Icipicit másképp néz ki az uszoda, amivel várjuk a világot, mint amivel megnyertük a pályázatot
2017 január 06., 05:56
Már kinőtt a földből az óriási sportcsarnok, de a látványtervei majd csak valamikor az év második felében készülnek el
Aki járt mostanában a Népligeti buszpályaudvar környékén, azt láthatta, hogy hatalmas építkezés zaljik az állomás mögötti részen. Az építkezésre nem lehet bekukucskálni, mert egy fekete, két méternél is magasabb lemezkerítés fut végig a járda mellett.
De a földből kiemelkedő hatalmas betonpillérek így is látszanak, ahogy a 4 óriásdaru is.
Felirat nincs kint, hogy mi épül, de a hírekből tudni lehet, hogy ez az egyik legnagyobb – még magyar mércével is jelentős – sportberuházás. A 12,5 ezres Papp László Arénánál jóval nagyobb, 18 ezres sportcsarnok épül a Népliget mellett.
A befejezési határidő nagyon szoros, 2022-ben már ez az egyik beígért helyszíne a közös magyar–szlovák férfi kézilabda Európa-bajnokságnak. Ráadásul év elején, január 14. és 30. között rendezik a tornát. Az épületet ezért 2021. november 15-ig be kell fejezni.
Eredetileg a már meglévő Papp László Aréna lett volna az Európa-bajnokság legnagyobb csarnoka, de Gulyás Gergely tavaly februárban bejelentette, hogy a kormány vadonatúj – több mint 20 000 szurkolót befogadni képes – multifunkcionális, a sport mellett koncerteknek és népes rendezvényeknek helyt adó csarnokot épít az Eb-re.
Ezzel viszont nagyon nagyon rövid időt hagyott az építkezésre a kormány, hacsak nem akar úgy járni, mint a Maccabi Játékoknál, ahol végül nem készült el az eseményre megálmodott MTK Sportváros, és már meglévő helyszíneken bonyolították le a rendezvényt.
A Népliget melletti munkák tavaly szeptemberben kezdődtek el, bontásból hátramaradt építési törmelék elhordásával. A 13 hektáros terület korábban laktanya volt, majd a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola volt itt, 2008-ban azonban a Honvédelmi Minisztérium eladta az ingatlant a ferencvárosi önkormányzatnak, a kerület pedig tovább passzolta. Nagy tervek készültek, de jött a hitelválság, így lakópark és irodák helyett csak sitt és romhalmaz volt itt évekig.
Miután nincs kirakva az építkezésen látványterv, kiváncsiak lettünk, hogy fog kinézni a sportcsarnok. A 2017-es vizes világbajnokságra épülő uszoda látványtervéből ugyan végül valami egészen más végeredmény lett, de azért elkértük a Budapest Fejlesztési Központtól az épülő sportcsarnok látványterveit, hogy legalább halvány elképzelésünk legyen arról, hogy kocka lesz, téglalap vagy a mostanában megszokott ufó száll le a buszpályaudvar mellé.
A BFK válaszából az derült ki, hogy látványterv nincs, és csak az év második felében lesz. Mégpedig azért, mert folyamatosan dolgoznak a terveken.
„A határidő tartása érdekében kiemelten fontos, hogy a kivitelezési munkálatok folyamatos haladjanak.
A Fővállalkozó ezért – a megkötött szerződésnek megfelelően – már a kivitelezés kezdete óta, a modern, rövid határidőkkel dolgozó építőiparban gyakori, úgynevezett design&build konstrukcióban, azaz »gördülő tervezéssel« végzi a munkát.
Ez az építkezés jelen fázisában azt jelenti, hogy a helyszíni kivitelezés előrehaladása mellett párhuzamosan zajlik a homlokzat külső jegyeinek, azaz a látványterv markáns, meghatározó elemének véglegesítése.
A végleges terv és a hozzá tartozó látványtervek 2020 második fél évében kerülnek leszállítása, a végleges látványterveket ezt követően tesszük közzé.”
A határidő tényleg nagyon feszes, ahogy a G7 korábban megírta, a Népliget mellé tervezett csarnokkal lényegében azonos kapacitású krakkói Tauron Aréna például valamivel több mint 3 évig épült 2011 és 2014 között, úgy, hogy a tervek már 2009-ben megvoltak. A 2020-as kézilabda-Eb döntőjének helyszíne, a stockholmi Tele2 Aréna pedig ugyan a lengyelországi csarnoknál gyorsabban elkészült, de így is fél évvel több kellett a felhúzására, mint amennyi a budapesti kivitelező rendelkezésére áll.
A tervezésre és a kivitelezésre kiírt pályázatok össze is csúsztak időben. Mindkettő meghívásos pályázat volt, a tervezővel tavaly áprilisban szerződtek, a Középülettervező Zrt. (Közti) 995 millió forintos ajánlattal nyert (ők tervezték a Puskás Arénát, a Közszolgálati Egyetem sportcsarnokát és a diósgyőri stadiont is), meghívták még a tenderre a BORD Építész Stúdió Kft.-t és a Napur Architect Kft.-t is.
A kivitelezésre kiírt pályázatra 4 céget kértek fel, és első körben sokkolóan drága ajánlatot adtak a NER kipróbált közbeszerzési bajnokai. A legalacsonyabb ár (amit Mészáros Lőrinc és gyerekeinek a cége, a Fejér B. Á. L. adott be) is megközelítette a 116 milliárd forintot, míg a legmagasabb majdnem 160 milliárd volt.
A második körre kiderült, hogy valójában akár 70-80 milliárddal kevesebbért is vállalják a munkát – aminek a tartalmáról ekkor már kicsit többet is megtudhattak. Végül a Market Zrt. nyert 78,7 milliárdos ajánlattal, ami mindössze 20 millióval volt olcsóbb Mészárosék ajánlatánál. (A területet a kormány 13 milliárdért vette meg.)
Mészárosék azért nem maradtak munka nélkül, ők építik a 6000 fős tatabányai sportcsarnokot 18,5 milliárd forintért, ami az Európa-bajnokság tartalék csarnoka lesz. Ennek van látványterve is.
Szeged is Eb-helyszín lesz, az itteni új csarnok 8300 férőhelyes, 35,8 milliárd forintból épül, és a West Hungária BAU a kivitelező. Ennek is van látványterve.
Hogy a rohamtempóban, gördülőtervezéssel épülő budapesti csarnok milyen lesz, azt a tervező Köztitől is hiába kérdeztük. Annyi látszik az Átlátszó felvételeiből, hogy ovális lesz az épület.
A csarnok üzemeltetésre bejelentkezett a Fradi. Kubatov Gábor elnök szerint ők nyereségesen tudnák üzemeltetni, mert a Könyves Kálmán körút túloldalán lévő Groupama Aréna is hasznot hoz.
Ezen is múlik, mi lesz a Fradi-város sorsa. A szupersportcsarnoktól független, nagyszabású, több tízmilliárdos projektre a kormány biztosítja a pénzt. A népligeti Fradi-tervekben szerepel egy 8 ezres csarnok is, alig egy kilométerre az épülő óriásicsarnoktól. Ha a Fradi megkapja az új aréna üzemeltetését, Kubatov szerint nem kell a 8 ezres csarnok. De azért így is lenne a Népligetben az Építők-pálya helyén egy kisebb kézilabdacsarnok, ahol a női csapat bajnokikat játszana, egy uszoda a vízilabdázóknak és az úszóknak, a jégkorongcsapat is kapna egy 5 ezres csarnokot, összesen 17 szakosztályt szolgána ki a sportközpont.
A szupercsarnoknál is nagyobb szabású sportberuházás lesz az atlétikai stadion a 2023-as világbajnokságra. Szintén a IX. kerületben, a Csepel-szigetre vezető Kvassay-hídnál. Ennek egyelőre még becsült költsége sincs. Viszont van látványterve. Íme:
A kormány egyébként – miközben 6 milliárd forintos huzavona megy a Lánchíd felújításáról – így indokolta a (most) 78 milliárd forintos szupercsarnok felépítését:
„Az új multifunkciós csarnok megépülésével Budapest és Magyarország is jól jár. A beruházásnak köszönhetően a létesítmény közvetlen környezete is megújul, a több mint 15 hektáros, éveken át gondozatlan, elhagyatott terület rendezetté válik, Ferencváros és Budapest új zöldfelülettel, élménycentrummal bővül.
A projekt célja egy olyan modern és jelenlegi igényeknek megfelelő multifunkciós csarnok létrehozása, amely mind befogadóképességében, mind műszaki megoldásaiban lehetőséget ad nagyszabású hazai és nemzetközi sportesemények, koncertek és egyéb, jelentős – több tízezer fős – látogatószámot igénylő rendezvények megtartására.
(…)
Ezen események tovább erősítik Budapest, Magyarország hírnevét, presztízsét, fellendítik a turizmust, közvetlen gazdasági hasznot termelnek. A nemzetközi figyelem előnyös Magyarországnak, erősíti a magyar idegenforgalmat és a gazdaságot. A verseny kizárólag az ár alapján dőlt el, a legolcsóbb árajánlatot adó nyert. Az építés több éven keresztül mintegy 4 ezer magyar embernek, így 4 ezer magyar családnak ad munkát, megélhetést.”
