A szlovák politikusok példamutató maszkhasználata miatt úszhatták meg a szomszédok ilyen jól a koronavírust

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

Az Atlantic amerikai hírmagazin Szlovákia járványkezelési eredményeit méltatta. A szlovákok egész Európában a legalacsonyabb egy főre eső halálozási arányt produkálták, és a fertőzöttek száma sem haladta még meg az 1500 főt. A cikk szerzője úgy találta, hogy a maszkviselési szabályoknak és az azzal kapcsolatos kommunikációnak köszönhető az, hogy az ország ilyen jól áll a koronavírus elleni harcban. De mit is csináltak olyan jól a maszkokkal a szomszédoknál, és ehhez képest mi hogyan álltunk és állunk a maszkkérdéshez?

Kötelező maszkviselés mindenkinek

Míg sok országban sokáig, vagy akár a mai napig megy a vívódás, hogy viseljünk-e maszkot vagy sem, addig Szlovákia álláspontja nagyon tiszta volt a kezdetektől fogva. Március 6-án, az első koronavírusos eset megjelenése után tíz napon belül elrendelték a kötelező maszkhasználatot a köztereken, mindezt az elsők között, közvetlenül Csehország után. Március 13-ra már a miniszterelnök és az egészségügyi miniszter is maszkban jelent meg a tévében.

Ezzel szemben Magyarországon a járvány kezdete óta egyfajta ideológiai háború folyt a maszkokról, amiről sokan úgy gondolták, hogy felesleges hordaniuk a nem fertőzött embereknek, mert magától a fertőzéstől úgysem véd meg. A másik oldalon, a maszkpártiak viszont azt hangoztatták, hogy mivel a koronavírus az első két hétben akár tünetmentes, de fertőző is lehet, ezért annak is hordania kell a maszkot, aki nem gondolja magát betegnek.

Az átlagemberek vitáján túl azonban az egészségügyi képviselői sokáig teljesen elutasították a maszk használatát egészséges emberek számára. Müller Cecília tiszti főorvos az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy egészséges ember ne hordjon maszkot. A Nemzeti Népegészségügyi Központ március 15-én egy kiadott tájékoztatójában szinte tiltotta a maszkhasználatot.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Emmi tájékoztatója.

Müller Cecília és a Népegészségügyi Központ ekkor még könnyen hivatkozhatott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakmai irányadó véleményére, sokáig ők is azt hangoztatták, hogy egészséges embernek nem kell maszkot viselnie. 

Később azonban változni kezdett a maszkügyi kommunikáció, Orbán Viktor március 30-án egy parlamenti ülésen már arról beszélt, hogy csak azért nem vezetik be a kötelező maszkhasználatot, mert nincs elegendő az országban, ami pedig külföldről érkezik, azt mind az egészségügyi dolgozóknak adják. Csakhogy ezzel a problémával Szlovákiának is szembe kellett néznie, de valahogy mégis megoldották az emberek, például, ahogy Csehországban maszkvarró mozgalom indult.

Müller Cecília véleménye is puhult március végével a maszkhasználatot illetően, inkább már úgy állt hozzá a kérdéshez, hogy aki biztonságban érzi magát a maszkviseléstől, az viselje nyugodtan. Ugyanakkor továbbra is azt mondta, hogy hamis illuziót ad a maszk a védelemről, és nem állítja meg a járvány terjedését. 

Április 6-án a WHO is új álláspontot adott ki, amiben Müller Cecília javaslataihoz hasonlóan kimondták, hogy a maszkviselés legalább arra jó, hogy ne nyúljunk az arcunkhoz, és egyfajta biztonságérzetet adjon.

A magyarországi maszkálláspontban a következő fázishoz az elmúlt napokban jutottunk el: sok helyen, üzletekben, tömegközlekedésen, zárt helyeken kötelezővé tették a maszkok hordását. Sőt a kormány szakértője, Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője nemrég egy konferencián arról beszélt, hogy az egészségesek számára is kötelezővé kellene tenni a maszkviselést.

Példát mutattak a politikai vezetők

Az Atlantic szerzője szerint kulcsfontosságú tényező volt a Szlovákiában, hogy a politikai vezetők példát mutattak az állampolgároknak: csak maszkban jelentek meg a nyilvánosság előtt. Szimbolikus jelentőségű pillanat volt például, amikor Zuzana Caputová államfő kinevezte az új kormányt március 21-én, a kinevezési ünnepségen pedig az új kormányfő, Igor Matovic és Caputová is maszkot és kesztyűt viselt.

Igor Matovic és Zuzana Caputova.Fotó: MICHAL SVITOK/AFP

Szlovákiában kivétel nélkül minden politikai vezető, újságíró és közszereplő csak maszkban jelent meg a médiában a kezdetektől fogva. Caputová pedig nemzetközi sikerre is tett szert azzal, hogy mindig a ruháihoz illő maszkot viselt.

Nálunk ezzel szemben elég kevés politikusról, közszereplőről mondható el az, hogy következetesen maszkot húzott. Az Operatív Törzs Sajtótájékoztatóján sem hagyomány a maszkviselés. 

Fotó: kormany.hu/Botár Gergely/MTI/MTVA

Müller Cecília országos tisztifőorvoson akkor láthattunk először maszkot, amikor ellátogatott a Pesti Úti Idősotthonba. A politikai vezetőink is csak tessék-lássék teszik fel a maszkokat. 

Orbán Viktort se láthattuk sűrűn maszkban: maszk nélkül fogadta a kínai szállítmányt, a kórházlátogatások és a mentősökkel való találkozás alkalmával is csak addig viselt maszkot, amíg muszáj volt, aztán a beszélgetéshez levette, ahogy a napszemüveget szokás. Legutóbbi belgrádi útján, az érkezéskor csak ő volt maszktalan, ami nem feltétlenül udvarias gesztus a vendéglátók felé, a gesztikuláció alapján mintha magyarázna is valamit a maszkról, miután lesétált a lépcsőn.

Szijjártó Péter külügyminiszterünk sem egy nagy maszkkedvelő, bár nemrég épp a akkor öltött maszkot, amikor a szlovákokkal találkozott, de általában azért ő sem szokta hordani. Ennek az egyik leglátványosabb megnyilvánulása az volt, amikor március 26-án elrepült Bulgáriába, és egyedül ő nem viselt maszkot. A miniszter ráadásul saját elmondása szerint februárban tüdőgyulladással küzdött, de a koronavírustesztjei negatívok lettek.

A szlovák politikusok nemcsak viselték a maszkjaikat, hanem meg is magyarázták a lakosságnak, hogy miért. Nyíltan kommunikálták a lakosság felé, hogy a lezárásokra és a maszk viselésére azért van szükség, mert ha egyszerre robban be a járvány, akkor az egészségügyi rendszer nem fogja bírni. Ezzel olyan maszkviselési kultúrát sikerült teremteniük Szlovákiában, amihez hasonlót csak ázsiai országiokban láthatunk.