Az elmúlt hetekben két, politikailag kényes kérdésben is jelentős véleménykülönbség alakult ki a Kúria és az Alkotmánybíróság között. Az egyik az április 3-i népszavazást érinti: az országgyűlési választás mellett a kormány által kezdeményezett népszavazás is lesz négy, a kiskorúak nemváltásával kapcsolatos kérdésről. Az ötödiket (Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?) a Kúria ősszel nem hitelesítette, mert szerintük nem egyértelmű a jelentése.

A kormány a Kúria döntését megtámadta az Alkotmánybíróságon. Az AB decemberben a kormánynak adott igazat, megsemmisítették a Kúria döntését, és új eljárásra kötelezték. Ebben az ügyben született szerdán új döntés a Kúrián, ahol ismét megtagadták a kérdés hitelesítését.

A másik vita a kormány tájékoztató hírleveleinek megítéléséről szól. A koronavírus-hírlevélre feliratkozóknak a Kormányzati Tájékoztatási Központ az ukrajnai háborúról szóló tájékoztatás részeként az ellenzéket bíráló kampányüzenet küldött. A Kúria ezt pár hete törvénysértőnek ítélte, ám az AB csütörtökön ezt a végzést megsemmisítette, szerintük a kormány a tájékoztatási kötelezettségét teljesítette.

A politikailag jelentős ügyekben születő döntések szakmai megítélését árnyalja, hogy az Alkotmánybíróságon ma már kizárólag az elmúlt 12 évben kinevezett bírók ülnek. A Kúrián viszont túlnyomórészt továbbra is olyan bírók ítélkeznek, akik sokévnyi bíráskodás után, alsóbb bíróságokról kerültek oda.

A két testület ellentmondó döntéseiben megmutatkozó jogértelmezési különbségre reagálva adott ki pénteken egy közleményt a Kúria Kommunikációs Osztálya. A KKO az elnöki kabinet alatt működik, az pedig az elnök alatt: a közlemény nyilvánvalóan a Kúria elnöke, Varga Zs. András álláspontját tartalmazza. Varga Zs. egyébként épp az Alkotmánybíróságról érkezett 2021 januárjában a Kúria élére.

A Nincs semmiféle csata a Kúria és az Alkotmánybíróság között című közlemény címét és tényét nehéz másként értelmezni, mint hogy Varga Zs. András azt próbálja demonstrálni, hogy nem az AB és a Kúria között van jogértelmezési vita, hanem legfeljebb egyes kúriai bírók és az AB között. A szövegben pedig arra utal, hogy mivel nincsenek igazgatási eszközök a kezében (ezek az Országos Bírói Hivatalnál vannak), nem felelős a kollégái döntéseiért, kénytelen bízni a kúriai bírók jóhiszeműségében, szakmaiságában. És bár azt várná el, hogy ilyesmi ne történjen, még így is előfordulhat, hogy a kollégái szembemennek egy-egy alkotmánybírósági döntéssel.

A teljes közlemény itt található, ezek a legfontosabb részek:

(...) elvileg nem zárható ki, hogy egy bíró vagy bírói tanács megismételt döntése sem bizonyul alkotmányosnak. Az igazságszolgáltatás természetéből adódóan azonban egy ilyen helyzet is csak megfelelő jogorvoslati eljárásban vizsgálható.

Másként nem – igazgatási eszközökkel sem, nyilvános vita formájában sem oldható fel egy döntést érintő dilemma. Ha a felek élnek jogorvoslati jogaikkal, a Kúria vagy az Alkotmánybíróság nyilván meghozza a helyes, törvényes, az Alaptörvénnyel összhangban álló új döntést.