Hiába nyitják az iskolákat, a TASZ szerint bizonyos esetekben a pedagógus is jogszerűen maradhat otthon, és a szülő is otthon tarthatja a gyereket

A Társaság a Szabadságjogokért szerint az iskolák nyitásáról szóló döntésben nem csak a fertőzésveszély mértékét kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy az egyes döntések milyen hátrányt okozhatnak egyes társadalmi csoportoknak. Szempontjaikat az iskolák felelős újranyitásához részletes állásfoglalásban összegezték.

A jogvédő szervezet hiányolja azt is, hogy

a döntések előtt nem egyeztet a kormány az érintettekkel, vagyis a pedagógusokkal, a szülőkkel, a tanulókkal és az egészségügyi ellátók képviselőivel.

Egészségügyi kockázatok

Elsőként azt kellene mérlegelni, hogy az esetleges megfertőződés milyen egészségügyi kockázatot jelent a gyerekekre. Gyermekgyógyászok beszámolói alapján a járvány harmadik hullámában a korábbiakhoz képest jóval több gyermek szorul kórházi kezelésre. Nincs azonban arra vonatkozó nyilvános információ, hogy hány tanuló koronavírus-fertőzött, illetve aktuálisan mi a várható lefutása a betegségnek az egyes korcsoportokban.

Másodszor a nyitás időpontját ahhoz kellene igazítani, amikor a pedagógusokban a második adag oltás beadása után már kialakult a megfelelő védettség szintje, és nem fenyegeti őket a megfertőződés veszélye, illetve a környezetükben lévőknek sem tudják átadni a fertőzést. A TASZ javaslata szerint akár intézményenként lehetne mérlegelni, hogy a nyitás feltételei adottak-e. Szerintük

nem megalapozott az a döntés, ami a pedagógusok első oltása után elérkezettnek látja az időt az iskolák újranyitására.

Az oktatáshoz való jog érvényesül-e?

A járványügyi szempontok mellett lényeges kérdés, hogy milyen járulékos hatással lehet a gyerekek helyzetére, ha nincs nyitva az iskola, és emiatt lemaradnak a tanulmányaikkal.

Az oktatásban elszenvedett hátrányoknak oka lehet az iskola oldalán tapasztalható hiányosság (például nincs kellően kidolgozva a távoktatásban is átadható tananyag), de a tanuló, illetve családja oldalán jelentkező probléma is (nincs megfelelő eszköz a tananyag fogadására, vagy a szülő nem tudja segíteni a gyerek oktatását-nevelését). Ez különösen súlyosan érintheti az amúgy is hátrányos helyzetben lévő gyerekeket, akiknek a nem iskolában történő oktatáshoz való hozzáférése lényegesen rosszabb. Emellett mérlegelni kell az iskola zárva tartásának gyerekekre jelentett szociális hátrányait is.

Azoknál a tanulóknál, akiknél jelentkeznek az említett hátrányok, külön intézkedésekkel – ügyeleti rendszer bevezetésével, oktatási eszközök biztosításával – kellene kiküszöbölni ezeket.

Ez a differenciálás idáig nem történt meg.

Némi finomhangolás ellenére a kormány még mindig csak nyitási vagy zárási opciót lát a kérdésben, pedig a TASZ szerint jóval cizelláltabb megoldásokkal is meg lehetne valósítani a személyes jelenléttel zajló közoktatást. Az üzletek négyzetméter-alapú belépési korlátozása jó példa arra, hogy az iskolák nyitását is lehetne rugalmasabban kezelni.

Itt fontos tényező lehet az intézmény tanulói létszámhoz viszonyított mérete, de csökkenthetnék az együtt töltött idő hosszát vagy a csoportok létszámát is. Opció lehet, hogy az osztályt kisebb csoportokra osztják, akik heti váltásban járnak be az iskolába.

A veszélyhelyzetre tekintettel lehetne enyhíteni a tanulók és a pedagógusok terhein, és módosítani a tanterven és az óraszámokon is.

Végül mérlegelhető lenne – akár az iskolák számára kidolgozott és általuk alkalmazott szempontrendszer segítségével –, hogy mely tanulók szorulnak leginkább jelenléti oktatásra, és mely tanulók esetében megoldott az otthoni tanulás.

Otthon tarthatja-e a szülő a gyereket?

Sok szülőt foglalkoztat, hogy távol maradhat-e a tanuló az iskolától a járványhelyzetre való hivatkozással. A jogszabály megengedi, hogy az iskola vezetője – indokolt esetben – további napokat igazoljon a gyermek számára a szülő által igazoltakon túl. A TASZ úgy gondolja, hogy a járványhelyzetre való hivatkozás alapos indok a távolmaradáshoz. A szülővel együttműködő iskola esetén van lehetőség arra, hogy a gyerekek otthonról tanuljanak, és ne járjanak be, ha a szülő kockázatosnak érzi ezt a járványhelyzet miatt (például a gyerek krónikus beteggel él egy háztartásban).

A távolmaradás miatt mulasztó tanuló esetén ugyanis felmerül, hogy nem hiányzik-e annyit, hogy ne lehessen megfelelően értékelni a tanévét. Ha kapott jegyeket, amelyek alapján le lehet zárni a tanévét, vagy akkor is tudnak neki jegyet adni, amikor nem jár be az iskolába, akkor ugyanúgy le lehet zárni, mint az iskolába bejáró tanulókat, és így az osztályozó vizsgára sincs szükség.

Ezért az a gyerek, aki nem jár be az iskolába, viszont otthonról részt vesz a köznevelésben, tanul és jegyeket is kap, annak hiányzása nem eredményez szükségszerűen és automatikusan osztályozó vizsgát.

Ezt a jogértelmezést az Oktatási Hivatal is megerősítette a TASZ-nak. Ez a megoldás még intenzívebb kooperációt igényel az iskola és a család között, de otthonról tanuló gyerek esetében meg lehet állapodni az intézménnyel arról, hogy a tanulót számon kérik és érdemjeggyel értékelik is.

Mihez van joga a tanárnak?

A nyitás másik lényeges kérdése, hogy a pedagógusnak lehetősége van-e távol maradni az iskolától. Az oktatási intézmény olyan munkahely, ahol a munkáltató alappal várja el a dolgozóktól, hogy beoltassák magukat, hiszen jelentős számú ember érintkezik egymással a keretei között. Ha a pedagógust már beoltották, ám a védettség még nem alakult ki, vagy az illetőt egészségügyi ok miatt nem lehet beoltani, a szervezet azt javasolja, hogy a munkavállaló egyeztessen a munkáltatóval az otthoni munkavégzésről, mivel ehhez a két fél egyetértése szükséges.

De a munka törvénykönyve azt is lehetővé teszi, hogy a munkavállaló megtagadja a munkáltatói utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba (például a biztonságos munkafeltételek megteremtésére vonatkozó előírásba) ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

A munkavállaló köteles megtagadni a munkáltatói utasítás teljesítését akkor is, ha annak végrehajtásával más személy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Erre példa, ha a potenciálisan fertőzött pedagógus érintkezik a tanulókkal, illetve saját munkatársaival, így kiteszi őket egy esetleges súlyos fertőzésnek.