Ideiglenesen eltűnhet a netről az amerikai szélsőjobboldal twitterpótléka, a Parler
2021 január 10., 08:07
A lengyel kormány törvénnyel előzné meg a facebookos letiltáshullámot
Törvényben tiltaná a lengyel igazságügyi minisztérium a közösségimédia-cégeknek, hogy olyan posztokat távolítsanak el, amelyek nem ütköznek más állami szabályozásokkal.
Az ötlet azután született, hogy a Facebook hetekre letiltotta Donald Trump amerikai elnököt. Ezt Mateusz Morawiecki miniszterelnök is elítélte, nem említve a konkrét esetet. Néhány napja arról írt, nem a nagyvállalatok algoritmusainak kellene eldönteniük, mely vélemények helyénvalók, és melyek nem. Az elnyomó rezsimek cenzúrájának kereskedelmi köntösbe bújtatott visszatérésére figyelmeztetett.
A Guardian által idézett igazságügyi államtitkár már egyértelműen Trumphoz kötötte a törvényjavaslatot. Azt mondta, az elnök fiókjának eltávolítása képmutató és politikailag motivált, ezért szeretnék elérni, hogy ugyanez ne fordulhasson elő Lengyelországban. A tervek szerint az állampolgárok internetes beadvánnyal fordulhatnának bírósághoz, ha úgy érzik, jogtalanul törölték a posztjukat. A döntésnek ezután hét napon belül meg kellene születnie.
A lap emlékezetet, hogy a Facebook az elmúlt években számos lengyel szélsőjobboldali szervezet és politikus oldalát blokkolta, amiért megsértették a közösségi irányelveket. Volt köztük olyan, amit 780 ezren követtek.
A Guardianben idézett lengyel civil szervezet, a Panoptykon vezetője szerint a javaslat nagyjából megfelel annak, amit évek óta kérnek, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az ügy politikai kontextusát, és jobb lenne megvárni egy egységes, uniós szabályozást. A lengyel kormány tagjai maguk is szívesen tesznek közzé LMBT- és menekültellenes megnyilvánulásokat.
Hétfőn Angela Merkel német kancellár is problémásnak nevezte, hogy a Facebook ideiglenes tiltása mellett a Twitter örökre felfüggesztette Trump fiókját.
Közben az Apple és a Google eltávolította elérhető appjai közül a Parlert, a platformot, ahol Trump hívei a Capitolium lerohanását szervezték.
A Capitolium ostroma után Roger McNamee, a Facebook egyik első befektetőjeként ismert társaság alapítója arról írt cikket a Wired magazinba, hogy a közösségi médiumoknak muszáj megfizetniük a történtekért. Szerinte a platformok üzleti érdekei tették lehetővé a szélsőséges nézetek elterjedését, ami mostanra az Egyesült Államokban is közbiztonsági és közegészségügyi veszéllyel jár.