Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzék panaszát a fiktív lakcímeket engedélyező törvény miatt

február 14., hétfő 15:55
4

Az Alkotmánybíróság (AB) öttagú tanácsa egyhangúlag elutasította az ellenzék indítványát, amivel egy 2021-es törvényi rendelkezést szerettek volna alkotmányellenesnek nyilváníttatni. Ez a rendelkezés teszi lehetővé, hogy bárki a tényleges lakóhelytől eltérő címet jelenthessen be, és már eszerint szavazhasson akár a 2022-es parlamenti választáson is.

Az Országgyűlés 2021 novemberében fogadta el ezt a javaslatot, ezután a TASZ és a Political Capital együtt jelezte, hogy az új törvény az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt.

A törvény elfogadása után az ellenzék miniszterelnök-jelöltje és a közös listát állító ellenzéki pártok elnökei panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, akkori közleményük szerint „ez a módosítás egyrészt azzal a veszéllyel jár, hogy a 2022. évi országgyűlési választáson tömegessé válik az a 2018-ban már megtapasztalt jelenség, miszerint „egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat. Másrészt a törvénymódosítás annak is megnyitja az utat, hogy a jövő évi választást megelőzően országon belül a billegő, kétesélyes egyéni választókerületekbe jelentkezzenek át Magyarországon élő választópolgárok”.

Illusztráció: Kiss Bence/444

Gulyás Gergely szerint azonban a szabályozásnak semmi köze a választáshoz, csak annak a másfél-kétmillió embernek akarnak segíteni, akik nem ott élnek, ahova be van jelentve a lakcímük, csak a „szabályozást igazítják az élethez”.

A hvg.hu a cikkében azt írja, hogy az AB Juhász Miklós vezette tanácsa szerint a „visszaélések elkerülése végett” az nem változott, hogy „a lakcímbejelentéshez – jogszabályban meghatározott kivétellel – a szállásadó hozzájárulása szükséges”. Tehát „a jogalkotó a lakcímnyilvántartás mint közhiteles nyilvántartás lakcímbejelentéseket érintő garanciális szabályain lényegében nem változtatott”, a törvény „továbbra sem teszi lehetővé a fiktív lakcímbejelentéseket”.

Az Alkotmánybíróság szerint az állandó lakóhely fogalmának módosítására azért volt szükség, mert a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása a Központi Statisztikai Hivatal által megállapítottan jelentős számú esetben nem a valóságot tükrözte. A határozatban azt írják, „az állandó lakóhely fogalmának változása a helyi és európai parlamenti választáson és helyi népszavazáson való részvétel mellett, kizárólag az egyéni választókerületi választójog gyakorlásának helyére lehet kihatással, vagyis arra, hogy az egyéni választókerületben választásra jogosult választópolgár melyik egyéni választókerületben szavazhat.”

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt