Kiállt Tajvan mellett a cseh házelnök, mire a kínai külügyminiszter nyíltan megfenyegette

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.

Szokatlanul heves diplomáciai üzengetésekbe bonyolódott az utóbbi hetekben Kína és Csehország. Kína az elmúlt évtizedben rendkívül erőteljes terjeszkedésbe kezdett a világban, és az Egy övezet, egy út névre keresztelt, majd Út és Övezetre finomított gigantikus beruházási-befolyásszerzési projektjük érinti Kelet- és Közép-Európa országait is, hozzánk például a magyar szempontból teljesen értelmezhetetlen és védhetetlen Budapest-Belgrád vasútvonallal állítottak be. 

A beruházási projekteket új típusú kínai külpolitika is kíséri: szemben a korábbi évtizedek jóval visszafogottabb hozzáállásával, Hszi Csin-ping irányítása alatt Kína látványosan igyekszik a világ vezető hatalmává válni, és kisebb-nagyobb konliktusokat is vállal, több kérdésben kifejezetten agresszíven lép föl. Az egyik ilyen kérdés Tajvan sorsa. A kommunista Kínáról 1949-ben levált szigetországot Kínai Népköztársaság továbbra is a saját tartományának tekinti, és komoly diplomáciai nyomást fejt ki annak érdekében, hogy minél kevesebben ismerjék el önálló államnak a szigetet. Ma már alig maradt ország, amelyik elismerné Tajvant. 

Tajvan miatt tört ki ritka heves konfliktus Kína és egy hozzá képest apró közép-európai ország között: a cseh parlament házelnöke, Milos Vystrcil ugyanis augusztus végén Tajvanba látogatott. Ez már önmagában elég lehetett volna ahhoz, hogy felháborodást váltson ki Pekingből, de Vystrcil Tajpejben továbbment egy lépéssel, és John F. Kennedy híres berlini beszédét megidézve arról beszélt a helyi parlamentben, hogy ő is tajvani. 

Hogy ez mennyire sok volt Pekingnek, azt jelzi, hogy az ország külügyminisztere, Vang Ji azt mondta, hogy a cseh politikus átlépte a vörös vonalat, és súlyos árat fog fizetni ezért. A nyílt fenyegetés miatt Csehország bekérette a kínai nagykövetet, és az ország közismerten Moszkva- és Peking-barát államfője, Milos Zeman vasárnap azzal próbálta meg enyhíteni a feszültséget, hogy szerinte Vystrcil csak egy kisfiús provokációt követett el. 

Mint a Reuters is írja, Zeman 2013-as beiktatása óta dolgozott azon, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatot Peking és Prága között, de nem járt sok sikerrel: a beígért nagy beruházások egyelőre elmaradtak. Az államfő mindenesetre a vasárnapi interjúban arról beszélt, hogy Kína reakciója ugyan eltúlzott volt, de Vystrcil útja árthat a cseh cégeknek is, és a jövőben nem fogja meghívni a politikust azokra a találkozókra, amelyekre a külügyi kérdésekben érdekelt cseh politikusok hivatalosak. 

Milos Vystrcil cseh házelnök és Caj Ing-ven tajvani elnök.Fotó: EyePress News via AFP

Ez a konfliktus nem a semmiből robbant ki: már januárban szó volt akkor, hogy az akkori házelnök, Jaroslav Kubera Tajvanra utazhat, és a prágai kínai nagykövet már akkor a Kínában tevékenykedő cseh cégek elleni fellépéssel fenyegetőzött, ami miatt aztán Andrej Babis a nagykövet lecserélését kérte Pekingtől. 

Az az út Kubera halála miatt elmaradt, de az utána következő házelnök, Vystrcil végül 90 fős cseh delegáció élén augusztusban útra kelt. A delegációban ott volt Prága főpolgármestere, Zdeněk Hřib is, aki sokszor bírálta már élesen Pekinget, és aki januárban Tajpejt Prága testvérvárosává tette. 

Vystrcil útjára válaszul Vang külügyminiszter a diplomácia világában egészen szokatlanul nyílt fenyegetéssel válaszolt, de a jelek szerint ez a húzása nem sült el túl jól: a kínai topdiplomata által megütött hangnem miatt tiltakozott már a német külügyminiszter, Heiko Maas, illetve a francia külügyminisztérium is. 

A Foreign Policy összeállítása alapján a legkeményebben egy prágai kerület polgármestere, Pavel Novotny tiltakozott, aki levélben szólította fel a kínai kormányt, hogy 24 órán belül kérjenek bocsánatot a megfenyegetett házelnöktől, miközben a kínai külügy vezetőjét egy szemtelen, meggondolatlan, faragatlan bohócnak nevezte, és arról beszélt, hogy ajánlja, hogy ez legyen az utolsó alkalom, amikor kinyitotta a száját Csehországgal kapcsolatban.

Pavel Novotny levele a Foreign Policy fordításában

A hevesre sikeredett bocsánatkövetelés mellett a kerületi polgármester levele végén még többször kiemelte, hogy Vang soha többet ne merjen velük baszakodni. Arról egyelőre nem tudni, hogy a levél hatására a kínai kormány elnézést kért-e a házelnöktől, de azt sejteni lehet, hogy a polgármester szavai nem rezonáltak rosszul a cseh társadalomban, ahol egész Európán belül a legrosszabb Peking megítélése. 

Nem véletlen, hogy a prágai székhelyű elemzőintézet, az Association for International Affairs kutatója, Filip Sebok is arról beszélt a Nikkei japán hírügynökségnek, hogy Kína taktikája kontraproduktívnak bizonyulhat, ráadásul a nyílt fenyegetőzés miatt lehetnek nyugati politikusok, akik csak azért is ki fognak állni Tajvan mellett. Sebok szerint az, hogy Németország, Franciaország és Szlovákia is elítélte a külügyminiszter szavait, azt mutatja, hogy kezd megváltozni Európa eddig alapvetően Kína-barát hozzáállása. 

A csehek példáján is látni, hogy a kínai kapcsolat elsősorban mégis inkább Kínának fontos: mint a Nikkei írja, a cseh export 80 százaléka az EU piacai felé irányul, míg Kínába a szolgáltatások mindössze 2,3 százaléka, az áruknak pedig csak 1,3 százaléka megy. Egy elemzés szerint ha az összes kínai export leállna, a cseh GDP egy százalékot esne vissza. Ugyanígy, a külföldi működőtőke-befektetéseknek is csak elenyésző része jön Kínából: 2018-ban 0,4 százalék volt ez az arány, míg európai forrásokból 94,2 százalék érkezett. 

Veng Ji kínai külügyminiszterFotó: AP Photo/Michael Sohn/Pool/Anadolu Agency via AFP

Sőt, a lapnak nyilatkozó közgazdász szerint ha a befektetések összetételét és minőségét nézzük, akkor még Tajvan is nagyobb relatív súllyal van jelen a cseh gazdaságban, mint Kína, ugyanis magasabb hozzáadott értékű befektetések érkeztek a szigetországból. 

Kína ugyanis jelentős értékben fektetett be az országban, de mindenféle komolyabb koncepció nélkül. Mint egy 2018-as cikkünkben is írtuk, a megelőző két évben a kínaiak másfél milliárd eurót fektettek be Csehországban, de a cseh elemzőknek az a meggyőződésük, hogy a kínaiak megvettek mindent, amit értek: sörgyárat, futballcsapatot, ingatlanokat, és nem volt mögötte befektetési koncepció, inkább a politikai befolyásszerzés lehetett a végső cél. A korábban kevéssé ismert kínai olajipari vállalat, a katonai hírszerzési kapcsolatokkal is bíró CEFC fektetett be Csehországban, vezetője, Ye Jianming rögtön tanácsadója is lett Zemannak. Ebből idén márciusban kerekedett komoly botrány, miután Yet őrizetbe vették Kínában korrupció vádjával.  

Az elmaradó kínai befektetések miatt idén januárban már Zeman is háborgott, és januárban le is mondott egy pekingi utat, arra hivatkozva, hogy nem teljesültek a kínai ígéretek, melyek Hszi 2016-os látogatása után több milliárd dollárról szóltak. Az elmaradó befektetések ellenére Peking még mindig az Egy övezet, egy út fontos európai állomásaként tekint Csehországra, de az országban egyre többen nem értik, hogy ez nekik miért is érné meg. 

A Nikkei-nek nyilatkozó cseh közgazdász, Vilem Semerak szerint a cseh makrogazdasági adatok jók, az ország sikeresen tud külföldi tőkét bevonzani, és egyszerűen nem igaz, hogy rá lennének szorulva a kínai befektetésekre.

A szintén a japán hírügynökségnek nyilatkozó cseh elemző, Richard Turcsanyi arra számít, hogy Peking tényleg meg fogja majd torolni a házelnök kiállását, például a Kína által az EU kikerülésének céljából létrehozott, a kelet-közép-európai országokat összefogó 17+1 nevű kezdeményezésben vélhetően jóval kisebb figyelem jut majd a csehekre, és az is lehet, hogy Peking majd meg fog fúrni pár cseh jelöltet azokban a világszervezetekben, amelyekben egyre komolyabb befolyásra tettek szert a kínaiak az elmúlt években, ugyanakkor a lap cikkének konklúziója szerint Peking komoly gazdasági károkat nem tud okozni Csehországnak. 

Közben viszont Vystrcil nyerhetett otthon a történtekkel: cseh elemzők rendre a 2023-as elnökválasztás egyik lehetséges indulójaként beszélnek róla, és hála a most kitört botránynak, jelenleg ő a legfelkapottabb ellenzéki politikus az országban, miközben pár hónappal ezelőtt még viszonylag kevesen ismerték a nevét. És 2023 ugyan még messze van, sok minden történhet addig, de az egyik elemzés szerint ha Vystrcil végül az indulás mellett dönt, akkor alighanem Vaclav Havelt követve az egyik fő üzenete az lehet, hogy alapértékek mellett kiálló külpolitikára van szüksége az országnak.