Ürge-Vorsatz Diána: Nem az unokáinkról vagy a jegesmedvékről van szó, a klímaváltozás itt és most történik, és nagyon gyorsan lehet sokkal rosszabb a helyzet

Azonnali és nagy léptékű változásokra van szükség, ha el akarjuk kerülni, hogy rövid időn belül az élhetőség határáig melegedjen a bolygó, derült ki azon a hétfői sajtótájékoztatón, melyet az az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) friss jelentése nyomán szervezett a Másfélfok. Ezen az eseményen az IPCC munkájában résztvevő magyar fizikus, a CEU oktatója, Ürge-Vorsatz Diána foglalta össze a jelentés főbb megállapításait.

Ürge-Vorsatz Diána az IPCC harmadik munkacsoportjának az alelnöke, ami a klímaváltozás és a felmelegedés mérséklésének kérdésével foglalkozik, ez a jelentés a tervek szerint csak jövőre jelenik majd meg. Hétfőn az első munkacsoport jelentését publikálták, melyben 14000 tudományos publikáció alapján mutatták be, hogy mit lehet tudni a klímaváltozás helyzetéről. Ürge-Vorsatz ennek a jelentésnek az összeállításában nem vett részt, de a jelentésről szóló szakmai vitában igen.

És mint fogalmazott, ez a jelentés amellett, hogy számos, korábbi felismerést megerősített, új állításokat is megfogalmazott: például arról, hogy az éghajlatban történő változások széleskörűek, gyorsak és egyre intenzívebbek lesznek. A sok ezer tudományos kutatást összegző jelentés szerzői kiemelik, hogy több megfigyelt, jelenleg is zajló éghajlati folyamatra az elérhető adatok alapján sok ezer éve nem volt példa, és vannak tényezők, melyek évmilliók után fordulnak most elő a bolygón.

A jelentés Ürge-Vorsatz elmondása szerint kiemeli ezt is, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali, nagyon gyors és nagyon nagyléptékű csökkentése nélkül nem lehet megakadályozni a 1,5 fokos melegedést. Hogy ne lépjük át ezt a határt, az szerinte jelenleg leginkább fizikailag tűnik még lehetségesnek, ám hogy ehhez mire lenne szükség a politika szintjén, arról a 2-es és a 3-as munkacsoport jelentései szólnak majd.

Ürge-Vorsatz hangsúlyozta azt is, hogy az ma már nem kérdés, hogy az emberi tevékenység okozza a felmelegedést, és az elérhető adatokból azt látni, hogy a Föld klímája az elmúlt 2000 évben nagyon stabil volt, míg 1850 után nagyon kiugrott a melegedés. A rendelkezésre álló adatok alapján 125 ezer éve volt utoljára annyira meleg a bolygón, mint most, és a melegedés gyorsulása legalább 2000 éve nem volt ennyire erőteljes. A Föld hőmérsékleti óráját legalább százezer évvel tekertük vissza, mondta erről a fizikus, aki a modellszámítások alapján kiemelte, hogy az emberi tevékenység nélkül ma akár még egy kicsit hűvösebb is lehetne a bolygó éghajlata, mint 1850-ben volt.

E változás következtében gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, tette hozzá Ürge-Vorsatz, aki hangsúlyozta, hogy a folyamatok a Föld összes régióját érintik. Az IPCC egy interaktív térképet is összeállított, ahol a különféle forgatókönyveket lehet modelleztetni.

Az is világos a jelentés szerint, hogy számos változást már nem lehet visszacsinálni, az éghajlat visszahűtésére ugyanis nincs reményünk, ugyanakkor sok folyamat lassítható, illetve akad pár, ami meg is állítható, ha sikerül gyors lépéseket hozni a károsanyag-kibocsátás terén.

A mérsékléshez ugyanis Ürge-Vorsatz a szén-dioxid és a metán kibocsátásának gyors, nagy léptékű és fenntartott csökkentésére van szükség. Ezek a légszennyezés csökkentéséhez is vezetnének, amely Európában jelenleg az egyik leggyilkosabb jelenség, évente rengeteg ember haláláért felelős.

Ürge-Vorsatz elmondása szerint lényeges újdonság a legutóbbi IPCC-jelentéshez képest, hogy ma már sokkal többet tudni az éghajlat működéséről, sokkal több adatból is dolgozhatnak, hatalmas tudományos erőforrások irányulnak erre a területre. Emiatt látni azt is, hogy a szén-dioxid légköri koncentrációja 2019-ben nagyobb volt, mint bármikor az elmúlt kétmillió év során.

A fizikus hangsúlyozta, hogy a változások következtében súlyosabb hőhullámokra, aszályokra lehet számítani Európában, de mellette azokon a területeken is, ahonnan Európa felé tartó migrációs nyomásra lehet számítani.

Ürge-Vorsatz szerint a legambiciózusabb forgatókönyvek még mindig azzal számolnak, hogy 1,5 fokon belül lehet tartani a bolygó éghajlatának melegedését, de azért az optimistább modellek többsége is azt mutatja, hogy gyors intézkedésekkel együtt is felmehet a melegedés mértéke 1,6 fokra. És persze vannak azok a forgatókönyvek, melyek azzal számolnak, hogy nem következik be a kibocsátások azonnali mérséklése, ebben az esetben akár 4-5 fokos felmelegedéssel is számolhatunk a század végéig.

Ürge-Vorsatz elmondta, hogy bármilyen szinten is akarjuk stabilizálni az éghajlatot, azt csak nettó nullás széndioxid-kibocsátási szinttel lehet elérni, és ehhez le kell szoknunk a fosszilis tüzelőanyagokról. Hogy milyen hamar szokunk el róluk, az dönti majd el, hogy milyen szinten stabilizáljuk az éghajlatunkat. Épp ezért a következő éveknek hatalmas jelentősége lehet. Látni azt is, hogy minél melegebb lesz a bolygón, az óceáni és szárazföldi biomassza annál kevésbé tudja majd kompenzálni a széndioxid-kibocsátásunkat.

A fizikus elmondta azt is, hogy a világ gazdaságai egyelőre nincsenek azon a pályán, hogy a másfél fokos emelkedéshez szükséges szinten belül tartsák a globális széndioxid-kibocsátását, és ha ezen a pályán maradunk rajta, annak messzemenő hatásai lehetnek. Az idén nyáron tapasztalt rendkívüli események, azaz a hőhullámok, a hatalmas esőzések és az erdőtüzek ugyanis mindössze egyfokos melegedés mellett mentek végbe, és az előrejelző modellek szerint a rendkívüli időjárási események a melegedés mértékével párhuzamosan egyre gyakoribbá válnak majd.

Az, ami most nyáron történt világszerte, még ha pont mi itt Magyarországon a saját bőrünkön szerencsére most nem is éreztük, az már nem az unokáinkról vagy a jegesmedvékről szól, ez itt és most történik, és nagyon gyorsan lehet sokkal rosszabb, mondta el Ürge-Vorsatz, aki újságírói kérdésre hangsúlyozta, hogy azért fontos, hogy az emberek megértsék ezt, hogy a politikusok meg merjenek lépni olyan radikálisabb lépéseket is, melyeket világszerte sokan most még nem mernek, mert félnek, hogy belebuknának. A klímaváltozás elleni védekezés ugyanis nem hoz azonnali politikai sikereket, hiszen épp az az eredménye, hogy nem történik meg valami, például egy szélsőséges időjárási esemény.

Épp ezért Ürge-Vorsatz szerint a dolgunk az lett, hogy felismerjük, nagyon rossz a helyzet, és támogassuk a döntéshozókat a radikálisabb lépések meghozatalában. Emellett persze nem haszontalanok az egyéni szinten meghozható lépések sem: a nullenergiás felújítások, a kevesebb légkondicionálás, a kevesebb húsevés, a kevésbé szennyező közlekedés választása mind ilyesmire példa, de Ürge-Vorsatz szerint, aki ezen a ponton hangsúlyozta, hogy csak a magánvéleményét képviseli, és nem az IPCC nevében beszél, szükség van a rendszerszintű változásokra is. Szerinte az idei nyári események és az IPCC friss jelentése pont arra lehet alkalmas, hogy a világ rájöjjön arra, hogy egy visszafordíthatatlan útra lépünk rá, ha nagyon sürgősen és lényegileg nem változtatunk a dolgok menetén.