világgazdaságban, így Magyarországon is. Ahogy az első grafikonon látszik, szépen nőtt az egy főre jutó GDP, de ez még nem árul el sokat arról, hol tartunk más országokhoz képest. 

Ezért tettük ide a vásárlóerő-egységben (PPS) számított, egy főre jutó GDP-t is. Ezt az EU-tagállamok átlagához viszonyítva adják meg, amit 100-nak vesznek. Vagyis, ha egy ország indexe 100-nál magasabb, akkor itt az egy főre jutó GDP magasabb az EU-átlagnál. Itthon azért nem ez a helyzet. 

Egy másik, a kormány által is szívesen mutogatott mérőszám a munkanéküliségi ráta, ami tényleg sokat javult 2010 óta. 

Más kérdés, hogy ebben néhány éven keresztül nagy szerepe volt az óriásira duzzasztott közmunka-programnak is, amiről a Magyar Tudományos Akadémia már 2014-ben kimutatta, hogy inkább fogva tartja az embereket, semmint álláshoz segíti őket. Látszik is a számokon, hogy a kormány elkezdte visszavágni, igaz, ez időnként pereskedéshez és trükközéshez vezet. 

2. Szaporulat

Egy újabb központi téma Magyarországon, akár ezzel is kezdhettük volna az összeállítást. Sok más demográfiai mutató létezik, itt most a teljes termékenységi arányszámot mutatjuk, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a legjobban jellemzi a termékenységi viszonyokat. 

És hogy mit jelent ez a mutató? „Azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet” - írja a KSH. Vagyis az derül ki belőle, hogy ha „egy nő életútja során olyan eséllyel vállalna gyermeket, mint ami az adott időszakban termékeny életkorban lévő nők gyermekvállalási hajlandóságát jellemzi, akkor összesen hány gyermeke születne.”.

3. Fizetések

Az utóbbi években jókorát ugrott a magyar átlagbér, és a kormány évről évre növelte a minimálbért is. De most nem ezeket, hanem az egy fogyasztási egységre (majdnem egy főre) jutó éves nettó mediánjövedelmet ábrázoltuk, ami legalább olyan érdekes, amennyire bonyolultan hangzik. 

A mediánjövedelmet akkor kapjuk meg, ha sorba rakjuk az összes magyar ember jövedelmét, és kiválasztjuk a középsőt, aminél az emberek fele többet keres, a másik fele kevesebbet. Ez azért jobb mérőszám az átlagnál, mert azt nagyon meg tudja dobni, vagy le tudja húzni egy szélsőségesen magas vagy alacsony érték. 

Tavaly 5444 euró volt az egy fogyasztási egységre jutó, éves nettó mediánjövedelem, ami nagyjából havi 150 ezer forintra jön ki. Vagyis - kicsit leegyszerűsítve - az emberek felének ennél több, a másik felének kevesebb volt a havi jövedelme. Ezzel ugyan előzzük Romániát, de Szlovákiától például lemaradtunk. 

4. Albérletárak

Havi 150 ezer forint nem sok, márpedig a magyarok többsége a medián körül keres. Úgy meg pláne nem sok, hogy az elmúlt évtizedben olyan drága lett a lakhatás, hogy kialakult egy bérlői generáció. Így szaladtak el az albérletárak:

5. Egészségügy

Sokat elárul egy ország egészségügyi rendszerének állapotáról, hogy hány embernek kell meghalnia olyan betegségben, ami kezelhető vagy megelőzhető lenne. Azokat a haláleseteket számítják ide, amelyek hatékony kezeléssel vagy jól működő prevenciós programokkal elkerülhetők lettek volna. 

A régióban Szlovákiához és Lengyelországhoz képest is rosszul állunk, Németországról nem is beszélve.

Árulkodó az is - persze nemcsak az egészségügyről mond el dolgokat -, hogy mit tudunk kezdeni a hagyományosan súlyos társadalmi problémáinkkal. Ilyen például az alkoholisták száma, amiről a KSH készít becslést a májzsugorodásban meghaltak alapján. 2010-ben 522 ezerre, két éve pedig 379 ezerre tették a számukat, ami még mindig sok, de a csökkenés mindenképp jó hír.

6. Oktatás

Az elmúlt tíz évben annyiszor átszabták az oktatási rendszert, hogy képtelenség lenne itt végigvenni az összes következményét. Mindenesetre látványos, mennyivel kevesebben tanulnak a felsőoktatásban, ami egyáltalán nincs a kormány ellenére, sőt. Orbán Viktor 2014-ben azt mondta: „Az igazi kérdés, mikor fogják a szülők belátni, hogy a munkaerőpiacon egy jó szakma akár többet is érhet, mint az érettségi vagy a diploma. Az országnak nem közepes gimnazistákra, hanem jó szakemberekre van szüksége”.

Közben nem muzsikáltunk valami jól a 15 évesek kompetenciáit mérő PISA-teszten, 2016-ban az eddigi legrosszabb eredményt sikerült elérni, 2018-ban pedig szinte pontosan ugyanezt hoztuk: 

És hogy megéri-e tanárnak menni, ha másnak is mehet az ember? Nem nagyon, legalábbis a fizetés alapján semmiképp, de az OECD szerint amúgy sem. Egy középiskolai tanár még mindig csak 63 százalékát keresi annak, amit hasonlóan képzett emberek visznek haza. 

7. Szociális szféra

Igaz, a tanárok még mindig jobban örülhetnek a fizetésüknek, mint a szociális ellátásban dolgozók, akik az utóbbi évek emelkedése ellenére is átlagosan 150 ezer forint körül keresnek. Bruttóban. 

Pedig bőven szükség lenne megfelelő szakemberre, ha tenni akarnánk a magyarországi nyomor ellen. Ez még úgy is igaz, hogy a 2010 utáni durva emelkedést követően csökkent a társadalmi kirekesztéssel vagy szegénységgel fenyegetett gyerekek aránya:

És ha már gyerekek: 2010 óta jelentősen megnőtt a szakellátásba vett gyerekek száma Magyarországon. Ők azok, akiket a gyámhivatal valamilyen okból kiemelt a családjukból, hogy aztán jobb esetben nevelőszülőkhöz, rosszabb esetben intézetbe küldje őket. Ez sajnos sokszor elkerülhetetlen, de gyakran előfordul, hogy az állam anyagi okokból, vagy akár a rossz lakáshelyzet miatt emel ki gyerekeket, hiába érné meg inkább segítséget nyújtani a szülőknek.   

8. Kultúra

De hogy ne legyünk ilyen borúlátóak, lássuk, mennyien járunk színházba: egyre többen! Sőt, múzeumba is. 

9. Forint-euró árfolyam

Ennek valószínűleg kevesebben örülnek. Hol van már a 2010-es 275 forint!

Bónusz: lovak száma

Zuhan. 

Camlapi grafika: Kiss Bence