Ilyet még Brazíliában sem láttak: szélsőbaloldali lett a szélsőjobboldali elnök

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.
  • 125 ezer halott a járványban.
  • Összeomló népszerűség?
  • Mit lehet tenni?
  • Pénzt osztanI!

Brazília az utóbbi években sok mindent megélt, például egy hazai pályán a németek ellen 7:1-re elveszített világbajnoki elődöntőt is, de egy szélsőbaloldali gazdasági lépésekkel a szegényeket maga mellé állító szélsőjobboldali elnök még ennél is meglepőbb. Pedig Dél-Amerika legnagyobb országában most éppen ez történik: Jair Bolsonaro elnök, aki eddig a „kommunisták” és úgy általában minden baloldalinak vélt elhajlás legnagyobb ellensége volt, hirtelen elkezdett a szó legszorosabb értelmében pénzt szórni a legszegényebb brazilok közé. Akik természetesen nagyon hálásak.

Jair Bolsonaro mögött fia, a pártjában alelnök FlávioFotó: EVARISTO SA/AFP

Brazília és Bolsonaro az elmúlt hónapokban leginkább azzal kerültek be a hírekbe, hogy még a koronavírus által különösen durván sújtott Latin-Amerikán belül is borzalmasan rosszul reagáltak a járványra. „Brazília elnöke a járvány egyik legnagyobb szégyene”, írtuk márciusban, amikor Bolsonaro és kormánya megdöbbentően rosszul reagált a pandémiára. Illetve hát nem is nagyon reagáltak, Bolsonaro szinte semmilyen intézkedést nem hozott a vírus terjedésének megállítása érdekében. Miniszterei, a brazil államok és nagyvárosok vezetői vették kezükbe az irányítást, és komoly elemzők írtak arról, hogy ha ez így megy tovább, a katonaság akár meg is puccsolhatja Bolsonarót.

Március végén a a riói szegénynegyedekben, a favelákban már a helyi bandák szólították fel a lakosságot, hogy a járvány visszaszorítása érdekében inkább maradjanak otthon, de ez is kevés volt. Brazíliában máig több mint 125 ezer halálos áldozata volt a járványnak, ennél csak az USA-ban volt több. Az országban ma is még naponta közel 1000-en halnak meg a koronavírus miatt, és mivel a híres járványgörbét továbbra sem sikerült kilapítani, legfeljebb középtávon várható komoly javulás. Maga az elnök is átesett a betegségen, ami közben a teljesen hatástalan hidroxiklorokinnal tömte magát.

Ilyen helyzetben már az is csoda lenne, hogy Bolsonaro stabilan meg tudta őrizni a hatalmát, de Brazíliában még hihetetlenebb dolog történt. Míg júniusban az elnököt már csak a brazilok 32 százaléka támogatta, addig augusztus végén már 37%, a szegények körében pedig 22 százalékról 35-re lőtt ki a népszerűsége. Júniusban még a brazilok 44 százaléka gondolta, hogy a kormány rosszul, illetve nagyon rosszul végzi a munkáját, míg augusztusban már csak 34%. Ráadásul Bolsonaro támogatottsága különösen az ország legszegényebb, hagyományosan a baloldalhoz húzó északkeleti részén ugrott meg.

Ilyen vert helyzetből így visszajönni is nagy teljesítmény, de Bolsonaro esetében az teszi különösen látványossá, hogy ennek eléréséhez pont azt kellett meglépnie, amire pályafutása alapján a legkevésbé volt esély: áthúzódott a baloldalra. Hogy megértsük, ez az ő esetében milyen valószínűtlen fejlemény, érdemes egy bekezdés erejéig felidézni Bolsonaro politikai karrierjét.

Brazília jelenlegi elnöke a katonai pályáról nyergelt el a politikaira, ahol mindig következetesen, már-már komikusan ókonzervatív és jobboldali elveket vallott. Parlamenti képviselőként évtizedeken át egyfajta kívülálló csodabogár volt, akinek 2018-as elnöki kampányának eleinte pont annyi esélyt adtak, mint két évvel korábban Donald Trumpénak, és ugyanakkora meglepetéssel is zárult. Brazíliát 2003 és 2016 közt a baloldal, és annak két markáns képviselője, Lula és Dilma Rousseff vezette, ám ez a korszak egy olyan korrupciós botránnyal ért véget, ami mindent a feje tetejére állított Brazíliában, és a hatalomba repítette a teljesen outsider Bolsonarót.

Bolsonaro elnökként sem finomított a nézetein, és engesztelhetetlen gyűlölettel tekintett mindenre, amire rá lehetett sütni a baloldaliság bélyegét. Lula börtönben végezte (bár azóta szabadlábra került), Bolsonaro és kormánya pedig, a doktriner neoliberális Paulo Guedes gazdasági miniszter vezetésével, tulajdonképpen mindenben az ellenkezőjét csinálták, mint az előző évtizedek balos brazil vezetői.

Luláék örökségéből nem sok maradt meg, a kevés kivétel egyike a bolsa família nevű családi segélyprogram, amelynek segítségével brazilok millióinak sikerült kimásznia a mélyszegénységből. Lehet, hogy Bolsonarónak és Guedesnek voltak vele ideológiai problémái, de a szegény szavazókat nem akarták teljesen maguk ellen fordítani. Bolsonarótól az egészen nyílt kegyetlenség és pusztítás nem áll távol, magasan tesz például Amazónia őserdeire és a környezetvédelemre, és a mostani járvány áldozatai sem kaptak tőle együttérzést, viszont a közvéleménykutatási adatokat ő is figyeli.

Így történhetett meg, hogy ha már más megoldás nem látszott, baloldali lett. Dél-Amerikában a politikában történnek fura dolgok, a jobboldali és baloldali populizmusnak is évszázados hagyományai vannak, de ilyen látványos pálfordulásra nem igazán volt még példa. Brazíliában öt hónapja 66 millió ember, az ország lakosságának 30 százaléka kap havonta 600 real (35 ezer forintot). Ahogy egy brazil közgazdász a Bloombergnek megjegyezte, ezzel a coronavoucher nevű programmal az országban gyakorlatilag bevezették az alapjövedelmet. De olyan nagyvonalúan, ahogy azt még a világ legprogresszívabb országaiban is csak tervezgetni merik.

Paulo Guedes gazdasági miniszter Bolsonarónak magyarázFotó: SERGIO LIMA/AFP

A pénzesőnek pedig meg is lett a hatása: bár nehéz a történelmi adatsorokat összehasonlítani, nagyon úgy tűnik, hogy Brazíliában soha nem volt olyan alacsony a szegények aránya, mint 2020 nyarán. Tavaly júniusban még a lakosság 8 százaléka élt napi 10 realnál (575 forint) kevesebből, idén már csak 3,3%. A híresen nagy vagyoni különbségeiről ismert országban az egyenlőtlenség is példátlanul csökken, és, ami még hihetetlenebb, hiába a brazil gazdaság 2020-ra jósolt 5 százalékos csökkenése, a coronavouchernek köszönhetően ma a brazilok fele többet keres, mint tavasszal, amikor megérkezett az országba a koronavírus. 

Mindez persze nem olcsó, a Bloomberg számításai szerint öt hónap alatt többe került, mint a bolsa família Lulának nyolc év alatt. 2020-ban a brazil költségvetési hiány minden rekordot megdöntve 11 százalék is lehet. A real értéke csökken, és a brazil részvénypiac is rosszul teljesít hónapok óta.

Hogy ez így mennyire fenntarthatatlan, arra a New York Times szerint Guedes gazdasági miniszter is felhívta a figyelmet. Úgy tűnik, szemben az elnökkel, neki továbbra sem szimpatikusak a balos segélycsomagok, és ez olyan súrlódáshoz vezet, hogy a lemondásáról is felrepültek hírek. Guedes 200 realra akarta levinni a havi coronavoucher összegét, de Bolsonaro csak abba ment bele, hogy 2020 végéig 300 legyen, ami még mindig hatalmas terhet ró a költségvetésre.

Az ilyen pénzszórást ugyanis nagyon nehéz abbahagyni, hiszen annak óriási politikai ára lehet. Ahogy a BBC-nek nyilatkozó brazil közgazdászprofesszor nyilatkozott „Bolsonaro nagyon autoriter alkat, és komoly veszélyt jelent a brazil demokráciára. Ha ezzel az osztogatással népszerű lesz, az csak ront a helyzeten. Lehet, hogy elkezd olyan lenni a helyzet, mint Venezuelában Chávezzel”. A kőolajban úszó hazáját rossz gazdasági és politikai döntésekkel romba döntő Chávez annak a latin-amerikai baloldalnak a szimbóluma, akiket a világon Bolsonarónal kevesen gyűlölnek jobban. Legalábbis eddig, mert 2020 nyarán ott tartunk, hogy Bolsionaro átsodródott Chávez térfelére.

Friss hírek szerint a 2021-es brazil költségvetés a bolsa família költségvetését is növelni fogja, hogy minél több szegény család részesülhessen benne. Bolsonaro talán már a 2022-es elnökválasztásra gondol, és számára teljesen mellékes, hogy az irtózatos tempójú pénzosztásnak milyenek lesznek a hosszú távú hatásai Brazíliára.