Az Európa Tanács arra szólítja fel a magyar Országgyűlést, hogy halassza el a magyar kormány által múlt pénteken előterjesztett törvényjavaslat-tervezetekről szóló szavazását, elfogadásuk ugyanis messzemenően káros lenne az emberi jogok magyarországi helyzetére, jelentette ki a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa pénteken.

A magyar parlamentben csütörtökön tartottak általános vitát az Alaptörvény 9. módosításáról, ami amellett, hogy alkotmányba vésné, hogy „az anya nő, az apa férfi”, kikötné azt is, hogy például a nemrég részvényekkel és ingatlanvagyonnal kitömött MCC-t és a többi közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt csak kétharmados törvény védje.

„Attól tartok, hogy a törvényjavaslat-tervezet csomag számos javaslatát előzetes konzultáció nélkül nyújtották be, amik olyan kérdésekkel kapcsolatosak, mint az igazságszolgáltatás működése, a választási törvény, a nemzeti emberi jogi struktúrák, a közpénzek ellenőrzése, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, és interszexuális emberek jogai.

Ez alááshatja a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokot ” - írja Dunja Mijatovic közleményében.

Kijelentette, hogy noha a tagállamoknak van némi mérlegelési jogkörük arra, hogy saját belátásuk szerint alakítsák nemzeti emberi jogi struktúrájukat, elengedhetetlen, hogy ennek során tiszteletben tartsák a nemzetközileg elfogadott alapelveket, különösen az érintett testületek függetlenségének és hatékonyságának biztosítását és tiszteletben tartását.

Dunja Mijatovic azt a törvényjavaslatot is aggasztónak találja, mely szerint a 2004-ben felállított Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) ezentúl az ombudsman hivatalának (AJBH) részeként működne, tehát elveszítené az autonómiáját.

Az emberi jogi biztos véleménye szerint a magyar kormány által javasolt törvénymódosítások némelyike az igazságszolgáltatás "elmúlt évtizedben már megkopott" függetlenségét áshatja alá, továbbá különös aggodalmakat vet fel a Kúria elnöke hatáskörének kiszélesítésére irányuló javaslat is. Szintén aggasztónak nevezte a szexuális kisebbségek "megbélyegzésének fokozódását", valamint jogaiknak a méltóságukat is érintő "manipulálását" politikai haszonszerzés céljából.

Leszögezte, hogy amint arra az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság is rámutatott, ilyen nagy horderejű jogalkotási javaslatokat, különösen alkotmánymódosítást nem szabad elfogadni rendkívüli állapot idején. Az előkészítésüket biztosító demokratikus párbeszéd lehetőségei ugyanis korlátozottak ilyen időszakban.

Mijatovic végezetül arra szólította fel a magyar parlamentet, hogy halassza el a szavazást a rendkívüli állapot feloldása utáni időszakra. Azt megelőzően pedig folytasson széles körű konzultációkat a változások hatását elsőként megérző magyar nyilvánossággal, valamint egyeztessen a Velencei Bizottsággal az emberi jogok betartása érdekében. (MTI, Council of Europe)