India a legnagyobb koronavírus-katasztrófa felé halad
Hamarosan India lesz a koronavírus által legsúlyosabban érintett ország. Szeptember 25-ig az országban 5,8 millió koronavírusos fertőzöttet (ezzel a másodikak Amerika mögött) és 92 ezer halottat (ezen a listán harmadikak, még Brazília is előzi őket) regisztráltak. De szemben Amerikával és Brazíliával, Indiában folyamatosan romlik a helyzet, és az ezt megelőző héten mind új fertőzöttben (604 000), mind halottban (7900) messze ők vezették a világranglistát.
Míg az első egymillió indiai fertőzöttet 170 nap alatt regisztrálták, a legutóbbi millióhoz már csak 11 nap kellett, így teljesen reális a feltételezés, hogy az ország hamarosan a listák élére kerül.
A világ második legnépesebb országában persze érdemes ezeket a számokat a több mint 1,3 milliárd lakoshoz viszonyítani, de az a helyzet, hogy India így sem áll jól. A 100 000 lakosra jutó 7 halott éppen annyi, mint Magyarországon, az ugyanennyi lakosra jutó 430 fertőzés pedig éppen kétszer annyi, mint nálunk. A tájékozott magyar olvasónak itt nyilván eszébe jut, hogy a az alacsony hazai számok minden bizonnyal nagy mértékben köszönhetőek a példátlanul kevés elvégzett tesztnek. De az a helyzet, hogy Indiában arányaiban nagyjából annyi tesztet végeznek el, mint Magyarországon, és a koldusszegény tömegeknek otthont adó országban az egészségügyi adatok is meglehetősen hiányosak.
Amikor Indiában nincs járvány, akkor is csak a halálesetek 86 százaléka kerül be egyáltalán a hivatalos statisztikákba, és az összes haláleset mindössze 22 százalékánál állapítja meg orvos a halál okát. Bár erről még nincsenek pontos adatok, de szinte biztos, hogy amióta a pandémia leterheli az indiai egészségügyi szakembereket, az adatok még hiányosabbak.
Ahogy az Economist megírta, a máig regisztrált, nagyjából 1 milló koronavírus okozta halálesetnek valójában a duplája lehet igaz. Joggal feltételezhetjük, hogy a kisebb, fejlettebb országokban a hivatalos számok közelebb állnak a valósághoz, mint a hatalmas Indiában, ahol akár százezrek halála is kimaradhat a statisztikákból.
Mindez annak fényében különösen lehangoló, hogy tavasszal India még a járvány elleni védekezés egyik bezzegországának számított. Akárcsak a világsajtó, a 444 is beszámolt olyan sikersztorikról, mint Kerala állam, ahol sikerült ellaposítani a járványgörbét, a kevés haláleset miatt csődbe ment indiai temetkezési vállalkozókról, és a legendásan szennyezett Új-Delhi levegőjének kitisztulásáról a járvány okozta leállás hatására.
Ez a leállás a zsúfolt Indiában különösen radikálisan hatott. Narendra Modi miniszterelnök március 21-én húzta be a vészféket, onnantól kezdve három héten keresztül India gyakorlatilag zárva tartott. Ezt az össznemzeti leállást egészen május végéig, bár csökkenő szigorral, de újra és újra meghosszabbították.
Egy olyan országban, ahol a lakosság jelentős részének semmiféle megtakarítása nincs, és napról napra él, a gazdaság leállása és a fizetések elmaradása kvázi humanitárius katasztrófát okozott. A nagyvárosokban szerencsét próbáló vidéki szegények milliói döntöttek úgy, hogy inkább hazamennek falvaikba kihúzni a nehéz időszakot. Mivel a tömegközlekedés is leállt, jelentős részük egyszerűen gyalog indult útnak, olyan jelenetek közepette, amilyeneket rég nem látott a világ. Volt, aki éhen halt, volt, aki gyereket szült az akár hetekig is eltartó hazaút közben.
Júniusban a járványellenes intézkedések odáig lazultak, hogy az új fertőzések száma exponenciálisan növekedni kezdett. Sok szakértő ma már azt mondja, hogy a teljes leállásnál több értelme lett volna a szigorúságot és az intézkedéseket azokra a nagyvárosokra, Delhire, Mumbaira, Csennaira és Kolkatára fókuszálni, ahol a vírus terjedni kezdett, elsősorban a zsúfolt és piszkos szegénynegyedekben. A vidékre hazainduló tömegeknek köszönhetően pont egy ilyen teljes leállás célját, a vírus megfékezését nem sikerült elérni. Miközben az ország gazdasága súlyos károkat szenvedett, a lassan hazagyalogló milliók az ország legtávolabbi szegleteibe is eljuttatták a koronavírust.
Tavasszal még a nagyvárosokban terjedt leginkább a fertőzés, a friss adatok szerint viszont most már az új esetek kétharmadát vidéken regisztrálják. A kórházak, különösen az intenzív osztályok kezdenek megtelni és kifogyni az olyan alapvető eszközökből, mint például a lélegeztetőgépekhez szükséges oxigén.
Bizakodásra csak az ad okot, hogy mintha szeptember második felében elkezdett volna kilaposodni a fél éve gyakorlatilag töretlenül felfelé emelkedő járványgörbe. De ez is csak annyit jelent, hogy a tíz nappal ezelőtti napi 95 ezer körüli új esetszám helyett már inkább csak 85 ezret regisztrálnak, és a halálesetek számában még ilyen kis mértékű csökkenés sem indult meg.
Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy ez Indiában még csak az első hullám volt, és elképzelhető, hogy ahogy a világ sok országában, ezt is egy hasonló vagy akár még nagyobb második hullám is követheti. A már említett Economist szerint Indiában az antitest-tesztek azt mutatták, hogy a hivatalos számoknál akár 44-szer többen is áteshettek már a koronavírus-fertőzésen. De ha ez a szerencsés eset fennáll, akkor az eddigi 5,8 millió fertőzöttből kiindulva még mindig csak 255 millió indiai fertőződött meg máig, ami azt jelentené, hogy az országban további 1 milliárd ember még védtelen a vírussal szemben. Így pedig elég nehéz reménykedve tekinteni India következő hónapjaira.