Amikor a közmédiát még nem zavarta, ha valaki a kamerába hazudik
Napok óta címlapon számol be a közmédia honlapja és híradója Németh Athina, az MSZP videójában feltűnt álmentős történetéről. Nagyon helyesen teszik: a közszolgálati média dolga, hogy számonkérje a politikai pártok szavahihetőségét, ez pedig valóban egy komoly ügy, amiért az érintett nőnek és a politikai pártnak egyaránt vállalnia kell a felelősséget - függetlenül egyébként attól, hogy a járványhelyzetben a kormány a rémhírterjesztésre vonatkozó jogszabályt fogadott el.
Németh Athinával az MSZP-s Korózs Lajos készített beszélgetést: ebben a magát mentősnek kiadó nő azt állította, a járvány miatt tíz kórházból hazaszállított betege közül kilenc meghalt. De kiderült, hogy Németh Athina nem is mentős, nem mondott igazat, és az is, hogy a felvételt pedig egy másik MSZP-s Ujhelyi István asszisztense vette videóra. Nyomozás indult az ügyben: épp kedden jelentette be Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője, hogy az ügyben egy nőt gyanúsítottként hallgattak ki, otthonában házkutatást tartottak, és tárgyi eszközöket foglaltak le.
A közmédia komolyan veszi a történetet: a bejelentésről vezető hírként számoltak be, "szakértők" sorát kérdezték meg az ügyben, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában megszólalt egy politikai marketing szakértő (?), bizonyos Perlaky Papp József is, aki arról tájékoztatta a közmédia hallgatóit, hogy manapság a valóság és egy kreált, alternatív valóság verseng egymással a nyilvánosságban. A cikk címe: "Az MSZP helyében egy felelős párt vállalná a felelősséget, ha hibázott", de minden nap van folytatása a történetnek a közmédiában:
- Németh Athina szerint Kásler Miklóst akarta megbuktatni az MSZP az álvideóval
- Az MSZP-ben egyelőre nincs következménye a videóbotránynak
- Az álhíráradat új eleme az MSZP-s videóbotrány
Még meg is szavaztatták a nézőket, hogy például le kell-e mondania az MSZP elnökének, vagy valakinek az ügy miatt. Csak Korózs Lajosnak? Vagy Tóth Bertalannak és Ujhelyi Istvánnak is? Szerda délutánig lehet még szavazni.
Az éberebbb nézők figyelmét aligha kerülte el, hogy a közmédiát az ilyen ügyekben sem a valóság feltérképezése, hanem politikai szempontok vezérlik. Erre a vezérigazgató, Papp Dániel személyes garanciát jelent, ő ugyanis úgy indult el az MTVA ranglétráján, hogy meghamisított egy tudósítást. Ezzel bizonyította lojalitását a rendszer felé, ami aztán egészen a vezérigazgatói székig repítette. De az elmúlt években tucatnyi olyan ügy és téma feltűnt az MTVA csatornáin, amiből világosan látszott, hogy ott a szerkesztők zöme politikai megrendelés szerint dolgozik. Az is, hogy a riporterek adják a beszélő fejek szájába a szavakat is. Erről az egyik távozott riporter nyíltan is beszélt a 444-nek.
Volt viszont egy, a mostanihoz nagyon hasonlatos eset, ami talán még látványosabban megvilágítja, miért visszás az MTVA őszintének beállított felháborodása. A 2018-as kampányban, amit a kormány a migrációs félelem fenntartásával nyert meg, a közmédia bemutatott egy magyar származású svéd nőt, Natalia Contessát, aki azt állította magáról, hogy a közbiztonság romlása miatt költözött haza 40 év után Svédország szülővárosából, a svéd fővárosából, Stockholmból.
„Nincs biztonság, félelemben vagyunk minden nap, ez nem normális viselkedés. A migránsok mindent megkaptak, de semmi becsületük nincs” - állította a nő az interjúban.
Contessáról aztán az Index megírta, hogy 2015 óta svéd állampolgárokkal szemben hétrendbeli rágalmazásért, és közbizalom elleni bűncselekményért is elítélték Svédországban. (700 ezer korona kártérítést kellett kifizetnie alaptalan rágalmazásért.) Volt hogy hamisan állatvédőnek, pszichológusnak és hivatalos személynek adta ki magát. Rendőrségi iratok alapján az sem volt igazolható, hogy egyáltalán élt Stockholmban; hogy tényleg megtámadták bevándorlók, amikor metróval munkába indult, és hogy azért nem kapott munkát egy helyi kórházban, mert azt is elfoglalták a muszlimok.
Aztán a 24.hu megírta, hogy a nő nem is Svédországban született, olyannyira, hogy gyerekkorában menekültként érkezett az országba, ahol lakást és szociális segélyt kapott; már édesanyja is menekült volt, és állításaival ellentétben barátai még a menekülthullám előtt elköltöztek az országból. Nyoma sem volt annak, hogy valaha kórházban dolgozott volna, és már az interjú előtt két évvel elköltözött Skandinávából: a Budai Várban bérelt lakást.
Az M1 büszkén számolt be arról 2018. márciusában, hogy a videót már 12 ezren megosztották és 1 millióan meg is tekintették a Facebookon, de miután kiderült, hogy nagyjából semmi nem igaz az abban elhangzottakból, nagyon meglepődtek az MTVA-nál, hogy a közösségi oldal törölte a videót. Olyannyira, hogy Szánthó Miklóstól Boros Bánkon át Lomnici Zoltánig az összes fideszes szakértő cenzúrát kiáltott. Valamiért ez a harciasság aztán elillant: a saját oldalukról is törölték a videót, ami már sehol nem elérhető. Hogy miért nem, arról az MTVA nem kommunikált semmit, de a felelősséget sem feszegették olyan lelkesen, mint Németh Athina-interjú esetében. Pedig 1 millió megtekintés egy kampányban azért nem érdektelen.
Egy égbekiáltó különbség mégis akad a két eset között. Amíg az MSZP-s ügyben a rendőrség azért nyomoz, mert rémhírterjesztés történhetett, addig a svéd nő esetében az ügyet feltáró Index újságírója, Dezső András ellen indult eljárás. Dezső után a BRFK Csúcstechnológiai Bűnözés elleni osztálya nyomozott, és az ügyészség vádat is emelt különleges személyes adattal való visszaélés miatt. Az újságírót ki is hallgatták, sőt, tárgyalás nélkül megrovásban részesült, mielőtt a bíróság végül 2019. szeptemberében kimondta, hogy nem követett el bűncselekményt.