Élesednek az egyetemi alapítványok, indul a Tokaj-Hegyalja Egyetem

augusztus 1., vasárnap 7:37

Az áprilisban elfogadott törvény értelmében augusztustól a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem is alapítványi struktúrában működik.

Létrejön a szőlésszettel-borászattal foglalkozó Tokaj-Hegyalja Egyetem, ahol Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos lesz a kuratórium elnöke. Az Eszterházy Károly Egyetem pedig az Egri Főegyházmegye fenntartásába került.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérim közleménye szerint „az átalakulás az intézményi működés rugalmasságát növeli, így a jövőben az intézményeket fenntartó alapítványok a mindenkori kormányzattól független, magánjogi formában biztosítják közvetlenül vagy az általuk fenntartott intézmények útján a közfeladatok magas színvonalú ellátását”.

Csakhogy az alapítványokat irányító kuratóriumok tagjait a kormány nevezi ki, sok esetben miniszterek, fideszes képviselők és megbízható káderek kerültek be a testületekbe. Később az alapítói jogok is átszállnak az alapítványra, így az új tagokat már ők választhatják meg. Az Alaptörvényt pedig decemberben direkt úgy módosították, hogy az alapítványi rendszerhez csak kétharmados többséggel lehessen hozzányúlni.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Stumpf István még alkotmánybíróként Fotó: Mónus Márton/MTI/MTVA

Összesen 21 egyetem működik alapítványi struktúrában, és mindössze öt állami egyetem maradt az országban, mind Budapesten: az ELTE, a BME, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia. Stumpf már beszélt arról, hogy a BME-n is el tudná képzelni a modellváltást.

Ahogy korábban részletesen írtunk róla, kezdetben több egyetem is támogatta volna egy rugalmasabb működési modell kialakítását, de valami egészen mást kaptak, mint amiről évekig tárgyaltak a kormánnyal, hiszen az új struktúra inkább arra alkalmas, hogy politikai ellenőrzés alatt tartott magánintézménnyé tegye őket.

A szegedi és a pécsi átalakításról riportot is forgattunk márciusban: