Egyszerű, de múltba révedő volt a magyarérettségi a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint

„Egyszerű, könnyen, szinte rutinszerűen megoldható. Ami ildomos, mert járványhelyzetben nem szabad nehéz érettségit adni a gyerekeknek, másrészt érezni lehet a feladatsoron a jóval kevésbé kompetenciaközpontú, sokkal inkább ismeretközpontú új érettségi követelmények előszelét” – mondta a középszintű magyarérettségiről Arató László az Eduline-nak. Arató a Magyartanárok Egyesületének elnöke és a Radnóti Miklós Gimnázium vezetőtanára.

Az elnök nem tartja feltétlenül jó dolognak, hogy az elemzésre feladott Mikszáth novella, illetve az összehasonlító elemzésre kijelölt művek közül Arany János verse is a tananyag része: „Kérdés, jó-e az, ha tanult szerzőtől szerepel mű az érettségin, ráadásul tanult mű. Egyáltalán nem biztos, hogy a műértelmező képességet, a gondolkodás frissességét ilyen műveken lehet a legjobban mérni.”

A feladatsorban egyetlen mű sem szerepelt a Nyugat utáni, modern magyar irodalomból. A szövegértési feladatsor ismeretterjesztő cikke is a „hivalkodó-ideologikus nemzetihagyomány-tiszteletet” sugallta.

„1848 vitathatatlanul a nemzeti történelem egyik fénypontja, de az idei magyarérettséginek van egy olyan íze, hogy csak régi klasszikusokat kell elemezni, és még a szövegértési feladatok is Jókairól, Petőfiről és Kossuthról szólnak” – mondta Arató László. Úgy véli, ez a feladatsor a kelleténél egyszerűbb volt, mivel mélyebb összefüggést nem kellett felfedezni a szöveg különböző részei között, tényekre kérdeztek rá, ami „a diákoknak komoly nehézséget nem okozhatott, ugyanakkor a szövegértési kompetenciának csak kevés összetevőjét méri.”

Az érvelési feladatot a többivel szemben kifejezetten szerencsés választásnak találta a szakember, mert a digitális játékokról és a hagyományos társasjátékról szólt: „ez a téma a gyerekekhez közel áll, erről valóban van véleményük.”