Nem úgy tűnik, hogy az ellenzék ledolgozta volna a hátrányát

március 22., kedd 16:17
179
  • Másfél héttel a választások előtt úgy tűnik, az ellenzék nem tudott fölénybe kerülni a billegő körzetekben, sőt, ott is meggyengült, ahol eddig biztos győztesnek tűnt.
  • Hiába az intenzív terepmunka, nem sikerült egységesíteni és egyszerűsíteni az üzeneteket, mondta Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője.
  • Szabó Andrea politológus szerint a fiataloknál még érdemes próbálkoznia az ellenzéknek.

Az ellenzék eleve hátránnyal futott neki a kampánynak a választási rendszer aránytalanságai miatt. A 21 Kutatóközpont számítása szerint Márki-Zay Péter akkor alakíthatna kormányt, ha legalább három százalékkal többen szavaznának az ellenzék listájára, mint a Fideszére (ha parlamentbe jutna a Mi Hazánk, ennél is nagyobb különbségre lenne szükség). Egy-két százalékos ellenzéki fölény még a Fidesz sikerét hozná.

Másfél héttel a választások előtt „nagyon nem azt látjuk, hogy az ellenzék ledolgozta volna a választókerületi matekból fakadó hátrányát” – mondta Róna Dániel, az elemzőcég vezetője a Republikon Intézet keddi konferenciáján.

Sőt, a taktikaiszavazas.hu adataiból kiindulva azt mondta, olyan választókerületek is billegővé váltak, amiket az ellenzéknek magabiztosan hoznia kellett volna, a korábban billegőnek gondolt körzetekben pedig jelentős előnye van a Fidesznek.Úgy számol, hogy az ellenzéknek 55-58 egyéni körzetet kellene megnyernie a 106-ból, de csak 30-40-ben vezethet most. Annak ellenére alakult így, hogy Róna szerint az ellenzék sokkal erősebb terepmunkát végzett ebben a kampányban, mint korábban bármikor, és olyan falvakban is megjelent, ahol az emberek éveken át csak a Fidesszel találkoztak. De a kopogtatás önmagában nem elég a sikerhez, ráadásul ebben a Fidesz is nagyon erős.

Róna szerint a kommunikáció a kulcs: úgy tűnik, a kormány sokkal jobban képes megszólítani a bizonytalanokat és általában mindenkit, aki kevésbé követi a politikát. Ezt kérésünkre bővebben is kifejtette a konferencia után.

Márki-Zay Péter beszédet mond március 15-én. Fotó: PETER KOHALMI/AFP

„A Fidesz rövid, egyszerű üzeneteket ismétel, elérve azokat is, akik naponta fél percet fordítanak politikára. Az ellenzék üzenetei viszont komplikáltak, sokrétűek és gyakran változnak.” Példaként idézte Márki-Zay Pétert, aki hétfőn hármas jelszót hirdetett az utolsó két hétre, mégsem látszik, hogy az ellenzék egy emberként követné ebben, ráadásul kedden már őt is más témában idézte a sajtó.

Róna szerint a Fidesz az ukrajnai háború tálalásában is jobban teljesít. „Az átlag szavazónak az a fontos, hogy ne érintse a háború, és ne kelljen többet fizetnie a gázért vagy a benzinért, úgyhogy a Fidesz minden üzenetét erre vezeti vissza. Az ellenzék többek közt arról beszél, hogy a történelem rossz oldalán állunk, és hogy amorális a magyar külpolitika, de ez elsősorban a politizáló értelmiséget érdekli.”

Szerinte a háború ügyében még az ellenzéki szavazók jelentős része sem rezonált az ellenzéki üzenetekre, ha egyáltalán találkozott ezekkel.Nemcsak most, Róna szerint általában jellemző a Fideszre, hogy az elkötelezett bázison túl azokra is figyel, akik bizonytalanok, és kevésbé érdeklődnek a politika iránt. Ezt mutatják például a családtámogatási intézkedések és a migrációs kampányok is.

„Nyilván az ellenzéki nehézségek jelentős része a Fidesz erőforrástöbbletére vezethető vissza, de pont ezért lenne szüksége az ellenzéknek fókuszáltabb, fegyelmezettebb, konzisztensebb kommunikációra” – mondta.

A tékozló fideszesek mindig hazatérnek

A 2010-14-es és aztán a 14-18-as ciklusban is láttuk, hogy a Fidesz előbb a rezsicsökkentéssel, aztán a migránsellenes kampánnyal képes volt újjáépíteni megtépázott népszerűségét. Ugyanaz a minta: a tábor egy része elbizonytalanodott, de a választás közeledtével visszatalált Orbán Viktorhoz.

2018 után megváltozott a helyzet, a Fidesz népszerűsége nem úgy csökkent, ahogy a bizonytalanok aránya nőtt. 2021-ben mégis visszatért a korábbi tendencia, az elmúlt hónapokban egyre többen kötelezték el magukat ismét a kormánypárt mellett, és egyre kevesebben bizonytalankodtak.

Forrás: Szabó Andrea

Így is maradtak, akikről nem tudjuk, kire fognak szavazni jövő héten. Ha a Fidesz közülük is sok embert meg tud szólítani, „óriási meglepetés jöhet”, mondta Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) munkatársa. Viszont ennek a csoportnak a nagy része passzív, akiket szerinte nagyon-nagyon nehéz rábírni a szavazásra.

A TK tavaly október-novemberi mérése azt mutatta, hogy az aktív bizonytalanok (akik biztosan szavaznak, de nem tudják, kire) többsége fiatal, akik inkább az ellenzékkel szimpatizálnak. Különösen így van ez az első választók körében, az ellenzéknek tehát érdemes lehet ráfordulni a fiatalokra, de Szabó szerint őket is nagyon nehéz megszólítani. Korábbi tapasztalatok alapján híres embereken keresztül érdemes próbálkozni.

Az említett kutatásban aktív titkolózókról is írtak, akik szintén elmennek szavazni, de nem árulják el, kire. Szabó szerint ők többnyire a Fideszhez csatlakoztak, és valószínűleg azért óvatosabbak, mert nagyvárosi, ellenzéki közegben élnek. (A témáról hosszabban írtunk „A bizonytalan és titkolózó szavazók jobban haragszanak a teljes elitre, mint az Orbán-kormányra” című cikkünkben.)

Korábban úgy tűnt, az ellenzéknek nagyobb tartalékai vannak a bizonytalanok közt, de úgy tűnik, nem sikerült ebből előnyt kovácsolni. Róna a Závecz Research eredményét idézte, miszerint Márki-Zay Péter már annyira népszerűtlen a párt nélküliek körében, mint Gyurcsány Ferenc.

Bármi lehet, akár súlyos Fidesz-győzelem is

A nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások átlaga alapján a Fidesz 49, az ellenzék 44 százalékon állt március első hetében. Decemberben még jóval szűkebb, két százalékos volt a különbség.

A tendencia árulkodónak tűnik, de fontos hozzátenni, hogy a kutatóintézetek jelentős hibahatárral dolgoznak, amit hosszan elemzett Tóka Gábor a 444-en futó Vox Populi blogon. Számításai szerint az ábrán látható ötszázalékos Fidesz-előny majdnem ugyanakkora valószínűséggel hozhat 0-5 százalékos Fidesz-győzelmet, mint ellenzékit. (Más kérdés, hogy egy szoros ellenzéki győzelem is kevés lehet a kormányváltáshoz.)

De ami még fontosabb, hogy a módszertanból adódó pontatlanságok miatt a Fidesz ötszázalékos közvélemény-kutatási előnye akár fölényes, 13 százaléknál nagyobb sikert is hozhat a kormány számára, ami kétharmados többséget jelentene a parlamentben.Tóka számítása szerint a mostani állás mellett ennek nagyobb a valószínűsége, mint akármilyen szoros végeredménynek, igaz, matematikailag a fölényes ellenzéki siker sem kizárható.

„Azt láthatjuk tehát, hogy a közvélemény-kutatási eredményeknek egy ilyen tágas statisztikai hibahatár mellett is van információ-értéke, csak hát nem olyan nagy, mintha Amerikában lennénk, ahol tévedni ugyan szoktak a közvélemény-kutatások, de sokkal több van belőlük, és talán az eredményeik sem szóródnak annyira, mint Magyarországon” - írta Tóka.

Márki-Zay Péter többször úgy reagált a közvélemény-kutatási eredményekre, hogy korábban három választást nyert meg esélytelen helyzetből, a személyes népszerűtlenségét mutató Závecz-kutatást pedig áskálódó ellenzékiekkel hozta összefüggésbe.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt