Két szép szám

Szeptember vége óta nem fordult elő, hogy egy nap tíznél kevesebb halálos áldozatát regisztrálják a járványnak. Most hétfőn az Operatív Törzs 5 halálos áldozatot jelentett. A másik szép szám, hogy bár nem pénteken, amikor Orbán Viktor és az Operatív Törzs némi trükközéssel ezt próbálta sugallni, de vasárnapra már a kórházi ápolásra szorulók száma is ezer fő alá esett.

Nem szép szám

Még mindig nagyjából félmillió olyan magyar van, aki ugyan regisztrált a védőoltásra, de még mindig nem adatta be. Ez az ódzkodás az oltási statisztikákon is meglátszik, a múlt héten mindössze 131 ezren kapták meg az első dózist, ilyen kevesen utoljára Februárban, azóta még a legrosszabb heteken is legalább 222 ezren, egészen mostanáig.

A még beoltatlan regisztráltakon túl akad még közel hárommillió magyar, aki nem is regisztrált. Köztük lehetnek oltásellenesek, akiket Karikó Katalin, a vírus ellen rendkívül hatékony mRNS-vakcinák fejlesztésében múlhatatlan érdemeket szerző tudós érthetőbb kommunikációval győzne meg.

Furcsa szám

Némi diszkrepancia van a járványügyi és az általános halálozási statisztikák között. Az előbbiek szerint áprilisban szedte a legtöbb áldozatot a járvány, a halálozási adatok alapján viszont márciusban hunytak el kiugróan sokan.

Rossz hírek

Magyarországon is kimutatták az indiai variánst.

Ez a variáns a jelenlegi ismereteink szerint fertőzőbb még az európai harmadik hullámot hajtó brit variánsnál is, és egyelőre azt se lehet kizárni, hogy ellenállóbb a védőoltásokkal és antitestekkel szemben.

Kínait, valaki?

Szijjártó Péter hétfőn Kínába utazott, és kitüntette a kínai külügyminisztert a kínai vakcinák miatt.

Főnöke, Orbán Viktor közben az osztrák parlament házelnökét győzködte arról, hogy az osztrákok fogadják el a magyar védettségi igazolványt, amit a Sinopharmmal beoltottak is megkapnak, szemben az európai védettségi igazolvánnyal, amit nem.

Közben egy magyar magánlabor kifejlesztett egy tesztet, amivel a T-sejtes immunitás is ellenőrizhető.

A következő hetek covid-sztorija

Még néhány hete is kábé körberöhögték azokat, akik azt hirdették, hogy a koronavírus tán még sem természetes úton, egy köztes hordozóállatról emberre ugorva terjedt el a világban. Most viszont abban már közmegegyezés kezd kibontakozni a tudományos világban, hogy legalább alaposan vizsgálni érdemes volna a felvetést, hogy a vírus mégsem egy Vuhantól több száz kilométernyire levő, denevérek lakta barlangból, hanem talán a Vuhanban levő virológiai intézet kutatólaboratóriumából szabadult el. Joe Biden például 90 napot adott az amerikai hírszerzésnek, hogy mondják meg végre, honnan ered a koronavírus.

TL;DR

Másfél év alatt több milliárd koronavírus-szakértő bolygójává váltunk. A nagy zajból azonban kitűnik néhány hang, egy Nobel-díjas véleményére például sokan sokat adnak. Még ha az a Nobel-díjas valami egészen másért kapta is a Nobel-díját, és magáról a járványról elég sok veszélyes hülyeséget is beszél. Mit lehet tenni egy ilyen helyzetben?