Új, ellenállóbb koronavírusmutáció bukkant fel New Yorkban

• Novemberben fedezték fel, mostanra már a megbetegedések negyedét az új variáns okozhatja New Yorkban.
• Az új variánsnál is a vírus emberi sejtekbe jutását szabályozó tüskefehérje módosult, kétféleképpen is.
• Ettől ellenálóbbá vált a vakcinákkal és az immunválasszal szemben is.
• Vagyis olyanokat is megbetegíthet, akik már be vannak oltva, vagy átestek a betegségen.

A genetikai vizsgálatok alapján a New Yorkban regisztrált koronavírus-fertőzöttek bő negyedét egy új, a városban felfedezett mutáció, a tudományos zsargonban B.1.526 névre keresztelt variáns fertőzte meg február közepén. Ez rendkívül gyors terjedés ahhoz mérten, hogy a variánst csak novemberben fedezték fel a vírusmutációk folyamatos monitorozása közben.

Az új variánst két egyetemi kutatócsapat kezdte tanulmányozni, a Calteché és a Columbia Egyetemé. Az előbbi csoport online már publikálta még nem ellenőrzött tanulmányát, megállapításaik a New York Times cikke szerint egybevágnak a Columbia kutatóiéval.

A Caltech kutatói a mutáció két változatát azonosították, a kettő között az eltérés a tüskefehérje mutációjában van: az egyik változat az E484K mutáció, ami a Dél-Afrikában és Brazíliában felfedezett vírusvariánsban is jelen van. Ez lehet felelős azért, hogy ezek a variánsok ellenállóbbak a már kifejlesztett vakcinákkal szemben. A másik tüskefehérjemutáció az S477N, amivel a vírus szorosabban kapcsolódhat a gazdatest sejtjeihez. A két változat együttesen a februárban levett minták 27 százalékában bukkan fel

A Columbia kutatói más módszerrel vizsgálódtak, ők az E484K mutációra koncentráltak. Ezt a minták 12 százalékában találták meg. Megfigyeléseik szerint az ezzel a variánssal megfertőződöttek átlagéletkora hat évvel volt több az összes fertőzöttnél, és nagyobb eséllyel szorultak kórházi ápolásra. Érdekes körülmény, hogy bár városszerte találtak ezzel a variánssal megfertőződötteket, a legnagyobb gócpontok kórházak közelében voltak.

Mivel a tüskefehérje E484K mutációja ellenállóbbá teszi a vírust a vakcinákkal szemben, illetve korábbi vizsgálatok alapján ezekkel szemben az ún. monoklonális antitestek is hatástalannak bizonyultak, a New York-i variáns komoly aggodalmakat ébresztett a kutatókban. Közben maga a város remek terep a variáns tanulmányozására, mivel itt a világjárvány első hullámában rengetegen betegedtek meg. Vagyis most megfigyelhető, hogy az új variáns hogyan viselkedik egy közegben, ahol elvben a népesség nagy hányadában alakult már ki immunitás az eredeti változattal szemben. "Azok, akik már átestek a betegségen, vagy be vannak oltva, valószínűleg képesek legyőzni ezt a variánst is, afelől nincs kétség. De egy kicsit megbetegítheti őket" - vélekedett NMichel Nussenzweig, a Rockefeller Egyetem imunológusa, aki szerint amúgy "nem különösebben jó hír" az új variáns felfedezése.

Ami még annál is aggasztóbb, hogy a vírus megfertőzhet olyanokat, akik már be vannak oltva vagy átestek a betegségen, az az, hogy ők akár terjeszthetik is a járványt, visszavetve ezzel a vakcináció eredményeit, lassítva a nyájimmunitás kialakulását.