A Nemzeti Választási Bizottság elfogadta Orbán Viktor nehezen értelmezhető, a Pegasus-botrány közepén benyújtott, "gyermekvédelminek" nevezett népszavazási kérdéseit, így mind az öt kérdésről lehet majd népszavazást tartani. Ezek a kérdések a következők:
Orbán Viktor július 21-én jelentette be, hogy "gyermekvédelmi" népszavazást kezdeményez, ugyanis “Brüsszel az elmúlt hetekben egyértelműen megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt”. Persze nem az 1997. évi XXXI. törvényre, vagyis a gyermekvédelmi törvényre gondol a miniszterelnök, ami a gyermekvédelmi rendszert hozta létre és szabályozza, hanem a homofób módosítókkal együtt elfogadott pedofiltörvényre, amiben a kormány megtiltotta a "homoszexualitás népszerűsítését".
Hogy ez pontosan mit jelent, azt a kormány tagjai sem igazán tudják vagy akarják elmondani. Mindenesetre az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított Magyarország ellen a törvény miatt, többek között azért, mert korlátozza a szólásszabadsághoz való jogot, miközben a kormány képtelen elmagyarázni, hogy az LMBTQ-tartalom miért és hogyan érinti hátrányosan a gyermekek fejlődését. Ezt értelmezi Orbán támadásnak, és próbál népszavazással legitimitást kreálni a törvénynek. Kicsit ezt ugyan aláássa az, hogy a miniszterelnök már kijelentette, hogy az sem baj, ha nem lesz érvényes a népszavazás. A népszavazási kezdeményezés politikai racionalitásáról Magyari Péter kollégám írt részletesebben.
Az NVB viszont még csak tárgyalni sem volt hajlandó Karácsony Gergely ugyanaznap beadott népszavazási kérdéseiről. A budapesti főpolgármester többek között ingyenes covid-tesztekről, a Fudan egyetemről és a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésének privatizálásáról akart föltenni kérdéseket.
A Telex.hu beszámolója szerint az NVB ülésén Litresits András, az MSZP delegáltja ki is fejezte tiltakozását azzal kapcsolatban, hogy a fideszes többségű testület ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozott. Fazekas Tamás, a Párbeszéd delegáltja a miniszterelnök kérdéseivel kapcsolatban arról beszélt, az első kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, és minden kérdéssel kapcsolatban felmerültek szakmai aggályok is. Emellett a delegált szerint a testületnek figyelembe kellene (vagy kellett volna) vennie a népszavazási kezdeményezés kontextusát, vagyis hogy az egy olyan törvényt akar legitimálni, ami miatt már eljárás indult Magyarországgal szemben.
A kormánypárti delegáltakat viszont nem hatották meg ezek az érvek, Sárhegyi Zoltán és Szalay Tamás szerint ezek ugyanis nem szakmai érvek, az NVB-nek pedig csak azzal kell foglalkoznia, hogy a kérdésfeltevés megfelel-e a jogi követelményeknek. Téglás András, az NVB elnöke sem talált olyan kifogást, ami miatt ne lehetne a kérdésekről népszavazást tartani.