A Balaton nagyon különleges hely, nemcsak Magyarországon, de talán a Európában és a világon is, mert ehhez a tóhoz minden magyar kötődik valahogy, ezt a régiót az országban mindenki egy kicsit a magáénak érzi, és mindenki igényt is tart belőle magának. És bár szívmelengetően és patriótán hangozhat, hogy ennél a tónál tényleg minden magyar egy kicsit otthon érzi vagy otthon akarja érezni magát, mindez egy dologhoz vezet: konfliktushoz.
A Balaton ugyanis nem lehet mindenkié, így a tó fejlődése, fejlesztése állandóan egymással szembe állította azokat, akik magukat helyinek tekintették és azokat, akik csak nyaralni jönnek a tóhoz, de azt szeretnék, hogy addig minden csak róluk szóljon. Ezt a konfliktust dolgozza fel a 444 magazinjának 4. száma, amely a Kié a Balaton címet viseli, és amelyet Sarkadi Zsolt írt. A lapszám az első füredi fürdőház megalapításától a NER térfoglalásáig dolgozza fel a Balaton őslakosainak és gyarmatosítóinak iszapbirkózását és azt, hogy milyen viták várhatóak a tó jövőjéről.
A 444 podcastjában Sarkadi Zsolttal beszélgettünk arról, kié volt és kié lesz a Balaton, és hogy az ezen folyó harc hogyan hat magára a tóra és annak élővilágára.
A Marko legújabb számát megrendelheted a 444 webshopjában, vagy fizess elő a Körre!
Tudatmódosult vadkemping egymillió dolláros lakóautóban. Szivárványpiknik Vancouverben. Felfújható világ az Adrián. Fentanilosok a herbálosok ellen. Ruszin-Szendi biztonsági öv nélkül. Beoltották a magyart kiskereskedelem ellen?
Tudatmódosult vadkemping egymillió dolláros lakóautóban. Szivárványpikinik Vancouverben. Felfújható világ az Adrián. Fentanilosok a herbálosok ellen. Ruszin-Szendi biztonsági öv nélkül. Beoltották a magyart kiskereskedelem ellen?
Miért érezzük otthonosnak az egyik konyhát, miközben egy másikban feszengünk? Gasztropodcastunk legújabb adásában a konyhára környezetpszichológiai szemszögből nézünk rá. Arról beszélgetünk, hogyan befolyásolja a tér a viselkedésünket, társas kapcsolatainkat, privát szféránkat és mitől lehet a konyhánk egy “jó” tér.
Kína technokratikus tudásban messze ellépett a Nyugattól, már a német autóipar is feladta. De meddig folytatható komoly konfliktus nélkül ez az agresszív terjeszkedés? Megtanul-e Kína végre olyan üzletet kötni, amiben nem csak ő jár jól?
Európa és Németország egyelőre tehetetlenül szemléli, hogy Kína teljesen kiszorítja a legfontosabb iparágakból. Már a német autóipar is feladta. De meddig folytatható komoly konfliktus nélkül ez az agresszív terjeszkedés? Megtanul-e Kína végre olyan üzletet kötni, amiben nem csak ő jár jól?