Egy kisváros főorvosa havi ötvenezer forintért nem rakja ki a krónikus osztályról a betegeket
2020 november 13., 05:52
Havi 170 ezer forintot kért a főnővér, hogy az idős nő bennmaradhasson az osztályon
„Ez nagyon sok pénz, én is azt mondom, hogy nagyon sok pénz. De ha egy ápolási osztályra elviszitek, ott is 120-130-140 ezer az ápolás díja, és akkor az csak az intézménynek megy”
- mondta egy idős asszony hozzátartozójának egy évvel ezelőtt egy budapesti kórház krónikus osztályán dolgozó főnővér, aki a mondat elhangzása előtt pár perccel kért és vett át összesen 170 ezer forintot azért, hogy az asszony bennmaradhasson az osztályon.
A 170 ezer ráadásul nem egyszeri összeg volt, hanem havi díj.Az idős, krónikus beteg nőt tavaly kórházba kellett vinni belgyógyászati problémákkal, mert az otthoni ápolása nem volt többé lehetséges, ugyanis intravénás antibiotikumra és infúzióra volt szüksége. Az idős asszonyt előbb az egyik nagy budapesti kórház sürgősségi osztályára szállították, ahol alanyunk, K. beszámolója szerint mindent elkövettek, hogy minél előbb megszabaduljanak tőle. Végül a hozzátartozónak azt sikerült elérnie, hogy az idős nőt átszállítsák egy másik kórházba, ahol négy napot töltött, majd onnan is „kitették” arra hivatkozva, hogy nem szorul kórházi ellátásra, miközben K. szerint sokkal rosszabb állapotban volt, mint amikor felvették.
Az idős asszonyt ezután szállították abba a kórházba, amely történetünk középpontjában áll. Előbb a sürgősségi osztályra vették fel, ahonnan 12 óra infúzió után áthelyezték a belgyógyászatra. K. viszont rettegett attól, hogy innen is ki fogják tenni, miközben azzal is tisztában volt, hogy az idősotthonokban is több éves várólisták vannak, neki pedig azonnali megoldásra volt szüksége.
Ekkor jött egy tipp egy ismerősétől, hogy keressék meg a kórház krónikus osztályán dolgozó főnővért, aki tud megoldást a problémájukra.K. találkozott is a főnővérrel, aki rögtön elé rakott egy listát arról, hogy az osztályon dolgozóknak mennyit kell fizetni havonta ahhoz, hogy az idős asszony bennmaradhasson az osztályon.
Eszerint havonta kell fizetni:
- az osztályvezető főorvosnak 50 ezer forintot,
- a helyettesének 20 ezret,
- a főnővérnek 25 ezret,
- a gyógytornásznak 5 ezret,
- a 10 nővérnek pedig fejenként 7 ezret.
Az ápolási osztályokon egyébként szedhetnek napi díjat, de ez maximum napi 800 forint lehet. Ebben a kórházban viszont nem volt napidíja az osztályon való ellátásnak, tehát az asszonynak tb-alapon, ingyenesen járt volna az ellátás.
K.-nak nem volt más választása, félt attól, hogy ha nem fizet, akkor kirakják az idős asszonyt a kórházból, ezért borítékban, mindenkinek külön címezve bevitték a 170 ezer forintot a kórházba és átadták a főnővérnek.
Az egyik beszélgetés alkalmával arról is szó esett, hogy a főnővér el tudja intézni, hogy ne kelljen kivárni a 4-5 éves várólistát az egyik budapesti idősotthonban, ha befizetnek az otthonnak a beugrón felül még egymillió forintot. Ezt a pénzt előre kell fizetni egyfajta foglalóként, és legalább 1-2 hónapba telt volna, mire elintézik, hogy legyen hely, ez pedig magában hordozta azt a kockázatot, hogy az idős asszony addig meghal, és hiába fizették be az összeget.
Végül az idősotthoni helyre szánt egymillió forint befizetésére nem került sor, és a kórház főnővérének sem kellett befizetni a következő havi tarifát, ugyanis az idős asszony még abban a hónapban elhunyt.
Azonnali belső vizsgálat
Miután tudomást szereztünk K. történetéről, megkerestük a kórház igazgatóját, hogy megosszuk vele az információkat, de az eddig hasonló tapasztalataink alapján szinte biztosak voltunk abban, hogy nem fogunk választ kapni, esetleg durván elhajtanak minket, vagy perrel fenyegetőznek.
A kórház vezetése azonban teljesen másképp reagált. Az igazgató, aki elkötelezetten hálapénzellenes, először megdöbbent a történeten, minden információt elkért tőlünk, majd belső vizsgálatot indított. A belső vizsgálat nem jutott eredményre, ezért megkeresték a Nemzeti Védelmi Szolgálatot (NVSZ), akik nyomozni kezdtek az ügyben. Pár hónap eltelte után pedig az NVSZ feljelentést tett a rendőrségen, ahol jelenleg nyomozás folyik a főnővér ellen.
A rendőrség szűkszavú, augusztus elején megjelent közleményében az olvasható, hogy:
a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján vesztegetés elfogadása bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya. A rendelkezésre álló adatok szerint egy fővárosi kórház főápolója hozzátartozóktól pénzt vett át egy idős asszony egyhavi – a társadalombiztosítás keretében a beteg számára egyébként ingyenes – kezeléséért. A 45 éves főnővért a budapesti rendőrök gyanúsítottként hallgatták ki, a nő nem tett vallomást.
A visszaélések a rendszerbe vannak kódolva
Fernezelyi Borbála, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője szerint nagyon helyes, hogy amint a kórház igazgatójának tudomására jutott a korrupciógyanú, vizsgálatot indított. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ez nem egy egyedi eset, hanem rendszerszintű problémáról van szó, amely problémának épp a krónikus osztály a melegágya.
Ez azért lehet így, mert egyrészt a beteg, folyamatos ellátásra szoruló időseket szociális intézményekben kellene elhelyezni, de ezekbe az intézményekbe hosszú várólisták vannak, és nagyon drágák is. Otthoni ápolásra pedig még nehezebb és szintén nem olcsó ápolót találni. Ezért a hozzátartozók arra kényszerülnek, hogy kórházak ápolási osztályain tartsák benn valahogy szeretteiket. Ezzel egyébként a kórházak sem feltétlen járnak rosszul, ugyanis ezeken az osztályokon az ápolásért napi díjat szedhetnek, az államnak viszont sokba kerül ez a fajta ellátás.
„Amíg az ápolásra szoruló betegek elhelyezésére, vagy szakszerű otthoni ellátására nincs felkészülve az ellátórendszer, és ezzel párhuzamosan a szakdolgozók bérezése lényegesen elmarad az elvárttól, addig számítani lehet arra, hogy ehhez hasonló ügyek előfordulnak Magyarországon” - mondta Fernezelyi Borbála.
Fernezelyi szerint ha mindenki számára elérhető lenne a jó színvonalú ápolás, akinek erre szüksége van, a hozzátartozóknak nyilván eszükbe sem jutott volna ezért kenőpénzt adni.
„Mivel azonban a jó színvonalú ápolási ellátás nem érhető el mindenkinek, a visszaélések a rendszerbe vannak kódolva, vagyis az egészségügyi ellátórendszer problémáinak csupán az egyik tünete ez az ügy” - magyarázza.
A TASZ szakértője úgy látja, hogy fontos ez az egy adott ügyet, tünetet kezelni és kivizsgálni, megbüntetni azt, akit meg kell, de az alapprobléma ettől továbbra is fenn fog állni.
„Egy ilyen ügynek erre kellene felhívni a figyelmet és kellene rendszerszintű változást előmozdítania, ahelyett, hogy csupán az éppen aktuális érintetteken verik el a port” - vélekedik Fernezelyi.
Azért, hogy a történet szereplői ne legyenek beazonosíthatók, megváltoztattuk a neveket és a személyekre vonatkozó néhány, a történetet nem befolyásoló információt.
Ha Önnek is van hasonló története, írja meg nekünk a fodik@444.hu-ra.
Címlapkép: TBG