A negyedik kétharmados győzelem óta első kormányinfóját tartja Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, aki nem is kezdte mással a tájékoztatást, mint hogy köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson, és persze mindenkinek, aki a Fideszre szavazott. Gulyás szerint ha a részvételi adatokat nézzük, akkor elmondható, hogy a magyar demokrácia mindig polgári kormányzások idején a legerősebb, mert mindig ezek után a legmagasabb a választási részvétel. Így volt egy 2002-ben, 2014-ben, és most is. Gulyás ezután ismertette a választás utáni menetrendet: a mostani kormány felhatalmazása elvileg a parlament alakulóüléséig, vagyis május 2-ig tart, onnantól az új kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként működik majd. Ez május harmadik hetéig tarthat, a tervek szerint az Országgyűlés a május 16-al kezdődő héten szavaz majd a miniszterelnökről, utána pár nappal pedig megalakul majd az új kormány.

Hogy ez kikből áll majd, egyelőre még nem tudni, Orbán Viktor már sokakkal tárgyalt, sokakkal fog még, és időben bejelenti majd a személyi döntéseit. Egyéb személyi döntéseket és értesüléseket nem kommentált. A hírről, hogy Navracsics Tibor visszatérhet a kormányba, annyit mondott, hogy ha így lenne, ő nagyon örülne neki, mert kiváló politikus, aki egy nehéz körzetben aratott győzelmet. A kérdésre, hogy ő marad-e a kormányban, lényegében nem válaszolt, mondván, hogy Orbán Viktorra hagyja az ilyen döntések bejelentését. Mindenesetre azt elárulta, hogy már tárgyaltak a miniszterelnökkel.

Egy személyi döntés már megszületett, az, hogy a Fidesz parlamenti frakcióját továbbra is Kocsis Máté vezeti majd. Gulyás elmondta, hogy Orbán kormányzati feladatot is felkínált Kocsisnak, aki viszont inkább a frakciót szerette volna tovább irányítani, a miniszterelnök pedig ezt tiszteletben tartotta. Fontos feladatai is lesznek, hiszen

az új parlament egyik első dolga az Alaptörvény módosítása lehet, pontosabban lesz majd. Gulyás Gergely elmondta, hogy az Országgyűlés ki fogja vezetni a járványhelyzet miatt bevezetett veszélyhelyzetet, viszont a szomszédunkban dúló háború és a menekülthullám miatt még indokolt lehet a veszélyhelyzet bevezetése. Ehhez viszont módosítani kell az alkotmányt, hogy humanitárius katasztrófa és szomszédos országban dúló háború esetén is be lehessen vezetni veszélyhelyzetet. Gulyás szerint a kormány nagyon reméli, hogy nem lesz szükség ennek alkalmazására.

A döntést az is megalapozza, hogy a kormány az elérhető NATO információk alapján arra számít, hogy még hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat az ukrajnai háború. Gulyás azt is elmondta, hogy eddig több mint 625 ezer ukrán menekült jött Magyarországra az ukrán és román határon keresztül, akiknek a 70 százaléka már el is hagyta az országot, a magyar kormány pedig azon dolgozik, hogy mindenki kapjon ellátást, iskolázást és munkát, ha itt maradna. A menekültek ellátására eddig 40 milliárd forintot költött a kormány, aminek az EU ennek a 2 százalékát adta.

Egy másik fontos kérdés, amiről dönteni kell, az az árstoppok kérdése, ez viszont nem is várhat az új kormány megalakulásáig. Gulyás azt mondta, hogy a kormány szerint a négy árstop nagyban hozzájárult az infláció lenyomásában, most 8,6 százalékos a magyar infláció, ami az árstopok nélkül 13 százalék fölött lenne. Ezek tehát működnek, de hogy fönttartják-e majd őket a lejárati idejük után, arról egyenként dönt majd a kormány, komoly közgazdasági számítások alapján. Hogy a rezsicsökkentés fenntartása mekkora forrásokat igényel, arra Gulyás szerint mér nem lehet pontosan válaszolni, mert minden attól függ, hogy hogyan alakulnak az energiaárak. Az RTL Híradó újságírója idézet egy számítást, amely szerint akár 1300 milliárd többletforrásra is szüksége lehet az MVM-nek a magas energiaárak miatt, Gulyás szerint ha az év végéig a mostani árakkal számolunk, akkor lehet, hogy hasonló összegre szükség lehet. Hogy erre meg van-e a mozgástér a költségvetésben, annyit mondott, hogy mozgástér mindig van, vagy lehet teremteni.

Az infláció az MNB "jövendölése" szerint amúgy 2022 augusztusa-szeptembere környékén kezdhet csökkenni, addig remélhetőleg csak lassan növekszik majd. A gazdaság amúgy stabil lábakon áll, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos, a kiskereskedelem és a vendéglátás jobban teljesít, mint 2020-ban, illetve 2019-ben.

Újságírói kérdésre Gulyás elmondta, hogy bár egyelőre nem tárgyalt arról, hogy szükség van-e szektorális különadók bevezetésére, de nem zárja ki, hogy erre sor kerülhet. Szintén felmerült a családtámogatási politika kérdése, amiről a miniszter azt mondta, hogy továbbra is Magyarországon költenek majd GDP-arányosan legtöbbet családtámogatásra Európában. Ezt annak kapcsán mondta, hogy idén lejár a babaváró hitel. Gulyás szerint még nincs döntés, hogy a babaváró hitel vagy a családtámogatási rendszer más elemei a mostani formájukban megmaradnak-e, de forráskivonás nem lesz a területről, sőt, az is lehet, hogy még többet költenek majd erre.

Gulyás kérdésre beszélt az uniós helyreállítási alapról szóló vitáról is. Mint mondta, a tárgyalás folyamatos, a magyar kormány nemrég elküldte a részletes reakcióját Európai Bizottság felvetéseire. Gulyás szerint a magyar kormány megnyugtató módon reagált a bizottság problémáira és kompromisszumkész, így a megállapodás, ha van erre politikai akarta, hamar elérhető. Viszont a magyar helyreállítási tervet módosítani kell, ki kell belőle venni bizonyos elemeket, ugyanis minden vállalt fejlesztést végre kell hajtani, az építőipari árak viszont 30-40 százalékkal emelkedtek azóta, hogy a tagállamok helyreállítási tervei elkészültek. Más országok most ezzel szenvednek, amelyek terveit már elfogadta a Bizottság. Gulyás elismételte, hogy a kormány értelmezése szerint az RRF-ről már megállapodtak egyszer a bizottsággal, majd a "gyermekvédelmi törvény" elfogadása után visszakozott. Ezzel arra utalt a miniszter, hogy nem korrupciós problémák miatt nem kapta meg Magyarország az uniós forrásokat.

Még pár felmerülő kérdés, téma:

• Nem lesz külön egészségügyi minisztérium. Hogy mostani szerkezetében megmarad-e az EMMI, vagy bármelyik minisztérium, még nem tudni, de az elvet, hogy a humán területeket együtt kell kezelni, továbbra is helyesnek tartja a kormány.
• Szentkirályi Alexandra nem lát összeférhetetlenséget abban, hogy a kormány 12 katonai repülőgépeket vásárol a férje cégétől, és kellemetlenül sem érzi magát emiatt. Igaz, nem tűnt úgy, hogy örül a kérdésnek.
• A Pénzügyminisztérium három munkatársa mellett a Miniszterelnökség egyik dolgozóját is őrizetbe vették egy korrupciós üggyel kapcsolatban, amiért kenőpénzt fogadtak el, hogy GINOP pályázatok kimenetelét befolyásolják. Gulyás szerint az ügyben nincs politikai háttérrel rendelkező szereplő.
• Bár Orbán Viktor korábban a választások után mindig Varsóba tette első külföldi látogatását, az, hogy most nem oda, hanem a Vatikánba utazott, nem jelenti azt, hogy Lengyelországnak ne lenne kiemelt szerepe a magyar külpolitikában, a két kormány nézetkülönbségei ellenére.