• A CIA hajszát kezdett a rejtélyes, láthatatlan támadások felderítésére.
• Az első sugárnyaláb-támadásokat 2016-ban észlelték, de az amerikai hírszerzés és a külügyminisztérium szkeptikus volt, nem törte össze magát a vizsgálatban.
• Ezen már Donald Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója is besokallt, az általa megkezdett kutatómunkát Biden kormánya most még ki is terjesztette.
• Vannak arra utaló jelek, hogy Oroszország állhat a támadások mögött, bár egyelőre még azt sem sikerült pontosan meghatározni, hogy mivel és hogyan támadhatták az amerikai tisztviselőket.

Olyan hajszába kezdett a CIA a rejtélyes energianyaláb-támadások ügyében, mint annak idején, 2001. szeptember 11. után Oszama bin Laden után, írja a New York Times. A lap értesülései szerint az amerikai hírszerzésnél külön csoportot hoztak létre, amely ugyanolyan szigorral és intenzitással igyekszik feltárni, hogy pontosan hány ilyen támadás történhetett, milyen körülmények között, és ki lehet a felelős, mint amilyennel a terrortámadás módját és elkövetőit kutatták annak idején.

Ez annyiban jelentős fordulat az először 2016-ban észlelt energianyaláb-támadások ügyében, hogy korábban pont a CIA bizonyult a legszkeptikusabbnak az ügyben. Még a hírszerzés főorvosa is a kétkedők közé tartozott. Ő nemrég visszavonult, a helyére olyan orvost neveztek ki, aki legfőbb feladatának az áldozatok megfelelő ellátását, szenvedéseik okának feltárását tűzte ki.

Áldozatból pedig már bőven akad. A New York Times friss beszámolója, amely húsz, jellemzően a neve elhallgatását kérő illetékessel, illetve érintettel készült interjúkon alapul, a korábban ismertnél jóval több, akár 130 lehetséges áldozatot említ, és egészen friss eseteket is leír. A lap szerint 2020 decembere óta legalább három CIA-tiszt jelentett súlyos tüneteket tengerentúli támadások után. Az egyik ismert eset az elmúlt két hétben jelentkezett. Mindhárom tiszt ellátásra szorult a washingtoni katonakórházban, a Walter Reed National Military Medical Centerben vagy más intézményben.

Az elmúlt fél évtized egyik legrejtélyesebb sztorija 2016-ban robbant ki, Havannában, ahol egy év alatt összesen 58-an (44 amerikai és 14, a közeli kanadai követségen dolgozó kanadai) szenvedtek agykárosodást. Panaszaik olyannyira rejtélyesek voltak, hogy egy ideig még a szakemberek is inkább kollektív pszichózisra, mint bármilyen valós külső kiváltó körülményre gyanakodtak, mígnem a Pennsylvania Egyetem Agytrauma Központjában kimerítő orvosi vizsgálatokkal minden kétséget kizáróan megállapították, hogy valóban mindannyian agykárosodást szenvedtek: MRI-szkenjeik szignifikáns eltérést mutattak az egészséges kontrollcsoport mintáitól.

A Times beszámolója szerint az agysérüléseik mértéke változatos volt, de némelyik áldozat krónikus, feltehetően visszafordíthatatlan tünetektől és fájdalomtól szenved. De annyira, hogy a Walter Reed orvosai már arra figyelmeztették a kormánytisztviselőket, hogy némelyik áldozatnál az öngyilkosság kockázata is felmerül.

A rejtélyes tünetek javarészt külföldön szolgálóknál jelentek meg, két kivétellel az amerikai belföldön jelentkező tüneteket is vissza lehetett vezetni korábbi külföldi kiküldetésekhez. A két fontos kivétel viszont az amerikai fővárosban, illetve környékén történt: 2020-ban az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács egyik tisztviselőjével a Fehér Ház közvetlen közelében, az elnöki rezidencia déli oldalán elterülő, Ellipse nevű réten, 2019-ben pedig a Fehér Ház egyik tisztviselőjével a Potomac túlpartján, Arlingtonban, kutyasétáltatás közben.

Sokáig kétkedtek

Ahhoz képest, hogy már 2016-ban voltak ismert esetek, az amerikai nemzetbiztonság elég lassan mozdult rá a témára. A Timesnak nyilatkozók szerint ez főleg a CIA-n és az azt felügyelő külügyminisztériumon múlt, mert ott eleinte többségben voltak a kétkedők. 2020-ra ez már kifejezetten frusztrálta a Nemzetbiztonsági Tanácsot és a titkosszolgálatokat felügyelő törvényhozókat, így Trump elnökségének utolsó évében gyakran váltott nemzetbiztonsági főtanácsadói közül az utolsó, Robert C. O'Brien és helyettese, Matthew Pottinger utasította beosztottjait, hogy járjanak alaposan utána a rejtélyes történetnek, és vonják be a védelmi minisztériumot is. 2020 decemberére el is készült az eddigi legátfogóbb jelentés az incidensekről, amelyben az eseteket már támadásként kezelték, és azt is pedzegetni kezdték, hogy az egész mögött az orosz katonai hírszerzés, a GRU állhat.

Kutakodásaikat azonban a CIA, a külügyminisztérium és a hozzájuk tartozó ügynökségek még mindig nehezítették, részben arra hivatkozva, hogy a kért információk védett egészségügyi adatoknak minősülnek. Joe Biden hatalomátvétele után az új kormány folytatta O'Brienék erőfeszítéseit, utasítva minden érintett kormányszervet és ügynökséget, hogy jelöljenek ki dedikált koordinátort az esetek minél szélesebb körű feltárására és az áldozatok azonosítására. De még mindig akadnak, akik szerint ez kevés, még a Demokrata Párton belül is. „Nem hiszem, hogy kormányként összességében elég gyorsan reagáltunk volna. Pedig tényleg szükséges volna teljességében megérteni, hogy mi ez, honnan jön, milyen módszerekkel támadnak, és hogyan lehetne megakadályozni” – nyilatkozta a Timesnak Ruben Gallego arizonai demokrata képviselő, egykori tengerészgyalogos, aki a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságában a titkosszolgálati és különleges műveleteket felügyelő albizottság tagja.

Vizsgálnivaló akad bőven. Most nyilvánosságra került egy újabb, eddig ismeretlen eset 2019-ből: egy tengerentúlon szolgáló amerikai katonatiszt épp egy kereszteződésbe ért az autójával, amiben kétéves kisfia is vele utazott, amikor hirtelen émelyegni kezdett, a feje pedig hasogatni. A hátsó ülésen ülő kisfia is felsírt. Miután kiért a kereszteződésből, elmúlt az émelygése, és a gyermeke is elhallgatott. Az esetet ismerő források beszámolója szerint mindketten kaptak kezelést, bár az nem világos, hogy hosszú távú károsodásokat is szenvedtek-e.

Ez az az eset, aminél a Pentagon illetékesei a GRU-t gyanítják elkövetőként, bár voltak más esetek is, ahol a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján Oroszország tűnik az elkövetőnek. A Nemzeti Hírszerzési Főigazgató szóvivője, Amanda J. Schoch szerint ugyanakkor jelen ismereteik alapján még nem lehet határozott választ adni arra, hogy mi okozza a megbetegedéseket, és „korai és felelőtlen volna erről spekulálni". Oroszország mindenesetre tagadja, hogy bármi köze lenne a történtekhez.

Bár a titkosszolgálatok szerint még mindig kevés bizonyíték van ahhoz, hogy azonosítani lehessen a rejtélyes megbetegedések okát, vannak arra utaló jelek, hogy valamilyen irányított energianyaláb, vagy mikrohullámú fegyver okozhatja. A Nemzetbiztonsági Tanács szerint az áldozatok általában tapasztaltak érzékszervi tüneteket, például valamilyen hangot, nyomást vagy hőt, amit aztán testi tünetek kísértek, például hirtelen támadt szédülés, émelygés, fej- vagy nyakfájás.