2020 nagy év volt a Mathias Corvinus Collegiumnak, a Fideszhez és a kormányhoz rengeteg szálon kötődő, szakkollégiumból egyfajta országos elitképzővé átalakuló szervezetnek. A kormány ugyanis olyan ajándékokkal halmozta el az MCC-t, amellyel szinte semmilyen más szervezetet korábban: számos értékes ingatlant kapott az államtól, kapott a Richter és a MOL 10-10 százalékos tulajdonrészének megfelelő részvénycsomagot, majd közel 100 milliárd forint támogatást, és aztán még az alaptörvényt is átírták, hogy az alapítványnak juttatott közpénz elveszítse közpénzjellegét.

A szervezetnek nagy tervei is vannak, erről számolt be az év utolsó napján a kormánybarát Magyar Nemzetben megjelent interjújában Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója. Mint mondta,

az MCC azt tervezi, hogy 2021 őszén 17 helyszínen biztosít majd képzéseket, a hosszútávú cél pedig az, hogy Magyarországon és a határon túl 35 helyszínen összesen 10 ezer fiatalt képezzenek majd, általános iskolásoktól egyetemistákig. Az MCC jelenleg Budapesten, Székesfehérváron, Veszprémben, Kecskeméten, Szolnokon, Miskolcon, Debrecenben és Pécsett van jelen Magyarországon, emellett pedig Beregszászon, Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön, de az állami segítségnek köszönhetően hamarosan felbukkan majd Zalaegerszegen, Szombathelyen, és már keresi a helyét Győrben és Szegeden.

Az állami pénzből, a kormányban és a kormánypártban dolgozók által irányított és ellenőrzött, de a vagyonával a köz felé már elszámolni nem köteles elit oktatási hálózat tehát hamarosan szerte az országban jelen lesz. Nem is akárhogy, Szalai Zoltán szerint a budapesti és vidéki campusaikat “tradicionális, patinás” épületekben rendezik majd be, melyek egy részét az államtól kapták ajándékba, egy másik részét pedig megvásárolni vagy bérelni tervezik.

Ebben a cikkben igyekszünk összeszedni, hogy eddig hol bukkant föl a térképen az MCC és hogy a jövőben hol képzik majd a fideszország elitjét már 10 éves kortól.

Közérdekű, de magán, sok állami pénzből

Az MCC egy 1996-ban indult szakkollégiumból vált valami elég nehezen leírható szervezetté, ami ugyanakkor ebben a furcsa leírhatatlanságában elég jól jellemzi azt, amit a Fidesz az oktatással, főleg a felsőoktatással csinál. Az MCC nem állami szervezet, de ezer szálon kötődik a kormányhoz és az azt alkotó, az államot is egyre inkább elfoglaló pártokhoz. A szervezet a honlapján saját magát tehetséggondozó intézményként határozza meg, aminek alapítója és kurátora az a Tombor András, aki leginkább Habony Árpád hitelezőjeként vált ismertté, de a Mészáros Lőrinccel közös cége, az Atmedia értékesítheti a közmédia, a TV2 és az ATV reklámidejét is. Pár éve a kormánynak bedolgozó Századvég az MCC-vel közösen alapította meg a Migrációkutató Intézetet, aminek Orbán Balázs volt a főigazgatója.

Az MCC és az állam/kormány összefonódására talán senki nem jobb példa, mint Orbán Balázs. A Századvég korábbi kutatási igazgatója egy ideje a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, emellett pedig a Mathias Corvinus Collegium alapítványának is a kuratóriumi elnöke. Így pedig megesett az, hogy Orbán képviselte a kormányt az MCC-nek ingatlanokat adó törvény vitájában, amelyeket az alapítvány kuratóriumának elnökeként gyakorlatilag ő is vesz át az államtól. Amikor a helyzet furcsaságára ellenzéki képviselők felhívták a figyelmet, Orbán Balázs csak annyit reagált, hogy “két sapkám van”.

Miközben a kormány lassan az összes felsőoktatási intézményt állami pénzből, de alapítványi fenntartásban működő, a kormányhoz és a Fideszhez gazdasági és személyes szálakkal kötődő intézményekké alakítja, az MCC már alapból egy ilyen intézmény, amely viszont az óriási állami támogatással egy országos, sőt, határokon is túlnyúló képző szervezet lehet. Sőt, az MCC-t érte az a megtiszteltetés is, közérdekű vagyonkezelői alapítvánnyá minősítette a kormány, az Országgyűlés pedig az Alaptörvényt is módosította, hogy kétharmados védelmet nyújtson az olyan alapítványoknak, mint az MCC alapítványa vagy az egyetemek fenntartását átvevő, szintén kormánytagokkal és kormányközeli emberekkel telepakolt kuratóriumú alapítványok.

Ez a magán, de közérdekű, de nem közérdekűként elszámoltatható szervezet pedig nemcsak rengeteg pénzt kapott az államtól, de egy sok olyan ingatlant is, amelyek eddig az állam tulajdonában voltak, hogy immár magántulajdonban az államtól kapott pénzből felújítva abban közérdekűnek minősített feladatokat lásson el az alapítványi MCC.

Állami ajándékok

Az Országgyűlés még májusban, sok egyéb más, a koronavírushoz egyáltalán nem kötődő, de a kormány szerint kiemelten fontos törvénnyel együtt szavazta meg azt a törvényjavaslatot, amely összesen 290 milliárd forintnyi részvénypakettet és komoly ingatlanvagyont juttatott a Mathias Corvinus Collegiumot üzemeltető Tihanyi Alapítványnak. A törvény mellékletében a törvényhozó elegánsan csak helyrajzi számokkal jelezve írta meg, hogy milyen állami tulajdonú ingatlanokról is van szó, amit az MCC megkapott Pécsett, Révfülöpön, Szekszárdon, Szombathelyen és Zalaegerszegen. Ezek közül a legértékesebb talán a révfülöpi ingatlancsomag, ez ugyanis, mint arról korábban írtunk, egy 3,3 hektáros vitorláskikötőt és egy 11 hektáros területet takar, amelyen egy kisebb kastély is van. Ezen a területen egykor a Országos Tervhivatal nyaralója volt, amit aztán a Pénzügyminisztérium örökölt meg, a Népszava számítása szerint pedig, a helyi ingatlanárakat figyelembe véve most valahol 1,4 milliárd és 3,1 milliárd forint között lehet az értéke, bár olyan ingatlanszakértő is van, aki szerint a fekvése szerint ennél is többet érhet a tóparti terület. Az MCC-tábor szomszédjában amúgy a Napfény Kemping van, ami Mészáros Lőrinc cégcsoportjának a tulajdona.

Az MCC honlapja szerint az egykori tervhivatali üdülőben “évszakban használható, korszerű, többszáz fiatal elszállásolására és időszakos oktatására, játékos foglalkoztatására alkalmas gyermektábort alakít ki” a révfülöpi területen. Legutóbb azzal került be az MCC a hírekbe, hogy január legelején levelet írtak a kikötőben lévő vitorlások tulajdonosainak, hogy legyenek kedvesek elvinni a hajóikat máshová, mert elkezdenék a terület felújítását.

A révfülöpi ingatlannál viszont sokkal inkább meghatározza az MCC irányát az az épület, amelyet Pécs belvárosában kapott, és úgy tűnik, hogy Szalai Zoltán is ezt szereti többet emlegetni. Ez a pécsi Tiszti Kaszinó, az a fajta “tradicionális, patinás épület”, amelyet több városban is szeretne belakni az egyre csak bővülő és gazdagodó intézmény. A Pécs belvárosának sétálóutcájában, a Király utcában, a pécsi Nemzeti Színházzal srégen szemben álló épület egykor a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozott, itt volt ugyanis a Fegyveres Erők Klubja, de az állam már egy ideje meg akar tőle szabadulni.

A pécsi városvezetés korábban nagyon szerette volna megvenni a jó ideje kihasználatlanul álló épületet. 2006-ban Toller László, 2010-ben pedig Páva Zsolt polgármesterek vezetésével is voltak tárgyalások a vásárlásáról, de nem sikerült megegyezni az árban (a Honvédelmi Minisztérium 600 millió forint +áfáért akarta eladni az épületet, ami az értékbecslő szerint ennek legfeljebb a felét érte). 2014-ben a képviselőtestület megszavazta, hogy a város tegyen egy 215 millió forintos vételi ajánlatot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek. Akkor viszont az állam nem akarta eladni az épületet, bár nem igazán derült ki, hogy miért, az akkori hírek alapján úgy tűnik, hogy valahogy az MNV és a Honvédelmi Minisztérium között elakadt az ügy. Négy évvel később viszont már árverésre bocsájtotta a Tiszti kaszinót, 340 millió forintról indult volt a a licit 2018-ban, amin az önkormányzat nem indult, és végül nem is sikerült eladni az épületet.

Az MCC azt ígéri, hogy “visszaadja a nagy múltú Tiszti Kaszinó régi fényét”, “építészeti tájsebgyógyítást” hajt végre az épületen, amelynek a teljes felújítása több milliárd forintos beruházást igényel. Micsoda szerencse, hogy az MCC-nek van erre pénze az államtól kapott vagyonból.Pécs mellett Szekszárdon, Szombathelyen és Zalaegerszegen is kapott épületet az állam nagylelkűségéból az MCC. Saját leírása szerint Szekszárdon egy kereskedelmi épülettel, Szombathelyen egy volt leánykollégiummal, Zalaegerszegen pedig a korábbi városházával bővült a szervezet ingatlanvagyona egyetlen parlamenti szavazással. A szombathelyi épület sorsa nagyon hasonló, mint a tiszti kaszinóé. A szombathelyi Teleki Blanka Szakképző egykori lánykollégiuma például 2008 óta üresen áll, az önkormányzat el akarta adni, nem sikerült, 2017-ben átszállt az államra, azóta is üresen áll, de most majd az állam pénzén felújítja egy magánintézmény.

Az 1787-ben épült, Kazinczy tér 1. szám alatt lévő zalaegerszegi volt városháza épülete viszont nem üres és elhagyatott, sőt, egészen a közelmúltig egy étterem működött benne (ami helyi pletykák szerint azért zárt be, mert a tulaj, vagyis a magyar állam nagyon megemelte a bérleti díjat)

Miskolc, első állomás

Az MCC viszont nem csak azokkal az épületekkel szeretné bővíteni a hálózatát, amelyeket az állam nagy kegyesen a szervezetnek ajándékozott, hanem vásárolni is szeretne (részben abból a vagyonból, amelyet az állam nagy kegyesen a szervezetnek ajándékozott). Az első ilyen épület a miskolci Avas Szálló, amelyet valamikor januárban vásárolhat meg az MCC Miskolc önkormányzatától. Minderről Veres Pál, Miskolc ellenzéki polgármestere számolt be még novemberben egy patetikus zenével aláfestett, “rendkívüli bejelentés” címmel ellátott Facebook-videóban.

Veres Pál még a fideszes Alakszai Zoltán szembeni kampányában azt ígérte, hogy kezd valamit az évtizedek óta romokban álló Avas Szállóval, amelyre Miskolc belvárosának szégyenfoltjaként, a főutcán tátongó nyílt sebként hivatkozott. Ezek után a városvezetés nagy sikereként jelentette be, hogy a testület elé kerül a javaslat az épület eladására, amelyre befektetőt is találtak, így “felelős, jó gazdára” lelhet az Avas szálló, “olyanra, aki nemcsak helyreállítja Miskolc egyik emblematikus épületét, hanem új és hasznos funkciókat ad majd neki, [...] olyan funkciót, amely új életet hoz majd Miskolc belvárosába”.

Ez a befektető természetesen a Mathias Corvinus Collegium, amely már jelen van a városban, az Avas Szálló megvásárlásával viszont itt is bővítené az egyetemi programját. Az Avas amúgy hasonló sorsú, mint azok az épületek, amelyeket az MCC az államtól kapott. A korábban Korona Szállóként is ismert épület, amelyben a szocializmus alatt is szálloda, étterem és mozi működött, 1998-ban egy olasz cég tulajdonába került, amely viszont nem nagyon kezdett az épülettel semmit, egészen addig, amíg 2014-ben föl nem számolták, ezután pedig az épületet visszavásárolta az önkormányzat. Amelynek viszont szintén nem nagyon volt pénze arra, hogy bármit is kezdjen a szállóval, úgyhogy azt tovább nőtte be a gaz.

Megkérdeztük a szervezetet és az önkormányzatot is, hogy mikor és mennyiért lesz az MCC az épület tulajdonosa. Az önkormányzattól mindeddig nem kaptunk választ, az MCC-től pedig annyit tudtunk csak meg, hogy valamikor januárban zárul majd le az adásvétel, utána a felújítás optimális esetben két-három évig tarthat.

Arra a kérdésre, hogy mennyiért veszi meg a szállót, az MCC nem reagált, és korábban is csak annyit nyilatkoztak a szervezet vezetői, hogy több milliárd forintba lesz majd a beruházás. A felújítás költségeiről érdeklődve azt a választ kaptuk, hogy “az ilyen volumenű beruházásoknak megfelelő költségráfordítással számolunk, a pontos költségekről a tervezés lezárulta után tudunk tájékoztatást adni.”

Miskolc mellett még több másik városban, így Győrben, Debrecenben és Szegeden is szeretné majd bővíteni az egyetemi programját az MCC. Ehhez pedig az Avas Szállóhoz és a pécsi Tiszti Kaszinóhoz hasonló ingatlant keresnek, vagy ahogy Szalai Zoltán a Magyar Nemzetnek mondta: “egy-egy város, közösség ikonikus épületei, melyek most üresen állnak, állaguk folyamatosan romlik.” Mindez azt is jelentené, hogy ezekben a városokban szeretnének 2021-ben ilyen épületeket venni. Megkérdeztük Szeged, Győr és Debrecen polgármesterét, hogy tárgyalt-e már az önkormányzattal az MCC, de eddig még egyik önkormányzattól sem érkezett válasz a kérdésünkre. Az MCC ugyanerre a kérdésre csak annyit válaszolt, hogy “ Az MCC folyamatosan vizsgálja a lehetőségeket, hogy olyan ingatlanokat találjon, melyek megfelelő helyszínül szolgálhatnak az MCC tervezett képzési központjainak létrehozásához.”