Kuba mellett Kínában és Oroszországban is szónikus támadás érhette az amerikai diplomatákat és kémeket

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

2016-17 egyik legrejtélyesebb sztorija volt a kubai fővárosban, Havannában dolgozó amerikai és kanadai diplomaták sztorija, akik közül végül összesen 58-an, (44 amerikai és 14 kanadai) szenvedtek agykárosodást. Hogy pontosan mi történt, az a mai napig rejtély. Egy ideig sokan még azt is kétségbe vonták, hogy a diplomatákat bármilyen valós sérülés érte. Panaszaikat, a szédülést, szorongást, bénító migrénrohamokat kollektív pszichózisnak tudták be. Azóta 2019-ben a Pennsylvania Egyetem Agytrauma Központjának a Kubából kimenekített diplomatákat alaposan kivizsgáló orvosai minden kétséget kizáróan megállapították, hogy valóban mindannyian agykárosodást szenvedtek, MRI-szkenjeik szignifikáns eltérést mutattak az egészséges kontrollcsoport mintáitól.

Az Egyesült Államok havannai nagykövetsége.Fotó: Yamil Lage / AFP

"Valami történt ezeknek az embereknek az agyával. Nem képzelgés. Csak annyit mondhatok, hogy valami áll mögötte" - nyilatkozta tanulmányuk közlése után a kutatás egyik vezetője, Ragini Verma.

Hogy mi okozhatta sérüléseiket, az azóta is rejtély, csak találgatások vannak róla. De most kiderült, hogy nem a kubai követség dolgozói az egyetlenek, akiket hasonló panaszok kínoznak. A New York Times feltáró cikke szerint két országból érkeztek hasonló beszámolók:

  • Kínában a kantoni amerikai konzulátus több dolgozója számolt be a havannaiakhoz hasonló tünetekről;
  • Oroszországban pedig a CIA fedett műveleteit irányító Marc Polymeropoulos moszkvai hotelszobájában észlelt hasonló tüneteteket 2017 decemberében.

A kantoni kirendeltségen dolgozó Mark Lenzi és családja elsőre arra gyanakodtak, hogy a várost beborító szmog okozhatja émelygésüket, alvászavaraikat, és gyerekeik is amiatt ébrednek vérző orral. De a memóriazavaraikat, például azt, hogy elfelejtették munkaeszközeik nevét, a szmog már nem magyarázta. Nem Lenziék voltak az első áldozatok, hanem a szomszédjuk, Catherine Werner, a kereskedelmi minisztérium dolgozója, akit 2018 áprilisában ki is menekítettek az országból.

A kantoni amerikai képviseletFotó: US State Dept. - közkincs

Lenzi szerint minderre már csak azután került sor, hogy Werner édesanyja, az amerikai légierő veteránja egy kantoni látogatásán egy erre való eszközzel erős mikrohullámú sugárzást mért lánya lakásán. Lenzi szerint Werner kimenekítése után, májusban gyűlést tartottak a kirendeltségen, ahol azzal nyugtatták a dolgozókat, hogy Werner esete egyedi volt. Lenzi egy, a Fehér Háznak megküldött leiratában arra panaszkodott, hogy a főnöke ragaszkodott hozzá, hogy rossz minőségű eszközzel mérjék csak meg a sugárzást Werner szobájában, pusztán azért, hogy letudják az ellenőrzést. "Nem találtak semmit, mert nem akartak találni semmit".

Nagyjából a kínai esetekkel egyidőben számolt be hasonló panaszokról Marc Polymeropoulos, a Moszkvában szolgáló CIA-ügynök is. Az akkor 48 éves Polymeropoulosnál olyan komoly, bénító migréngörcsök jelentkeztek a 2017 decemberi eset után, hogy kénytelen volt nyugdíjba vonulni.

A kantoni képviseleten történtek híre 2018-ban, amikor hirtelen két amerikai dolgozót és az egyik családját - Lenziéket és Wernert - hazahozták, eljutott a sajtóig, ahol már akkor kapcsolatba hozták a történteket a havannai rejtéllyel. Ám a kínai - és a moszkvai - esetnek nagyon más következményei lettek, mint a kubainak.

Kubával szemben az amerikai külügy erélyesen lépett fel, kubai diplomaták kiutasításával reagáltak, bár Kuba kitartóan tagadta, hogy bármihez bármi köze volna, vagy egyáltalán történt volna valami. Jeffrey DeLaurentis, a havannai nagykövetség akkori misszióvezetője szerint azért, mert ez "véletlenül egybevágott a Kubával kapcsolatos céljaikkal". Donald Trump elnök egyik legfőbb politikai célkitűzése elődje, Barack Obama politikai hagyatékának porig rombolása, kezdve az egészségbiztosítási reform visszavonásától egészen a Kubával elkezdett rendezés visszafordításáig. Vagyis ez esetben egyáltalán nem bánták, hogy feszültebbé válik a két ország viszonya, ez valójában céljuk is volt.

Kína és Oroszország viszonylatában azonban már más volt a kalkulus. Donald Trump legendásan rajong Vlagyimir Putyin orosz elnökért, akinek oly mértékben keresi a kegyét, hogy akár még nagy nyilvánosság előtt is Putyinnak ad igazat saját hírszerzőivel szemben. Oroszországgal tehát a viszony rendezésén, a feszültség enyhítésén ügyködött az amerikai diplomácia. Kínával pedig Donald Trump elnöksége elején azért kezdett kereskedelmi háborúba, hogy a magát nagy üzletkötőnek képzelő Trump majd új, kedvezőbb kereskedelmi megállapodást köthessen. Ennek esélyét minimalizálta volna, ha diplomáciai háborúba keverednek a rejtélyes megbetegedések miatt.

Úgyhogy a kantoni és moszkvai eseteket lényegében eltussolták. Ennek a kantoni és moszkvai károsultakra nézve komoly személyes következményei voltak. Lenzit, aki levélben figyelmeztette kollégáit a történtekre, megrendszabályozták. Sem ő, sem Werner, sem Polymeropoulos nem részesül azokban a juttatásokban, ami a misszió során megsérült diplomatákat megilleti. Lenzi hiába kérte, hogy őt is a washingtoni Walter Reed Egészségügyi Központban kezeljék, ahol pár hete Donald Trump is lábadozott a koronavírusfertőzése után. Pedig a Pennsylvania Egyetem Agytrauma Központjában nála is kimutatták az agykárosodást.

"Ezek a sérülések, és az, ahogy aztán az amerikai kormány bánt velük, valós rémálom ezeknek az elhivatott köztisztviselőknek és családjaiknak" - mondta a New York Timesnak Jeanne Shaheen, New Hampshire demokrata szenátora.

De a sérültek személyes sorsán túl az ügy azért is érdekes, mert a diplomáciai bonyodalmak elkerülése végett az okok feltárása is elmaradt. Mint említettük, még az elismerten támadásnak tartott kubai történések okát se tárták fel hivatalosan. A találgatások szerint szónikus támadás érhette a havannai nagykövetséget - a kanadai diplomaták csak járulékos kárként szenvedtek tőle, mert követségük a közelben volt. Kuba határozottan tagadta, hogy bármi ilyet intézett volna az amerikaiak ellen. Az, hogy hasonló támadás történhetett Kantonban és Moszkvában, még az igazukat is bizonyíthatja. Mármint azt, hogy valóban nem a kubaiak hajtottak végre támadást.

A New York Times szerint a gyanú egyre inkább Oroszországra terelődik, amelynek egyrészt Kubában és Kínában is vannak aktív ügynökei, másrészt erősen motivált volt a kubai-amerikai és a kínai-amerikai viszony megrontásában. Ráadásul az oroszok még szovjetekként a hidegháborúban dokumentáltan mikrohullámokkal bombázták az amerikaiak moszkvai nagykövetségét abban bízva, hogy azzal idegkárosodást okozhatnak az ott dolgozóknak. Az amerikai elektronikai felderítés, az NSA egy 2014-es iratában pedig egy "ellenséges hatalmat" vádolt azzal, hogy nagy erejű mikrohullámú fegyvereket vetett be. A jelentés titkosított, az ki van takarva belőle, hogy mi az az ellenséges ország, de az iratot ismerők azt mondták a Timesnak, hogy a jelentés Oroszországról szól.