Az 56-os forradalom leveréséről is megemlékezik az új orosz katonai szuperkatedrális

A koronavírus-járvány miatt elmaradt az orosz hadsereg új főtemplomának májusra tervezett megnyitója, de júniusban végül sikerült felszentelni a moszkvai agglomerációban, a tankmúzeumáról híres Kubinka településen álló székesegyházat.

A Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter által évekkel ezelőtt megálmodott templom az orosz hadsereg nagy ütközeteinek állít emléket, és bár a legtöbb mozaik a Nagy Honvédő Háborúról, azaz a II. világháborúról szól, a templom díszítőelemei fejet hajtanak sokkal vitatottabb katonai akciók előtt is,

mint amilyen az 56-os forradalom leverése Magyarországon,

a 68-as prágai tavasz vérbefojtása, az afganisztáni háború, a 2008-as grúziai (georgiai) konfliktus vagy a Krím-félsziget 2014-es elcsatolása Ukrajnától.

Sőt, a Krím elfoglalásáról szóló mozaikot a heves kritikák miatt le is cserélték, az eredeti verzión ugyanis Putyin és Sojgu is szerepelt. Az új mozaikon ők már nem szerepelnek, de a „kis zöld emberkék”, azaz az orosz különleges erők azonosító nélküli tagjai, akik kulcsszerepet játszottak a félsziget annektálásában, és akiknek Oroszország kezdetben még a létezését is tagadta, felbukkannak a templom falain.

A 95 méter magas templom militarizmust és vallást vegyítő szimbolikája még egyházi oldalról is kapott kritikákat, a legtöbbet azért, mert tele van az egyház és a papság ellen lejáratókampányok és koncepciós perek százait indító szovjet rendszer szimbólumaival. Sojgu és a katedrális többi védelmezője szerint azonban a templom az orosz fegyveres erők sikerei és hőstettei előtt hajt fejet, és a fontos győzelmek közül sokat a szovjet időkben arattak, így nem lehet kiemelni ezt az időszakot a hadsereg történetéből, ráadásul rengeteg szovjet katona, aki a második világháborúban és a Szovjetunió azután következő háborúiban harcolt, vallásos volt.

István, a közeli Klin püspöke és az orosz ortodox egyház, valamint a fegyveres erők közti együttműködést koordináló egyházi részleg vezetője szerint a templom fő üzenete, hogy

az orosz fegyveres erők Istentől és a mennybéli szentektől kaptak és kapnak segítséget a harcaik során.

Azonban a püspök kitérő választ adott, mikor a Guardian riportere arról kérdezte, hogy eszerint az 56-os forradalom leverése, a csecsen háborúk vagy a Krím elfoglalása is Isteni segítséggel vívott, szent háború volt-e. István püspök szerint ugyanis nem az egyes konfliktusok geopolitikai megítélésére kell koncentrálni, egyszerűen csak az isteni segítségre.

Szergej Sojgu védelmi miniszter már korábban nyilatkozott arról, hogy szeretné, ha a templom minden eleme szimbolikus lenne, ezért is döntötték el, hogy a lépcsőket és a padló egy részét a II. világháborúban a náciktól zsákmányolt katonai felszerelésekből olvasztják. Ez így is lett, a Guardian szerint a templomot bemutató idegenvezetők fel is hívják az emberek figyelmét arra, hogy a fasiszta ellenségtől zsákmányolt felszerelésen taposnak, mikor a templomba lépnek. (Guardian)