Újabb fordulat van az elmúlt fél évtized egyik legrejtélyesebb sztorijában, az amerikai kormány alkalmazásában levőket érő szónikus támadások ügyében. A történet 2016-17-ben Kuba fővárosában, Havannában indult, ahol végül összesen 58-an, (44 amerikai és 14, a közeli kanadai követségen dolgozó kanadai) szenvedtek agykárosodást. Hogy miért és mitől, az igazából a mai napig rejtély, csak hipotézisek vannak róla. Panaszaik annyira rejtélyesek voltak, hogy szédülésüket, szorongásukat, bénító migrénrohamaikat sokáig kollektív pszichózisnak tudták be, bár azóta a Pennsylvania Egyetem Agytrauma Központjában kimerítő orvosi vizsgálatokkal azt minden kétséget kizáróan megállapították, hogy valóban mindannyian agykárosodást szenvedtek. MRI-szkenjeik szignifikáns eltérést mutattak az egészséges kontrollcsoport mintáitól.

Tavaly októberben aztán kiderült, hogy az eset nem elszigetelt, hasonlót élt át a kantoni amerikai konzulátus több dolgozója, illetve a CIA oroszországi fedett műveleteit irányító ügynöke, Marc Polymerupoulos is, akit moszkvai hotelszobájában ért támadás.

Támadás, mert amióta bizonyos, hogy a sértettek nem kollektív pszichózis áldozatai, tüneteik pedig nem pszichoszomatikusak, a szakértők egyre biztosabbak benne, hogy egy újfajta, hangsugarakkal pusztító fegyverrel elkövetett támadás okozta sérüléseiket. A Fehér Ház csütörtökön pedig már arról tájékoztatott, hogy ezeken felül további "magyarázat nélküli egészségügyi incidenseket" is vizsgálnak azután, hogy két újabb amerikai tisztviselő észlelte magán a "Havanna-szindróma" tüneteit. Esetük azért különösen izgalmas, mert ők ketten nem az USA-val kiélezett viszonyban lévő országokban, Kubában, Kínában vagy Oroszországban váltak áldozattá, hanem amerikai földön, azon belül is a főváros, Washington környékén.

A CNN csütörtökön számolt be róla, hogy két potenciális szónikus támadást is vizsgálnak, melyek közül az egyik áldozata egy fehér házi tisztviselő, akit Arlingtonban, Washington tehetős elővárosában ért támadás kutyasétáltatás közben 2019-ben. Erről tavaly a GQ magazin is beszámolt, a leírásuk szerint a tisztviselő egy kisbusz mellett haladt el kutyasétáltatás közben. A kocsiból kipattant egy férfi, és elsétált mellette. Ezután a tisztviselő "kutyája azonnal görcsölni kezdett, majd az ő füle is élesen csöngeni kezdett, erős fejfájás tört rá, és lezsibbadt az arca".

A másik támadás tavaly novemberben történt az Ellipse, vagyis a Fehér Ház előtti park területén. Az áldozat az amerikai nemzetbiztonsági tanács tisztviselője volt.

Az ügyben vizsgálódó hivatalnokok szerint e két esetben egyelőre még nem jutottak végkövetkeztetésre.

Közben a múlt héten a Politico értesülései szerint az amerikai törvényhozás alsó házában egy bizottsági meghallgatáson az is kiderült, hogy immár nem csupán a diplomáciai testület és a kormány tagjait érte támadás szónikus energiafegyverrel. A védelmi minisztérium két tisztviselője arról tájékoztatta a Fegyveres Erők Bizottságát egy amúgy titkosított ülésen, hogy a hadvezetésben egyre nagyobb aggodalmakat okoznak az ilyen irányított energiasugaras fegyverekkel elkövetett támadások, melyek az elmondásuk szerint leginkább a Szíriában, Afganisztánban és Dél-Amerikában állomásozó amerikai erőket fenyegetik.

Mi több, a titkos meghallgatáson arról is beszámoltak, hogy több esetben is azt gyanítják, hogy ilyen energiasugaras támadás ért amerikai csapatokat. A tanácskozásról beszámoló Politico forrásai nem nagyon mentek bele a konkrétumokba - mégiscsak titkosított információkról beszélünk -, de elmondásuk szerint a védelmi minisztérium már tavaly óta vizsgálja az amerikai katonákat ért ilyen jellegű támadásokat.

A védelmi minisztérium ezekről korábban már írásban is tájékoztatott néhány képviselőt. A Politico értesülései szerint ilyen támadás ért amerikai katonákat Szíriában 2020 őszén, ennek sérültjei is voltak. Igaz, cikkük megjelenése után a szíriai hadszintérért is felelős Középső Parancsnokság parancsnoka, Drank McKenzie tábornok hivatalosan annyit mondott, hogy ő még "nem látott bizonyítékot" ilyen támadásra amerikai csapatok ellen a Közel-Keleten.

A bizottsági meghallgatáson ehhez képest a Politico forrásai szerint még a feltételezett támadót is megnevezték: a védelmi minisztérium illetékesei Oroszországra gyanakodnak, bár jelezték, hogy nincs "füstölgő puskacső", vagyis konkrét bizonyíték az oroszok ellen. A tettes felkutatását persze több tényező is nehezíti, elsőként az, hogy még a támadás eszközét, vagyis az irányítottenergia-sugaras vagy szónikus fegyvert se sikerült azonosítani. Az amerikai külügyminisztérium egy tavaly decemberben nyilvánosságra hozott jelentésében is csak addig jutott, hogy a "Havanna-szindrómát" legvalószínűbben egy irányított, pulzáló rádiófrekvenciás energiahullám válthatja ki.

További nehézséget okoz a tünetek azonosítása is. A Politico egy volt nemzetbiztonsági tisztviselőtől úgy tudja, hogy volt olyan szíriai eset, melyben egy tengerészgyalogos volt a vélt áldozat, de később arra jutottak, hogy a panaszait nem energiasugaras támadás, hanem ételmérgezés okozhatta. "A nehézséget az jelenti, és ezt a kubai követség esetén is láthattuk, ahogy azóta minden esetben is, hogy nagyon nehéz megállapítani, valójában mitől betegedtek meg az áldozatok" - nyilatkozta a lapnak Jeffrey Lewis, a Middlebury Institute professzora, aki technológiai és nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozik.

A Fegyveres Erők Bizottságát a Pentagon arról tájékoztatta, hogy a szíriai támadást, melynek elkövetőjeként az oroszokat gyanúsítják, minden bizonnyal ahhoz hasonló eszközzel követhették el, mint a kubait. Mindazonáltal tartózkodtak attól, hogy direkt párhuzamot vonjanak a két eset között.

A képviselőházi meghallgatáson a Pentagon illetékesei úgy fogalmaztak, hogy egy ilyen támadáshoz szükséges technológia "valószínűbben eredhet Oroszországból, mint máshonnan". Ugyanakkor lehetséges elkövetőként Kína is felmerült, és az illetékesek végül elismerték, hogy nem tudják biztosan, ki áll a támadások mögött.