Nem szabad azt várni, hogy a Fidesz hátradől, és hagyja, hogy történjenek a dolgok

2021 november 30., kedd 4:45
18
  • Miután a párt az előválasztási szereplés miatt megvonta a bizalmat Fekete-Győr Andrástól, a Momentum Donáth Annát választotta pártelnökké.
  • Donáth a szavazatok több mint felét kapta, maga mögé utasítva Orosz Anna újbudai alpolgármester-képviselőjelöltet, valamint Hollai Gábor XVI. kerületi önkormányzati képviselőt.
  • Programja szerint progresszív, igazságos és zöld Momentumért és Magyarországért szeretne dolgozni.
  • A párt Múzeum körúti irodájában készítettünk vele interjút.

Az ezelőtti momentumos tisztújításon nem választották újra elnökségi taggá, pedig indult. Nekünk többen azt mondták, ez azért történt, mert amikor az azt megelőző elnökválasztáson kampányolt az elnökségi pozícióért, azt mondta, nem fog beülni az Európai Parlamentbe akkor sem, ha esetleg mandátumot kap. 2019-ben azonban kapott mandátumot, és be is ült. Ehhez képest a mostani küldöttgyűlésen a szavazatok több mint felével választották elnökké. Mi változott a két esemény között?

Régi pletykákra és sérelmekre nem szeretnék építeni, ezt réges-rég lezártuk a Momentumon belül. A feltételezés egyébként sem túl logikus, mert ugyanaz a küldöttgyűlés döntött arról, hogy a párt EP-listájának második helyén szerepeljek, amely az elnökségi tagokat is választja. Azt gondolom, az elmúlt két és fél éves európai parlamenti munkám bizonyította, hogy jó helyen vagyok, és újabb tartalommal tudtam feltölteni az európai parlamenti politizálást. Azért választottak most meg elnöknek, mert van egy vízióm, ami Magyarország és a világ előtt álló kihívásokkal is foglalkozik, de leginkább arra fókuszál, hogy a jelen kihívásaira hogyan tudunk választ adni. A Momentumnak innovatív, jövőbe mutató megoldásai vannak, de ezeket sokkal közelebb kell hoznunk a választókhoz. Miért pont bennünk bízzanak az emberek? Azért, mert ha döntéshozói pozícióba kerülünk az országgyűlésben is, akkor ezeket a változásokat nemhogy el tudjuk indítani, hanem mi leszünk a változások motorja.

Fotó: Halász Júlia

Önök, momentumos EP-képviselők, mennyire látnak rá a Momentum belső ügyeire? Mennyire kérik ki a véleményüket?

Mi a közösség szerves részei vagyunk, egyikünk se költözött Brüsszelbe, amennyi időt csak tudunk, a közösséggel és leginkább a választókkal töltünk, és természetesen nemcsak követtük a folyamatokat, hanem meg is vitattuk őket. A Momentum erős, összetartó közösség, ahol erre van lehetőség, úgyhogy mindig is képben voltunk a párt belső ügyeit illetően.

Azért is kérdezem ezt, mert amikor bejelentette, hogy elindul a Momentum elnöki posztjáért, azt írta, egy progresszív, zöld és igazságos Momentumért és Magyarországért szeretne harcolni. Ezek alapján a céljai az ellenzéki előválasztás második fordulójába jutott miniszterelnök-jelöltek közül talán leginkább Karácsony Gergelyéivel vannak összhangban. Ehhez képest mégis a Momentum volt az a politikai erő, ami elsőként állt be Márki-Zay Péter mögé, kész helyzet elé állítva Karácsonyt, lényegében véget vetve a főpolgármester miniszterelnök-jelölti kampányának. Ennek a döntésnek is részese volt?

A Momentum azért állt be Márki-Zay Péter mögé elsőként, mert az előválasztás második fordulójában az volt a tét, hogy kinek a vezetésével tudjuk leginkább garantálni a kormányváltást, és ezáltal a változások kezdetét. Addig semmi nem fog változni Magyarországon, amíg nem váltjuk le ezt a kormányt. Azért hoztuk ezt a döntést, mert Márki-Zay Péter sokkal inkább össze tudja fogni ezt a közösséget, és új szavazókat is meg tud szólítani. Hiszen ne felejtsük el, még nagyon sokat kell dolgoznunk a kormányváltásért.

Tehát részt vett ebben a döntésben, vagy egyszerűen csak tájékoztatták róla, hogy a Momentum Márki-Zay Péter mögé fog beállni?

Ezt a döntést a Momentum elnöksége hozta meg, a tagság többségének egyetértésével. Az elnökség feladata, hogy a közösség értékei és szempontjai mentén hozzanak döntéseket. Azt gondolom, hogy ez jó döntés volt. Most pedig az a dolgunk, hogy ne a múltról beszéljünk, hanem a jövőről, hogy hogyan fogunk kormányt váltani, és leginkább arról, hogy mi történik a kormányváltás után.

Fotó: Halász Júlia

A korábbi interjúiban szóba került, hogy Márki-Zay Péter az elmúlt hetek, hónapok kampányában tett olyan kijelentéseket és végzett olyan akciókat, amikkel a Momentum közössége vagy akár ön nem feltétlenül ért egyet. A Telexnek például a Márki-Zay-féle migránsszámlálót említette, de azt mondta, mivel az interjú a megválasztása utáni hétfőn délelőtt készült, még nem volt ideje jelezni az ezzel kapcsolatos aggályait a miniszterelnök-jelöltnek. Azóta jelezte?

Igen, beszéltünk. De leginkább arról, hogy hogyan tudnánk felgyorsítani a közös kampányt, miként tudnánk pontot tenni a nyitott kérdések végére, hiszen már réges-régen kampányolni kellene, réges-régen az emberek között kellene lennünk. Nyilvánvaló, hogy amikor hat párt és egy mozgalom lép szövetségre, akkor meg kell találni a közös alapokat. Ez a munka folyik, de sokkal gyorsabban kellene történnie. Pontosan azért, hogy minél hamarabb egységes képpel, egységes üzenettel tudjunk a választók elé állni, és ne arról szóljanak a kérdések, hogy az ellenzéki együttműködés melyik szereplője mikor mit mondott.

Ez még sajnos arról fog szólni: Márki-Zay Péter mit mondott erre?

Azt, hogy ezt örömmel hallja, és ő is partner abban, hogy mihamarabb ugyanazokat az üzeneteket és ugyanazt a kormányváltási célt tűzzük ki magunk elé. A Momentum nem véletlenül állt be elsőként Márki-Zay Péter mögé, és most kész mindent megtenni annak érdekében, hogy ez a folyamat felgyorsuljon. Operatív, kampányszervezési és minden más szinten is szeretnénk gyorsítani és jobbá tenni a folyamatot.

Márki-Zaynak nincs pártja. A Momentum mint szervezet készen áll arra, hogy Márki-Zay miniszterelnöki kampányának fő ereje legyen, és a saját erőforrásait biztosítsa ehhez?

A Momentum 5 éve a magyar közélet szerves része. Az elmúlt években bizonyítottuk az Európai Parlamentben és az önkormányzatok szintjén is, hogy valós képviseletet tudunk adni, nemcsak képviselni tudjuk az embereket, hanem azért dolgozunk, hogy igazságosabb, emberségesebb és zöldebb Magyarországon éljünk. Remélhetőleg minél hamarabb az Országgyűlésben is megtehetjük majd ugyanezt. Ennek előfeltétele a sikeres kampány. Mögöttünk van a NOlimpia- és a 2019-es EP-kampány, többször bizonyítottuk, hogy nagy energiákat vagyunk képesek megmozgatni. Szeretnénk ezt a tudást, lendületet és lelkesedést bevinni a közös kampányba is.

Fotó: Halász Júlia

Ha már a kampányoknál tartunk: az előválasztási kampányt mennyiben ítéli meg sikerként?

Mindenképpen siker maga az előválasztás. Ez egy politikai innováció, és látványosan megmozgatta az ellenzéki választókat, tematizálni tudtuk hónapokra a közéletet, ami hosszú éveken keresztül nem történt meg. Az adatok azt mutatják, hogy nálunk magasabb volt a részvétel, mint néhány olyan országban, ahol mély demokratikus hagyományai vannak az előválasztásnak. Az előválasztás eredményeként pedig 15 elszánt momentumos egyéni jelölt áll szemben a Fidesz egyéni jelöltjeivel. De nemcsak ők bizonyítottak, hanem azok is, akik most nem nyertek. Olyan területeken mutatták meg a Momentum arcát, programját és elképzeléseit, ahol korábban nem ismerték a pártot. Ezt a munkát folyamatossá kell tenni, nemcsak azért, mert most kormányt akarunk váltani, hanem mert valódi változást tényleg csak akkor tudunk elérni, ha a legkisebb településeken is ott vagyunk, és nem Budapestről próbáljuk meg kitalálni, hogy az emberek mire vágynak.

Az ellenzéki együttműködés első nagy szakasza az előválasztással lezárult. Most egy újabb szakasz kezdődik, aminek a végeredménye minden bizonnyal az lesz, hogy tavaszra kialakul egy közös ellenzéki lista. Ezzel kapcsolatban egyeztetett már a pártelnökökkel?

A munka elkezdődött, én még ezekbe nem folytam bele, harmadik napja vagyok elnök (az interjú múlt csütörtökön készült), de zajlanak az egyeztetések. Azt gondolom, ennek a tárgyalási folyamatnak a végére is minél hamarabb pontot kell tenni. Valójában egy választót sem érdekel, ki hányadik a listán, vagy hogy hány frakció lesz. Mindenkit az érdekel, hogyan váltunk kormányt, és mit csinálunk a kormányváltás után. Természetesen a listaállítás is a politika része, erről meg kell állapodni, főleg amikor ilyen sok szereplőről van szó, de kormányt nem ezzel fogunk váltani.

A választókat lehet, hogy nem érdekli, kinek lesz frakciója, de azért Márki-Zay Pétert bizonyára érdekli, hogy neki lesz-e. Korábban is tett arra vonatkozó kijelentéseket, hogy helyet követel a mozgalmának az együttműködésben. Egyelőre nem tudni, mi lesz az egészből, de az biztos, hogy a Momentum az egyetlen ellenzéki párt, amelyik már közzétett egy saját listát. Kész a Momentum a saját listája kárára engedményeket tenni annak érdekében, hogy Márki-Zaynak frakciója lehessen az országgyűlésben?

A Momentum elsődleges célja, hogy minél hamarabb közösségbe szervezze ezeket a pártokat, és minél hamarabb elkezdődjön a közös kampány. Ezeket a részletkérdéseket nyilvánvalóan meg fogjuk beszélni, de

számunkra önmagában a frakció sem cél, hanem eszköz.

Jó lenne, ha a politikusok és a választók is megértenék, hogy itt a cél nem egyszerűen az, hogy bekerüljünk az Országgyűlésbe, mert láthattuk az elmúlt években, hogy ettől önmagában nem lesz változás. A változás ott kezdődik, hogy kormányt váltunk, és ha végre valós problémákról beszélünk, ha felismerjük azt, hogy szociális válság van ma Magyarországon, ráadásul párhuzamos szociális válságok vannak, amik különböző társadalmi csoportokat érintenek, nem csak a mélyszegényekről van szó. Hiba lenne azt gondolni, hogy ez elvi, ideológiai kérdés. Ez ma Magyarország egyik legégetőbb problémája. Végre foglalkoznunk kell azzal, hogy romokban a közoktatás, romokban az egészségügy, az emberek elvesztették a bizalmukat a politikában, a politikusban, az intézményekben, de még a szomszédjukban is. Ezek az igazi problémák, ezekre kéne nekünk reagálni, ezekről kéne nekünk beszélni a választókkal.

Tehát kész a Momentum olyan kompromisszumra, hogy Márki-Zay Péternek akár a párt rovására lehessen frakciója, vagy nem?

A Momentum kész nagyon sokféle kompromisszumra, mi azt szeretnénk látni, hogy a következő parlamentben és kormányban hiteles emberek ülnek. Olyan emberek, akik el tudják nyerni a választók bizalmát, és akik azért akarnak politizálni, hogy változást érjenek el. Ezért nyilvánvalóan mindenkinek kell kompromisszumokat kötnie. Amikor hat pártról beszélünk, olyan nincs, hogy mindenki érdeke egyenrangúan érvényesül. Én végigkövettem az elmúlt két és fél évben az Európai Parlamentben, hogy a politikai döntéshozatal különböző érdekű és világnézetű csoportok közötti politikai kompromisszumokon múlik. A demokrácia ezért sokszor időigényes, de ezeket a kompromisszumokat továbbra is meg kell találnunk, főleg amikor ekkora a tét.

Fotó: Halász Júlia

A ön elnökké választásával milyen irányba indul el a Momentum? Láthatunk majd ezután valami olyasmit is a párttól, amit eddig nem?

A pártot nem kell az alapoktól újraépíteni, egyszerűen új lendületet kell adni a Momentumnak. Minden politikai közösség életében vannak korszakok, most egy ilyen új korszak kezdődik. Az elsődleges feladatom pártelnökként, hogy lendületet adjak, hogy újra tudjam motiválni a közösséget és a választóinkat, hogy hangot tudjunk adni azoknak, akiknek nem szoktak hangot adni, akiket a szőnyeg alá akarnak söpörni. Erre vállalkoztam, a közösség vezetőjeként irányt mutatok, lelkesítem őket, és mindent megteszek annak érdekében, hogy a kormányváltásban aktívan részt tudjunk venni, és a lehető legjobb eredménnyel záruljon a következő választás, hogy úgy tudjunk örülni, mint például 2019-ben az európai parlamenti választás után.

A saját önmeghatározása szerint progresszív, igazságos és zöld politikát szeretne folytatni. Ezzel az önmeghatározással kisebbségben érezte magát az utóbbi években a Momentumban? Azért kérdezem ezt, mert a Momentum most mégis olyan helyzetben találta magát, hogy egy olyan miniszterelnök-jelöltet támogat, aki – legyen vele bármekkora esély a kormányváltásra – önmeghatározása szerint sem feltétlenül a progresszív, igazságos és zöld oldalon áll a politikai palettán. Ráadásul a Momentum az Európai Parlamentben is egy olyan frakcióban, a Renew Europe-ban ül, amit általában nem az igazságossághoz és a zöldséghez szokás társítani, hanem alapvetően piacpárti és liberális.

Ha kisebbségben lennék, akkor nem választottak volna meg ekkora arányban elnöknek.

Én egy irányt, keretrendszert, vonalvezetést adok a pártnak, mindazokon alapulva, amit eddig mondtunk, gondoltunk, tettünk. Nem történt itt nagy önkifordulás, és azt gondolom, hogy a Momentum alapvetően eddig sem mondott vagy tett olyat, ami önmagával szembement volna. A frakció nem véletlenül változtatott nevet ALDE-ről Renew Europe-ra. Ez sokkal progresszívabb, liberálisabb és zöldebb pártcsalád lett, a liberális skála ugyanis a szociálliberálistól akár egészen a jobbközépig eltart. Ez már nem a régi ALDE. Ezt nagyon sok döntésünknél is lehet látni. Az igazságosság képviselete a mi frakciónkra igaz a leginkább, hiszen a Renew Europe a zászlóvivője a jogállamisági kérdéseknek. Ennek én nagyon örülök, hiszen Magyarország számára a jogállamisági kérdés létkérdés, mi pedig aktívan részt vettünk ezek alakításában. Cseh Katalin például ott is ült annál az asztalnál, ahol a jogállamisági mechanizmust megalkottuk. A politikai munkánk mutatja azt, hogy mit gondolunk a világról, és a Momentum feladata, hogy az ellenzéki szövetségen belül a kormányváltás után is garanciája legyen a progresszívabb, zöldebb, igazságosabb politizálásnak. De nem beszélni kell ezekről, nem jelzőkkel kell illetni valamit, hanem a politikai tetteken keresztül mérleget vonni.

Az igazságosságot szociális igazságosság értelmében használtam, ahogyan ön is az elnöki indulását bejelentő Facebook-posztban vagy a Telexnek adott interjújában. Talán abban egyetértünk, hogy nem a Renew Europe az az EP-frakció, ami a legerősebben harcol a szociális igazságosságért vagy az egyenlőségért.

Az igazságosság fogalma elválaszthatatlan a – valóban kicsit technikai kifejezésnek ható – jogállamiságtól. Az egyenlőséggel vitatkoznék, ugyanis egyenlőség alatt én értem azt is, hogy a kisebbségpolitikáról mit gondolunk. A Minority Safepack mellett például nemcsak én szólaltam fel, ez nagyon fontos ügye volt a frakciónak is. Magyarként nem is tehettük volna meg, hogy ezt ne karoljuk föl. Erről szólt a mostani elnöki programom egy része is. Én a közösségek erejében hiszek, közösségek mentén kell újjászerveznünk a társadalmunkat, ugyanis a jövő kihívásaira nem egyéni, hanem közösségi válaszokat kell adnunk. A közösség viszont nemcsak család meg település, közösség maga a nemzet és az Európai Unió is. E tekintetben nagyon sok múlik azon, hogy a különböző kisebbségekkel hogy viselkedünk, hogyan lesz egy-egy kisebbség a közös nemzet része, éljen a határon túl vagy innen, legyen szexuális vagy etnikai. A közösség akkor lesz erős, ha egyik tagjának a kezét sem engedi el.

Fotó: Halász Júlia

Korábban is irányultak ön felé támadások a kormányzati médiából. Mióta elnökké választották, változott valami? Követi azt, ahogyan írnak önről?

Jobb dolgom is volt, mint a propagandát követni az elmúlt napokban, ugyanis rengeteg feladat elé néz egy pártelnök. Nem lepődnék meg, ha folytatnák a támadásokat. Én azt gondolom, hogy aki ezzel az embertelen, igazságtalan, piszkos rendszerrel szembemegy, annak fel kell készülnie igazságtalan támadásokra. Én az elmúlt években rengeteg ilyen támadásnak kerültem a középpontjába, de több politikustársam is a porondon van most is. A lényeg ebből mindig az, és ezt ne felejtsük el, hogy nincs olyan, hogy valakit előbb-utóbb ne vennének elő. Már ott tartunk, hogy ehhez nem is kell feltétlenül vezető politikusnak lenni. Átlagemberek a hétköznapokban a bőrükön érzik, hogy ha kritikus megjegyzéseket tesznek, ha lájkolnak egy Facebook-posztot, akkor elveszíthetik a munkájukat, vagy akár családtagjaik veszíthetik el a munkájukat. Bárkiről bármilyen hazugságot megírhat a propagandamédia. Olyan gépezet épült ki, ami már nem az igazságról vagy a tényekről szól, hanem narratívaháborúkon keresztül próbálja mérgezni az emberek lelkét és elméjét. Nekünk ennek kell véget vetnünk. Nem szabad azzal foglalkoznunk, hogy éppen milyen újabb hazugságokat hoznak ki, az a dolgunk, hogy összezárjunk és megvédjük egymást, hogy mindenki érezze, hogy a közösségre támaszkodhat, a közösség megvédi, mert ezeket a támadásokat egyedül nagyon nehéz kezelni.

Miután feltűnt az országos politikában, az édesapját is elővették, kerekedett is körülötte egy büntetőügy. Hogy éli meg ezt a család? Hogy éli meg az apja, hogy valószínűleg ön miatt vették elő?

Az én családom hosszú történetében nem először fordul elő az, hogy igaztalanul vagy politikai lejáratásból támadnak bennünket. Büszke vagyok arra, hogy a családom egy nagyon összetartó család, ezért is mondom azt, hogy a közösségiségen múlik nagyon sok minden. Nehéz az, amikor az ember legjobban szeretett családtagjaival szemben igaztalan és hazug vádakat hoznak fel, és ezeket kell olvasni nap mint nap. Ezért is szeretnék kormányt váltani. Mert bármelyikünk családjáról lehet szó, nem csak az enyémről. Nem engedhetjük meg, hogy ez legyen a norma. És arra, hogy mi a társadalmi norma, nagyon nagy hatással vagyunk. Újra el kell hoznunk a békességet. Elképesztően megosztottak az emberek, nem állnak szóba egymással a szomszédok. Az a társadalom, ami nem képes a tagjaival szemben empátiával, szolidaritással viseltetni, bukásra van ítélve. Mind a szociális, mind a gazdasági siker alapja, hogy képesek legyünk közösségként viselkedni, és ne engedjük el senkinek a kezét. Ha engedjük, hogy a társadalom különböző részei leszakadjanak, elszakadjanak, eltűnjenek vagy eljelentéktelenedjenek, azzal a közösség egésze fog megroppanni. Úgyhogy itt lenne az ideje, hogy az „itt és most” politikának véget vessünk, és mihamarabb rátérjünk arra az útra, ahol felismerjük, hogy együtt sikeresebbek lehetünk, akkor is, ha nem mindenben értünk egyet.

Fotó: Halász Júlia

A 2014-es és a 2018-as parlamenti választási kampányt is tematizálni tudta a Fidesz. Politikusként mit vár a '22-es kampánytól? Mit gondol, mivel fog előrukkolni a kormánypárt?

Egy biztos, nem szabad azt várni, hogy a Fidesz hátradől, és hagyja, hogy történjenek a dolgok.

Nem szabad, hogy a mi politikai utunkat az befolyásolja, hogy a Fidesz éppen mit tesz, mert amint reakciókényszerbe hozza az ellenzéket, onnantól kezdve ő irányít.

Most, amikor már nincs olyan ember az országban, aki ne érezné így vagy úgy a saját bőrén az elmúlt 11 év embertelen döntéseit, és azt a kiszolgáltatottságot, amiben ezek miatt élnünk kell, az elsődleges feladatunk az, hogy a változás iránti bizalmat megteremtsük.

Márki-Zay Péter az előválasztási kampányban többször mondta, hogy nagyon sok momentumos szavazó már az első fordulóban is őt támogatta, nem a Momentum saját jelöltjét, Fekete-Győr Andrást. Elnökként hogyan éli meg, hogy a pártja szavazótáborának jelentős része olyan miniszterelnök-jelöltet támogat, akivel ön több ideológiai kérdésben nem ért egyet?

Ez már nem kérdés, hiszen összeállt az ellenzéki együttműködés. Itt már nincs átszavazás, itt egyre kell szavazni. Meg kell tudnunk mutatni, hogy ebben az egyesült ellenzékben a Momentum értékrendje és programja ugyanúgy benne van. A Momentum a változás garanciája. Arról kell biztosítanunk a szavazóinkat, hogy csak azért, mert együttműködünk, nem lesz az asztalról lesöpörve minden, amiért eddig dolgoztunk, ami miatt a szavazóink úgy érezték, hogy mi képviseljük őket. Most minden pártnak az a feladata, hogy az embereket, akiket már megszólítottak, bent tartsa az ellenzéki együttműködés táborában, és bővítse is ezt a kört. Ez csak hiteles politizálással lehetséges.

Ez a stratégia '22-ig működhet, de ha a választás kormányváltást hoz, akkor onnantól kezdve már nemcsak arról van szó, hogy ez a hatpárti koalíció kormányozza az országot, hanem arról is, hogy a hatpárti koalíció pártjai egymással is versenyeznek, egymás rovására is erősödnek. Ebben a helyzetben itt áll a Momentum egy viszonylag magasan képzett, tudatos, tájékozott szavazótáborral, de az előválasztáson látszott, hogy ez a szavazótábor például Márki-Zay Péter irányába határozottan nyitott. Mit fog tenni a Momentum annak érdekében, hogy a 2022-es választás után megakadályozza Márki-Zay Pétert abban, hogy szavazókat vegyen el a párttól?

Hitelesen, bátran és jól kell politizálni. Miért kellene félni egy demokratikus versenytől? Miért kellene félni attól, hogy politikai erők fognak egymással versenyezni? Pontosan ez az emberek érdeke is. Az a politikai közösség tud egy ilyen versenyből jól kijönni, amelyik hitelesen és jobban politizál. Az, amelyik jobban meg tudja szólítani az embereket. Amelyikről azt gondolják, hogy a lehető legjobban, leghatározottabban küzd az érdekeikért. A mi feladatunk, főleg egy kormányváltás után az lesz, hogy minél több tervünket meg tudjuk valósítani egy zöldebb, emberségesebb és igazságosabb Magyarország érdekében. Ez az a tudás, amit a döntéshozatalon keresztül is szeretnénk érvényesíteni. Ha sikerül, akkor azért pontosan az lesz a fizetségünk, hogy a szavazók azt érzik majd, „na, nem véletlenül bíztam én a Momentumban”. Nem a versenytől kell félni, hanem le kell tenni az asztalra azt, ami okot ad a bizalomra.

Fotó: Halász Júlia

A Telexnek adott interjúban azt mondta, hogy az elmúlt egy hónapot elvesztegette az ellenzék. Érkeztek erre a kijelentésre reakciók az ellenzéki összefogáson belülről, akár a pártelnökök részéről? Gyurcsány Ferenc nem telefonált, hogy „na, Anna, akkor találjunk ki valamit”?

Érkeztek visszajelzések arról, hogy mennyi minden történt mégis az elmúlt egy hónapban, de én ezt az állításomat fenntartom, ezek szükséges, de nem elégséges politikai döntések és lépések voltak. Igen, meg kell találnunk a közös nevezőket, legyen szó bármilyen politikai döntésről, lépésről, felállásról, de ennek nem lehet az az ára, hogy az átlagválasztó azt lássa, az ellenzék elvonult zárt szobákba. Nekünk elsősorban a választóinkkal van dolgunk.

Oldjuk már meg, hogy a politika minden szintjén egyszerre is képesek legyünk jelen lenni!

Én most arra vállalkozom, hogy ezt a folyamatot felgyorsítsam. Szerintem mindannyiunknak árt – nemhogy a pártoknak, hanem az embereknek is –, ha most inkább egymással társalgunk ahelyett, hogy arról beszélnénk, miért akarunk kormányt váltani, és milyen Magyarországot hozunk el. Mitől lesz jobb az a Magyarország, amit Márki-Zay Péter vezet az ellenzéki pártok támogatásával, ha egekben az infláció, be kell fagyasztani a benzinárakat? Pontosan tudjuk, hogy ezekre a problémákra a mostani magyar kormány nem ad valódi megoldásokat, hiszen akinek az 500 forintos benzinár is megfizethetetlen, annak a 100 forinttal drágább tej is az lesz. Nekünk azt kell tudnunk elmondani, hogy mik azok a lépések, amik miatt majd nem egyik napról a másikra fognak élni az emberek, amik miatt újra valódi verseny lesz a gazdasági szférában és a társadalmi mobilitás szintjén is. Ma Magyarországon mindent meghatároz, hogy egy gyermek hová születik. Az oktatási rendszer, aminek a társadalmi mobilitás egyik legfontosabb terepének kellene lennie, nem funkcionál megfelelően, nem képes lehetőséget és esélyt biztosítani a feljebb lépésre. Amíg ez nem működik, amíg ekkora szakadékok vannak a magyar társadalomban, addig nem beszélhetünk se innovációról, se gazdasági fejlődésről, se teljesítményelvűségről.

Nem azért tűnt katatónnak a magyar ellenzék az elmúlt egy hónapban, mert ezek a politikai erők is most tanulják azt, hogy hogyan fognak fellépni tavaszig az egyes politikai ügyekben? A benzinár befagyasztása, vagy akár az, hogy naponta 100-200 koronavírus-fertőzött meghal, ezek mind olyan ügyek, amikre korábban a pártok egyenként reagáltak. Most azért nem látni ezt, mert mindenki azt várja, hogy eldőljön, az ilyen ügyekre külön reagál a Momentum, a Jobbik, a DK és az MSZP, vagy pedig kiáll Márki-Zay Péter és mögötte a hat párt, és egy dolgot mondanak? Az erről szóló viták elkezdődtek egyáltalán az ellenzékben?

Fontos ez a megfogalmazás: mindenki azt várja. Nem szabad várni. Meg kell tudnunk most már végre találni azt, ami közös. Az ellenzéki együttműködés nem október 30-án indult el, hanem hosszú hónapokkal ezelőtt, sőt valójában már a 2018-as rabszolgatörvény-ellenes tüntetések idején. Készült egy közös alap is, de ezek szerint az nem elég. Az, hogy ezzel dolgunk van, és a közös kampányt megcsináljuk, szükségszerű, de nem elégséges. Itt nemcsak arról van szó, hogy kinek mi a véleménye egy-egy napi történéssel kapcsolatban, hanem hogy egy hosszú és sikeres előválasztási időszak után most mégis elvonultunk, és nem az emberek között vagyunk. Attól még lehet szoros kapcsolatban maradni a választókkal, hogy nem minden közös pontot találtunk meg. Vannak már közös pontok. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy nagyon sokáig várjunk.

Fotó: Halász Júlia

De például a 480 forinton befagyasztott benzinár olyan dolog, amit az összellenzéki kampánytanács elé kell vinni, és megbeszélni, hogy mi róla a közös ellenzéki vélemény, vagy olyan, amiről a Momentum simán véleményt mondhat, figyelmen kívül hagyva, hogy esetleg a Jobbiknak vagy a Párbeszédnek vagy Márki-Zay Péternek más véleménye van?

Ha nagyon széthúzóak a vélemények, az nyilvánvalóan árt az egységnek, tehát meg kell találni a közös nevezőt. Azzal viszont, hogy egy közös struktúrán belül máshová tesszük a hangsúlyokat, semmi gond nincsen, a szavazótáborunk sem homogén tömb. Nem gondolom, hogy egy sikeres együttműködés ismérve az lenne, hogy a pártok teljesen megszüntetik a saját identitásukat és azt, amivel már megszólítottak embereket. Az viszont elengedhetetlen, hogy legyen közös irány, amitől nem tér el senki. Én értem, hogy ez időt igényel. Politikusként értem, hogy ez egy lassú, időigényes folyamat, a kompromisszum megtalálása lassú. De választói szempontból ez senkit nem érdekel. Azért választottak meg minket, hogy megoldjuk ezt a feladatot. Nagyon régen megüzenték a választók: az elvárás az, hogy legyen az ellenzéknek közös hangja. A mi felelősségünk, hogy minél gyorsabban találjuk meg végre.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt