• A brit után a dél-afrikai variánst is kimutatták Magyarországon.
• Úgy tűnik, ez ellenállóbb a vakcinákkal, különösen az AstraZenecával szemben. De legalább a súlyos megbetegedést, kórházi ápolást elkerülhetjük.
• Bízhatunk a Johnson & Johnson oltóanyagában is, ha majd érkezik belőle Európába.
• Milyen variánsok juthatnak még be Magyarországra, és mit tudunk róluk?

Magyarországon is azonosították a koronavírus B.1.351 nevű változatát, nem meglepő módon, hiszen több mint egy hete már Szlovákiában is valószínűsítették a jelenlétét. A dél-afrikaiként ismert variáns decemberben már biztosan fertőzött Nagy-Britanniában, és január közepén Németországban is felbukkant. Pontosabban: ekkor sikerült kimutatni, ettől függetlenül a vírus hetekkel korábban körözhetett az emberek között.

Még azelőtt, hogy Müller Cecília pénteken bejelentette volna az új mutáció magyarországi terjedését, Orbán Viktor arról beszélt a rádióban, hogy „ha most kiengedjük az embereket Afrikába, ők kimennek, mert most olcsó, utána hazajönnek, és hazahozzák a sokkal gyorsabban terjedő vírusmutáns-fajtákat (...) na, akkor kész vagyunk”. Ezért szigorú utazási szabályok kidolgozására utasította az operatív törzset. (Közben az úszóválogatott egy része Dél-Afrikában edzőtáborozik, amiről nem számoltak be a szövetség honlapján.)

„Tudjuk jól, hogy a brazil és dél-afrikai mutánsok nehezebben kezelhetők, hiszen ellenállóbbak, az antitestjeink nehezebben tudnak megküzdeni vele. Ezért előfordulhat, hogy korábban megbetegedett személy ezzel a vírusvariánssal újra tud fertőződni” - mondta Müller.

Természetes folyamat, hogy egy vírus genetikai állománya folyamatosan változik, és azok a variánsok válnak dominánssá, amelyek hatékonyabban képesek terjedni. Különösen fertőző vírusmutációk komoly hatással lehetnek a járványra, ezért váltott ki aggodalmat a brit, a brazil és a dél-afrikai mutáció felbukkanása.

Erősebb terjedés esetén többen betegedhetnek meg, többen kerülhetnek kórházba, és többen halhatnak meg, még akkor is, ha maga a variáns nem halálosabb az eredetinél. Mindez befolyásolhatja azt is, mennyire szigorú korlátozásokra van szükség. A dél-afrikai variáns esetében egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy súlyosabb megbetegedést okozna, viszont a többi új változathoz hasonlóan gyorsabban terjed az eredetinél.

AstraZeneca kevésbé, Johnson & Johnson inkább, Pfizer és Moderna valószínűleg, a többit meglátjuk

A koronavírus-mutációk esetében mindig az a legfontosabb kérdés, milyen mértékben alakul át a tüskefehérje. A brit, a brazil és a dél-afrikai mutáció tüskefehérjéje egyaránt több módosulást tartalmaz, kérdés, mindez mennyiben hatástalaníthatja az oltással vagy korábbi fertőzés útján kialakított védettségünket.

Az európai járványügyi központ összefoglalója szerint a dél-afrikai és a brazil (P.1) mutáció esetében merülhet fel, hogy egyes vakcinák kevésbé hatékonyak velük szemben. Ennek háttérében az állhat, hogy mindkettőnél jelen van a tüskefehérje E484K módosulása.

Egyelőre laboratóriumi vizsgálatokra, viszonylag kevés tesztalany bevonásával készült megfigyelésekre és legjobb esetben a klinikai kutatások részeredményeire támaszkodhatunk. Ezek alapján úgy tűnik, többé-kevésbé működnek a vakcinák a dél-afrikai variánssal szemben, legalább annyira, hogy a súlyos megbetegedéstől, kórházba kerüléstől megvédjenek minket.

Az AstraZeneca esetében publikálták eddig a legaggasztóbb eredményeket. A Dél-afrikai Köztársaságban úgy döntöttek, nem is használják, inkább felajánlják a megvásárolt készleteket az Afrikai Uniónak, miután egy 2000 fős kutatás arra jutott, hogy nem véd hatékonyan az enyhe és közepes megbetegedéstől, ha a szervezet a B.1.351 variánssal találkozik. (Azok sem voltak jobb helyzetben, akik korábban átestek a fertőzésen, majd elkapták a mutációt.) A súlyos megbetegedéssel szemben azonban még mindig védelmet nyújthat.

Az AstraZeneca helyett a Johnson & Johnson egydózisú vakcinájából vásároltak, ami 64 százalékos hatékonyságot mutatott a Dél-Afrikában végzett klinikai teszteken (egy korábbi szakaszban még 57 százalékról számoltak be). A súlyos megbetegedéssel szemben Dél-Afrikában is 82 százalékos hatékonyságot mértek. Vagyis, ha valaki az oltás után megfertőződik a dél-afrikai variánssal, netán tünetei is lesznek, még mindig jó eséllyel elkerüli a komolyabb bajt.

A Johnson & Johnson vakcinája része az európai uniós csomagnak, és ha engedélyezi az Európai Gyógyszerügynökség, Magyarországra is jut belőle. A kormány 4 millió 360 ezer adagot foglalt.

link Forrás

A Pfizer/BioNTech laboratórumi vizsgálatai alapján a védőoltás nyújtotta antitestvédelem kétharmadával is csökkenhet a dél-afrikai mutációval szemben. Ez elsőre rosszul hangzik, mégsem vonhatunk le belőle messzemenő következtetéseket, mert még nem tudni biztosan, mi az a minimális antitestmennyiség, ami elég a vírus semlegesítéséhez.

A kutatást végző egyetemi tanár, Pei-Yong Shi például úgy véli, a vakcina még így is kellően működőképes lehet, hiszen korábban ennél kevesebb antitest is elegendőnek bizonyult a koronavírussal szemben. Azt mondta, ha a vakcina kevésbé is hatásos, a súlyos betegségeket még mindig megelőzheti.

A másik mRNS-alapú vakcinával, a Moderna védőoltásával ugyanez a helyzet, annál a laborvizsgálatok szerint hatodára csökkent az antitestek száma. A cég éppen szerdán jelentette be, hogy ha a hatóság is engedélyezi, klinikai teszteken fogja vizsgálni, hatékonyabb-e a dél-afrikai mutáció ellen a vakcina módosított változata, vagy ha a most használt oltóanyagból adnak be egy ráadásdózist, esetleg ha a kettőt kombinálják.

Hasonló vizsgálatot tervez a Pfizer is. Mikael Dolsten, a cég tudományos vezetője szerint egy harmadik oltás valószínűleg újabb antitestek termelésére serkenti a szervezetet, és önmagában is elegendő védelmet nyújthat a dél-afrikai variáns ellen. Felhívta a figyelmet, hogy a vektorvakcináknál (AstraZeneca, Johnson & Johnson, Szputnyik V) bonyolultabb a helyzet, mert ha új oltásra van szükség, új vektort is kellene választani, hiszen az eredetivel szemben már kialakult az immunválasz, nem használható újra.

A dél-afrikai egészségügyi miniszter kedden arról számolt be, hogy tanácsadói elsősorban a Johnson & Johnson, a Pfizer és a Moderna használatát javasolták. Az orosz és a kínai vakcinákat (Sinopharm, Sinovac) a második kategóriába sorolta: nagyon ígéretesek, de több adatra van szükség. A Bloomberg ugyanakkor egy névtelen kormányzati forrásra hivatkozva arról írt, nincsenek meggyőződve a Szputnyik V dél-afrikai variánssal szembeni hatékonyságáról, amit február eleji hírek szerint még vizsgálnak.

A kínai járványügyi központ vezetője pedig január végén azt nyilatkozta, hogy a teljes, elölt vírust tartalmazó vakcináik a laboratóriumi tesztek alapján képesek semlegesíteni a dél-afrikai variánst, de valamelyest kisebb hatékonysággal. A Sinopharm egyik vakcinájából - ami a gyártó közlése szerint alapesetben 79 százalékos hatékonyságú - 2,5 millió embernek elegendő adagot vásárolt Magyarország. Ebből eddig 275 ezer érkezett meg, és a héten már oltani kezdtek vele.

Brit variáns: vakcinaszempontból kevésbé aggasztó

Magyarországon január 13-án mutatták ki a koronavírus B.1.1.7 nevű, brit variásként ismert mutációját, amit mostanáig 418 esetben azonosítottak, de a mintáknak csak kis részét vizsgálják ilyen szempontból. Ez okozhatja a fertőzésszámok jelentős felfutását az országban, az utóbbi hetekben a Neumann Labsnál - ahol a dél-afrikai variánst is azonosították - a pozitív tesztek 90 százalékában mutatták ki a brit mutációt.

link Forrás

Januári becslések alapján a brit variáns 30-50 százalékkal terjedhet gyorsabban az eredeti változathoz képest: nagy-britanniai adatok szerint a fertőzöttek kontaktjainak 15 százaléka kapta el a vírust, szemben a korábbi 10 százalékkal.

Ráadásul az európai járványügyi központ csak ennél a változatnál tüntette fel, hogy az eredetinél súlyosabb megbetegedést okozhat. Januári eredmények szerint 30 százalékkal növelheti a halálozás kockázatát, de a publikáláskor felhívták a figyelmet, hogy túlságosan kevés adat állt rendelkezésre.

A brit variáns esetében úgy tűnik, kevésbé kell aggódnunk a vakcinák hatékonysága miatt:

• A Pfizer és a Moderna laboratóriumi tesztek alapján arra jutott, nincs jelentős különbség az eredeti hatékonysághoz képest. De a dél-afrikai variánshoz hasonlóan ezt is tovább vizsgálják.
• Az AstraZeneca klinikai vizsgálatok alapján szintén ugyanolyan működőképesnek tűnik.
• A novoszibirszki székhelyű Vektor Állami Virológiai és Biotechnológiai Intézet szerint az orosz vakcina is megfelelő.
  
• A kínai járványügyi központ vezetője ugyanazt állítja a brit variánsról, amit a dél-afrikairól: valamelyest kevésbé, de hatásos ellene a Sinopharm vakcinája.

New Yorkban is van már

Ahogy említettük, a dél-afrikai és a brazil mutáció azért képes jobban kikerülni a vakcinákat, mert tartalmazza a tüskefehérje E484K módosulását. Ugyanez igaz egy újabb, New Yorkban felfedezett mutáció (B.1.526) egyik változatára, ami a Columbia Egyetem kutatói szerint a városban regisztrált fertőzések 12 százalékáért felelős.

Megfigyeléseik szerint az ezzel a variánssal megfertőződöttek átlagéletkora hat évvel volt több az összes fertőzöttnél, és nagyobb eséllyel szorultak kórházi ápolásra.

A New York-i variáns másik változatának tüskefehérjemutációja (S477N) elősegíti, hogy a vírus szorosabban kapcsolódjon a gazdatest sejtjeihez. A két változat együttesen a februárban levett minták 27 százalékában bukkant fel.