Nincs ellene csodafegyver, tartósan velünk marad a két számjegyű infláció

június 8., szerda 13:05
15

A kormány és az ellenzék is tele van jobbnál jobb ötletekkel, hogy miként lehetne megfékezni az inflációt, de egyelőre hónapról hónapra egyre nagyobb pénzromlásról számol be a KSH. Májusban a fogyasztói árak átlagosan 10,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, áprilisban ez a szám 9,5 százalék volt. És ez még nem a tetőzés.

Már Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is úgy látja, éves átlagban is 10 százalék körüli lehet az áremelkedés, vagyis a két számjegyű infláció tartósan velünk marad. Ezt a forgatókönyvet támasztja alá, hogy a Varga Mihály pénzügyminiszter által kedden benyújtott 2023-as költségvetés is rekord összegű, 7 ezer milliárd forintos áfabevétellel számol, ami biztos jele annak, hogy jövőre még drágább lesz minden.

Az elmúlt hónapokban számos intézkedést hozott a kormány és a jegybank is az infláció megfékezésének szándékával, és az ellenzék is sorra dobja be az ötleteit. Mik is voltak ezek:

  • kamatemelés (MNB)
  • hatósági árak (kormány)
  • ideiglenes extraprofit-különadó (kormány)
  • 20 ezer forintos élelmiszerkupon (MSZP)
  • a hatósági áras termékek körének kiszélesítése (MSZP)
  • egyszeri, minimum 100 ezer forintos kárpótlás a rászorulóknak (DK)

Összességében nagy a tanácstalanság és a bizonytalanság. „A jegybank az inflációs cél elérése érdekében fokozatosan folytatja a kamatemeléseket” – jegyezte meg az MNB május végén, amikor 50 bázisponttal 5,9 százalékra növelte az alapkamatot. Most éppen úgy látják, ősztől kezdhet mérséklődni az infláció. Ugyanakkor tavasz közepén még nyár közepét mondták, amikortól kicsit javulhat a helyzet.

Igazából azt is csak találgatni lehet, hogy a hatósági árak mennyivel vitték lejjebb az inflációt. A szakértők általában 2-4 százalékos leszorító erőt szoktak az árstopnak tulajdonítani. Ugyanakkor a KSH által most közölt maginfláció 12 százalék feletti lett (ami csak 1,5 százalékkal több a hivatalos 10,7 százalékos adatnál). A maginfláció az árszínvonal-változás egyik legfontosabb mutatószáma, elsődleges célja, hogy kiszűrje az olyan egyszeri, átmeneti és nem piaci eredetű árhatásokat, mint például a hatósági döntések vagy a rendkívüli időjárás. Tehát ez kiszűri a mindenféle hatósági áras trükközést, amiben az Orbán-kormány egy ideje nagyon erős. Ennek alapján inkább úgy tűnik, hogy a hatósági árak maximum 2 százalékkal viszik lejjebb az inflációt, ellenben lassan az egész gazdaságot megborítják, amit az egyre látványosabb benzinhiány mutat be a legjobban.

Miniszterelnök balról, jegybankelnök jobbról Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Ami extra rossz hír, az az, hogy eddig a nyugdíjas inflációs kosár áremelkedése mindig kicsit kisebb volt, mint az átlagos infláció. Például februárban még 8,3 százalékos volt az infláció, a nyugdíjas infláció pedig 7,8 százalékos. A különbség folyamatosan olvadt a két szám között, majd májusban pariban lettek: 10,7 százalék lett mind a két adat. Az idősebbek kosarában nagyobb arányban szerepelnek az élelmiszerek és a gyógyszerek, míg ruhára, tartós fogyasztási cikkre kevesebbet költenek. A nyugdíjasok biztosan rosszabbul élnek ezekben a hónapokban: januárban 5 százalékos emelést kaptak, és Gulyás Gergely miniszter ígérete szerint 3,9 százalékosat kapnak június elsejétől is, mert a kormány 8,9 százalékos inflációval kalkulál. A nyugdíjemelés mértéke tehát legalább 2 százakkal az infláció alatt marad.

A kormány érvelése szerint a bevezetett ideiglenes extraprofit-különadó is mérsékelheti az áremelkedést. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint a különadó megakadályozza, hogy a bankok és a multinacionális vállalatok keressenek a háborús konfliktuson, miközben ennek az árát az emberekkel fizettetik meg. A kormányzati logika szerint a különadók ellensúlyozhatják a vállalatok árképzési erejét. Ennek némileg ellentmond, hogy a Wizz Air például be is jelentette, hogy a különadó miatt kénytelen lesz megemelni az árait. Vagyis inkább azoknak lett igazuk, akik úgy kalkuláltak, hogy a különadók csak rátesznek egy lapáttal az infláció növekedésére.

A fő kérdés az, hogy a fogyasztásban meglátszik-e a magas infláció.

Ezt egyelőre nehéz összevetni a tavalyi adatokkal, hiszen akkor a járvány miatt eleve visszafogottabb volt a forgalom a boltokban. Ugyanakkor biztos, hogy a 10,7 százalékos magyar mutató az eurózónáénál jóval magasabb, utóbbi ugyanis 8,1 százalékos. Azt már Varga Mihály is elismerte, hogy a gyenge forint az egyik fő okozója a magas inflációnak. Ez kihat az egész magyar gazdaságra: visszafogja a lakossági fogyasztást és a GDP-lassulást eredményez.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt