Koronavírus: vannak érvek az iskolák bezárása mellett és ellen is

• Lassan Magyarország az egyetlen ország a régióban, ahol még nem döntött a kormány az iskolák és óvodák bezárásáról a koronavírus-járvány miatt.
• Nem lehet biztosan tudni, hogy a COVID-19 járvány megfékezésében milyen eredménnyel járna egy ilyen lépés.
• Ezt akkor lehetne pontosabban látni, ha nagyobb tudásunk lenne arról, milyen szerepe van a gyerekeknek a vírus terjedésében. Az már látszik, hogy valamiért jóval kisebb számban betegszenek meg tőle, de nem lehet tudni, hogy tünetmentesen mennyire hordozzák a kórt, fertőzve a velük érintkezőket.
• Kína után Dél-Korea és Olaszország járványügyi tapasztalatai segíthetnek megválaszolni ezeket a kérdéseket.

Továbbra sem rendelte Magyarországon az iskolák, óvodák bezárását a koronavírus-járvány miatt a kormány. Sőt, egy szerda este kiadott kormányhatározatban egyenesen megtiltották az iskolaigazgatóknak, hogy saját hatáskörben rendkívüli szünetet rendeljenek el.

Szerdai sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta,  az iskolák bezárását azért nem látják szükségesnek, mert úgy látják, hogy gyermekeknél nem jellemző a megbetegedés. Gulyás szerint az EU 28 tagállama közül eddig csak 15 záratta be az iskoláit. Csütörtökön pedig sajtókérdésre Müller Cecília tisztifőorvos erősítette meg, hogy a magyar járványügy még mindig nem látja indokoltnak a lépést.

Valójában azonban egyáltalán nem biztos, hogy a koronavírus-járvány megfékezéséhez nincs szükség az iskola- és óvodalátogatás felfüggesztésére, azaz arra, hogy a gyerekek ne járjanak járvány idején is naponta ezekbe a közösségekbe. 

A vita legfőbb oka, hogy bizonytalanság látszik abban a kérdésben:

Mi valójában a gyerekek szerepe az új koronavírus, a COVID-19 terjedésében?

Ha nem is betegszenek meg, hordozók lehetnek

A napokban interjút adott a Science magazinnak Nicholas Christakis, a Yale Egyetem orvos-evolúcióbiológus orvosa, aki egyértelműen amellett érvel, hogy az iskolabezárás sokat segíthet a koronavírus-járvány lassításában.

Christakis abból indul ki, hogy bár a vírus terjedéséről eddig rendelkezésre álló információink szerint a COVID-19 eddig ismeretlen okokból kevés gyereket betegít meg,

attól még ők is a vírus hordozóivá válhatnak.

Erre utalnak például azok a koronavírus terjedésére vonatkozó kutatások is, amik a kínai Sencsen város járványügyi központjának adatai alapján kimutatták: az ottani gyerekek éppúgy megfertőződtek a vírussal, mint a felnőttek. Erről beszélt a CNN-nek Arthur Reingold, a kaliforniai Berkeley Egyetem epidemiológusa is, aki az Egyesült Államokban is találkozott már koronavírus-teszten pozitív eredményt produkált gyerekekkel, és erős a gyanúja, hogy a fertőzött gyerekek bejelentett száma sokkal magasabb a valósnál.

A Yale professzora szerint tehát az iskolabezárás elsősorban nem azért fontos, hogy a gyerekek nagyobb biztonságban legyenek, hanem azért, hogy az iskolából hazahozva a vírust ne fertőzzék meg szüleiket, vagy más, velük egy háztartásban élőket. Különösen az idősebb hozzátartozókat, akik viszont a különösen veszélyeztetettek közé tartoznak.

Christakis arra is rámutat, hogy az iskolák-óvodák ráadásul olyan helyek, ahol sok felnőtt is érintkezik egymással: tanárok tanárokkal, tanárok szülőkkel, szülők szülőkkel - például, amikor viszik-hozzák a gyerekeket. Szerinte ezért járványügyi szempontból a leghatékonyabb, ha még a vírus első megjelenése előtt születik döntés iskolabezárásról járványfenyegetettség idején.

De már annak is sok haszna lehet, ha egy beazonosított fertőzött gyerek - vagy akár fertőzött szülő - esetén bezárják azt az iskolát, ahová az érintett gyerek jár. Hogy mekkora lehet ez a haszon, azt még csak az influenza-járványok tapasztalatai alapján lehet megsaccolni, de ezek azt mutatják, hogy az iskolák bezárása akár 25 százalékkal képes csökkenteni a fertőzési arányt, és két héttel kitolni a járvány tetőzését egy adott régióban. 

A késleltetésnek a koronavírusnál is kulcsszerepe van, ha ugyanis nem egyszerre betegszik meg nagyon sok ember és szorul orvosi segítségre, akkor az egészségügyi ellátórendszereink terhelése is sokkal kiegyenlítettebb.

Nem bizonyított, hogy a gyerekeknek van szerepe a terjesztésben

Jennifer Nuzzo, a Johns Hopkins Egyetem Egészségbiztonági Központjának kutatója viszont úgy látja,

az iskolabezárások többet ártanak, mint segítenek a koronavírus-járvány kezelésében.

A New York Times-ban megjelent véleménycikkében azt írja, igazából egyelőre semmilyen tudományos bizonyítékunk nincs arra, hogy a gyerekek továbbítói lennének a koronavírusnak. És amíg ilyen bizonyíték nincs a kezünkben, addig igazából jobb is, ha iskolában vannak.

Miért?

• Mert az iskolában sokkal inkább szem előtt vannak: lehetőség van a folyamatos lázmérésükre, és figyelni, hogy esetleg produkálnak-e tüneteket. Könnyebben lehet az alap egészségvédelmi szabályokra is megtanítani őket.
• Mert ha nincsenek iskolában, akkor valakinek vigyázni kell rájuk. Így a szüleik valószínűleg kiesnek a munkából. Ezt pedig különösen az egészségügyben és az államigazgatásban dolgozók esetében lenne fontos megelőzni járvány idején.
• A gyerekek felügyelete miatt otthon maradni kénytelen szülők kieső jövedelmét állami segítségnek kell pótolnia, ami óriási terheket róhat az államkasszára.
• A gyerekek étkeztetésében mindenhol kulcsszerepe van az iskoláknak. Ha ez megszűnik, az különösen a szegényebb családokban élő gyerekekre nézve lehet veszélyes.

- írja Nuzzo.

Csak az a biztos, hogy semmi sem biztos

A gyerekek szerepéről azért tudunk most ilyen keveset, mert az új koronavírusról összegyűjtött tudás nagy része Kínából, a járvány kiindulási helyéről származik,

ahol a kínai Holdújév miatt egyébként is zárva tartó iskolákban a szünetet azonnal meghosszabbították, amint kitört a járvány.

Ezért a kutatóknak nem volt lehetőségük pontos képet alkotni, hogy néz ki a vírus terjedése iskolákban, gyerekek körében. Most azokban az országokban próbálkoznak adatot gyűjteni, ahol Kína után a legelterjedtebb a koronavírus.

Valójában azok az országok, amelyek az iskolák bezárásáról döntöttek, egyáltalán nem biztosak abban, hogy ez a lépés hatásos a járvány terjedése ellen.

Olasz kormányhivatalnokok is csak reményeket fogalmaztak meg, hogy először Lombardiában, majd szerda óta az egész országban értelme lesz bezárni az iskolákat-óvodákat, hogy a gyerekek egészen biztosan ne fertőzzék meg a veszélyeztetett idősebbeket.

Franciaországban is emiatt aggódnak, Felső-Rajna megyében például a kiskorúaknak is tiltják, hogy idősek otthonaiban vagy kórházakban látogassák meg hozzátartozóikat - számol be a Wall Street Journal.

Ugyanakkor az is látszik, hogy a bizonytalanságok miatt a gyerekekre vonatkozó intézkedések között ellentmondásosak is akadnak.

Közösségi élet nincs, iskola van?

Példáért nem kell messze menni. A magyar kormány, hiába nem tekinti potenciális vírushordozóknak a gyerekeket, szerdán kiadta az iskolák, óvodák vezetőinek, hogy semmiképp ne rendezzék meg a házi március 15-i ünnepségeiket. Nehéz ennek értelmét látni úgy, hogy a gyerekek közben így is, úgy is ott ülnek az iskolapadban.

Hogy a magyar járványügy sem tudja eldönteni, melyik érvelésnek higgyen, azt jól mutatja, amit Müller Cecília mondott egy újságíró kérdésére az Operatív Törzs csütörtöki sajtótájékoztatóján. Müller szerint „az sem kedvező döntés”, ha az iskolák bezárására kényszerülünk, „mert akkor a gyerekek mennek a nagymamához-nagypapához.” Ezzel Müller gyakorlatilag azt fogalmazta meg, hogy a gyerekek is hordozzák a vírust, és azért kell az iskolában tartani őket, hogy ne az idős nagyszüleiket fertőzzék.

Hogy a kormány nem határozott még az iskolák bezárásáról, azt itthon leghangosabban a tanárok kritizálják. Az eredetileg a NAT elleni tiltakozásra létrejött Iskola a határon Facebook-csoportban minden második poszt egy dühös tanáré, aki nem érti, miért van még tanítás, miközben már a száz-ötszáz főnél nagyobb rendezvényeket is betiltotta a kormány. Egyre több szülő is csatlakozott ehhez.

De kritizálta a kormány késlekedését a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is, mert „bár a fiatal korosztály megbetegedési rátája szerencsére alacsony, észrevétlen vírushordozóként azonban nagy veszélyt jelenthetnek a vírus terjedése szempontjából.” A Hintalovon Gyermekjogi egyesület azt tanácsolja, a szülők, akik otthon tartanák a gyerekeiket, használják ki a saját hatáskörben igazolható hiányzásokat.

A régióban egyébként már csak Magyarország, Szerbia és Montenegró azok az országok, ahol sem részleges, sem országos iskolabezárásokról nem döntöttek.