A világon először gombakoporsóba temettek egy embert Hollandiában

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Hollandiában tartották a világ első olyan temetését, ahol a hagyományos fa koporsó helyett gombafonal-telepekből, azaz micéliumból készült koporsóban helyezték sírba az elhunytat - írja a Guardian.

A lap a gombakoporsó tervezőjét, egy 26 éves holland biodizájnert szólította meg. Bob Hendrikx külön erre létrehozott startup-jával, a Loop-pal már hosszabb ideje dolgozik gombakoporsók fejlesztésén.

Élő SelyemhernyóForrás: Loop/Facebook

A befutó modellt Élő Selyemgubó (Living Cocoon) névre keresztelte, amelynek legfontosabb tulajdonsága, hogy a földbe helyezve sokkal gyorsabban lebomlik, sőt, a rostok, amik a koporsót alkotják, tovább növelik a talaj tápanyagtartalmát 

„Segítünk az embereknek, hogy haláluk után eggyé váljanak a természettel. Ahelyett, hogy szennyeznénk, gazdagítjuk a talajt” - magyarázta Hendrikx. Hozzátette, a földbe kerülve a micélium képes lebontani és tápanyaggá alakítani olyan szennyező anyagokat is, mint az olaj, a műanyag, vagy egyes fémek, koporsó alapanyagaként használva pedig az emberi testet is bontani, komposztálni kezdi.

Ez a lebomlási folyamat összeszegelt fa koporsókkal akár több mint egy évtizedig is eltarthat, a gombakoporsó viszont a mérések szerint hat hét alatt felszívódik a talajban, és maga is segíti a holttest lebomlását. Így a teljes bomlás ideje 2-3 évre is lerövidülhet - állítja a koporsó tervezője.

Az Élő Selyemhernyóból megrendelésre eddig tíz darabot gyártott le a Loop. A koporsók előállítási költsége most darabonként 1250 euró, de Hendrikx a gyártási folyamat tökéletesítésétől az ár csökkenését várja.

A koporsók úgy készülnek, hogy a gombafonal-telepeket eleve koporsóformában növesztik, és ha ez kész, hagyják magától kiszáradni. A földbe helyezve a micélium rögtön újraéled, és megkezdi a bontó munkát.

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem