Egy ideális világban ehelyett a cikk helyett most egy Varga Judit kettőspont című cikkbe kattinthattak volna az olvasók, de ez sajnos nem egy ideális világ, hanem egy olyan, amiben kormánytól független újságíróként gyakorlatilag lehetetlen érdemben megszólaltatni az igazságügyi minisztert a helyettese korrupciós ügyéről. Vagy bármiről. Megpróbáltuk, egy hónapos hercehurca után buktunk bele.

Bevezetés

Közel egy hónapja, január 21-én küldtem először emailt az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy interjút kérjek Varga Judit igazságügyi minisztertől. Ez annak a hétnek a péntekje volt, amikor publikálni kezdtük a Schadl-Völner-ügy nyomozati irata alapján készült cikksorozatunkat, részletesen bemutatva azt, hogyan fogadott el Völner Pál, Varga Judit közvetlen helyettese milliós kenőpénzeket Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.

Völner december hetedikén mondott le, Varga pedig egy aznap kiadott, szűkszavú közleménytől eltekintve addig nem nyilatkozott a témáról. Január 18-án Székesfehérvár ünnepi közgyűlése után sikerült elkapnunk egy szóra, ekkor valódi válasz helyett Kaufmann Balázs kollégánk szemére vetette, hogy szelektív az emlékezete, hiszen ott a közlemény, abban már mindent elmondott. A videó megjelenése után levelet is kaptunk a minisztérium sajtóosztályától, amiben közölték, nyilatkozott is ám az ügyről Varga, Völner lemondásának napján a Katolikus Rádióban. Az adásban 6 perctől tartalmilag ugyanazt mondja el, ami a közleményben is szerepel.

Azért nem adtuk fel, küldtünk interjúkérelmet, bár az ilyesmihez nem szoktunk nagy reményeket fűzni: kormányzati szereplőktől, kormányszervektől a legritkább esetben kapunk bármilyen választ leveleinkre. Tavaly novemberben például két hétig szinte naponta küldtem el a kérdéseimet az EMMI-nek, az NNK-nak és a Koronavírus Sajtóközpontnak arról, milyen kórházi intézkedéseket tettek a felfutóban lévő negyedik hullámban. Egyikre se jött válasz. Varga mellett pedig Rogán Antaltól is kértem interjút, talán le se kell írnom, mekkora sikerrel. Saját szórakoztatásomra néha újraküldöm azért a levelet, biztos csak nem vették észre az előzőket.

Tárgyalás

Meglepetésemre viszont pár nap után Varga hivatalától választ kaptam: arra kértek, telefonon egyeztessek a miniszter sajtófőnökével. Ő készségesnek tűnt, azt mondta, nagyon szeretne segíteni, és dicséretes, hogy ilyen alaposan feldolgozzuk a nyomozati iratokat, de a miniszter asszony már mindent elmondott az ügyről, amit az eljárás jelenlegi fázisában el lehet mondani, azt pedig nem érti, miért firtatnánk Varga felelősségét, hiszen ő nem tudott helyettese ügyleteiről.

Egy órán keresztül beszéltünk a sajtófőnökkel, aki azt is elmondta, szeretné, ha normálisabb lenne a viszony a sajtó nem kormánypárti szereplőivel is. De amikor felvetettem, hogy ennek akár egyik módja lehetne, ha megengedné, hogy interjúzhassunk a miniszterével, mindig oda tértünk vissza, hogy szerinte nincs is miről kérdezni Vargát. Felvetettem, hogy ha másról nem is, arról csak tud beszélni Varga Judit, hogy mi történt azóta a minisztériumban. Érdekelne például, indult-e vizsgálat, hogy kiderüljön, meddig érnek a korrupciós ügy szálai, vagy hogy milyen lépéseket tettek eddig az ügy kirobbanása óta, hogy többet ne fordulhasson elő hasonló.

Ez sem győzte meg, azt mondta, hogy a miniszter nagyon elfoglalt, több kormánypárti médium is hónapok óta vár egy interjúlehetőségre. Biztosítottam, hogy ha szól, amikor bármilyen esemény előtt vagy után akár csak tíz perce van ránk Vargának, szívesen elmegyünk az ország másik felére is. A személyes interjúról még így sem sikerült meggyőznöm, úgy tettük le a telefont, hogy vonakodva arra kért, küldjem el a kérdéseimet, amit majd “valamilyen formában” megválaszolnak.

Ezt utána átgondoltuk a szerkesztőségben, és arra jutottunk, az ügy jelentősége miatt ragaszkodni fogunk hozzá, hogy élőben kérdezhessünk, ahol van lehetőségünk visszakérdezni. Levélben ugyanis bármilyen jó kérdést küldenénk, valószínűleg csak közleményszagú válaszokat kapnánk rá.

Január 26-a volt, amikor visszahívtam a sajtófőnököt, aki lemondó hangon, de beleegyezett az interjúba. Azt mondta, február 12., a kampány hivatalos kezdete előtt esélytelen, de ha elkezdődik az aláírásgyűjtés az ajánlóívekhez, egyeztethetünk olyan helyszínt, ahol tudunk találkozni az igazságügyi miniszterrel. Bár magunkban pufogtunk kicsit a kollégákkal, hogy amíg interjút adni nincs ideje Vargának, addig arra van, hogy gasztroinfluenszerkedjen Brüsszelből és kampányrétest süssön Vácon Rétvári Bencével, de elfogadtuk a helyzetet, és vártunk két hetet.

Mindeközben Gulyás Gergely

Ekkor még mindig ott tartottunk, hogy január vége volt, a Völner-Schadl ügytől volt hangos a közélet, és egyetlen vezető kormányzati szereplő sem volt, akit reagáltathattunk volna az ügyre. Elég limitáltak egy újságíró lehetőségei ilyen helyzetben:

• Elmehet a Karmelita Kolostorhoz, ahol kormányülések előtt a kocsijuk és a kapu között néha sikerül két szóra elcsípni vezető kormányzati politikusokat - de a Karmelitát november végén építkezésre hivatkozva körbekordonozták, azóta is úgy áll.

• A Parlamentben nem volt ülésszak - de ha lett volna, akkor is csak a folyosón található, pár négyzetméteres sajtókarámban lehet forgatni, amit több tetszés szerinti útvonalon kerülhet ki bárki, aki nem akar nyilatkozni.

• Van még a Kormányinfó, amit Gulyás Gergely tart csütörtökönként - ez ezekben a hetekben indoklás nélkül rendre elmaradt.

• És van az MTI Agenda nevű szolgáltatása, ahova elvileg minden fontos eseményt előre jelentenek, sajtótájékoztatóktól bírósági pereken át konferenciákig - azokat viszont valahogy mindig kihagyják, ahol fontos kormánypolitikus is részt vesz. Az egyik elmaradt Kormányinfó napján például Gulyás Gergely Salgótarján ünnepi közgyűlésén beszélt. De ezt csak utólag, fotókból tudtuk meg, mert bár öt másik település közgyűlése befért aznap az Agendába, a salgótarjáni épp nem. Jellemzően ez a menetrendrend, a kormánypolitikusok nyilvánosnak tűnő eseményeit csak a fotókon látjuk, meghívók, bármilyen felületen meghirdetett időpontok nincsenek.

Végül február másodikán kaptunk levelet a Kormányzati Tájékoztató Központtól, hogy lesz másnap Kormányinfó, rendhagyó módon reggel 7 órától. A levél 16:08-kor érkezett, és az állt benne, hogy 17 óráig lehet regisztrálni. Gulyás ezen elmondta, hogy Rogán érintettsége nem merült fel a Völner-Schadl ügyben, a kormányban nem indult vizsgálat azzal kapcsolatban, hogy a lehallgatási jegyzőkönyve szerint Rogán Antal kabinetvezetője Schadl segítségével szerzett diplomát, és újra elmondta azt, hogy szerinte a Völner-Schadl-ügy „egyedi elkövetés” volt.

Befejezés

De vissza Varga Judithoz. Február 12. után újra felhívtam a sajtóst, hogy a korábban megbeszéltek szerint egyeztessünk időpontot az interjúhoz. Azzal kezdte, hogy meglepődött a hívásomon, hiszen a Központi Nyomozó Főügyészség a napokban kiadott egy közleményt, amiben írják, hogy más kormánytag nem érintett az ügyben, ezért szerinte értelmét vesztette az interjú. Majd felháborodottan hozzátette, hogy Magyari Péter kollégám cikke után egyébként sem gondolja, hogy Vargának lenne kedve beszélni velünk. Bár kérdésemre nem mondta meg, melyik cikkről van szó, de minden bizonnyal a „Varga Judit azt írta Brüsszelbe, hogy a homoszexualitás népszerűsítése nem általában rossz” című írás lehetett, ami az igazságügyi miniszter Európai Bizottsághoz címzett leveléről szól.

Viccelődtünk utána Magyari kollégával, hogy na, rajta bukott el a Varga-interjú, de az a helyzet, hogy szinte biztos, hogy ha nem ezzel ráznak le, leráznak mással.

Ez hétfőn történt, szerdán pedig rendkívüli Kormányinfót hirdettek, amin Gulyás Gergely mellett Varga Judit is részt vett. (Ezt a levelet is úgy küldték, hogy egyetlen óra volt regisztrálni.) Gyorsan összegyűjtöttük a kérdéseinket, Sarkadi Zsolt pedig elment, hogy feltegye őket, de Varga mindössze annyi időt töltött a Kormányinfón, hogy szűk három percben elmondja, nem a jogállamiság, hanem a gyermekvédelmi törvény az Európai Bíróság problémája, majd eliszkolt, mielőtt bárki kérdezhetett volna tőle. A Facebook-oldalára kétszer annyi kép került fel róla az eseményről, mint ahány percet a sajtó képviselői előtt töltött. A távozóban lévő Vargát a hvg.hu kapta el, két kérdést tehettek fel a miniszter után szaladva, amíg rájuk nem csapta a kocsiajtót.

A magyar sajtó kormánytól független fele tehát jórészt továbbra is csak így tud kérdéseket feltenni vezető kormányzati politikusoknak: hollétüket nehezen kinyomozva, sajtósokról lepattanva, autótól bejáratig, bejárattól autóig utánuk szaladva.