• Veszélybe került az egyik legnagyobb példányszámú közéleti hetilap, a Magyar Hang.
• Nyár végéig ezer előfizetőt kellene gyűjteniük, hogy biztosan megmaradjanak.
• Mivel a lapot 2018 tavaszán a Simicska-féle Magyar Nemzet újságírói alapították, a Fideszben árulóként tekintenek rájuk.
• A hazai nyomdák nem vállalják megbízásaikat, piaci hirdetőiket megfélemlítik, újságíróikat rágalmazzák, és még a kormányinfóra sem engedik be őket.
• Interjú György Zsombor főszerkesztővel.

444: Nemrég kétségbeesett üzenetet tett közzé a Magyar Hang. Megszűnés fenyegeti az újságot, pedig 10-12 ezres példányszámával a második legnagyobb példányszámú közéleti hetilap a HVG mögött. Mi történt április 3. óta?

György Zsombor: Hiába működünk négy és fél éve, és hiába az idehaza jelentősnek mondható példányszám, a magyar piacon ez messze nem elegendő ahhoz, hogy egy kormánykritikus hetilap pozíciói stabilak legyenek. Az elsődleges oka a mostani krízisnek az, hogy gyakorlatilag egyáltalán nincs hirdetés az újságban. Az online felületeinken is a Google által generált reklámok futnak csupán, piaci körülmények között értelmezhető hirdetőnk ott sincs. Ha a bevételeinknek legalább 20-30 százalékát be tudnánk hozni a reklámpiacról, már nem lennének filléres gondjaink.

444: Piaci hirdetőik egyáltalán nincsenek?

Gy. Zs.: Néha beesik egy könyvkiadó, és előfordul, hogy színházakkal tudunk valamilyen együttműködést létesíteni, de a nagyvállalati szektorból, ideértve a német hátterű ipari vállalatokat, ahonnét piaci logika szerint azért lehetne számítani ajánlatokra, zéró hirdetőnk van. Soha nem is hirdettek nálunk. Az érintettek nem is feltétlenül titkolják, hogy ennek politikai okai vannak. Szűkebb körben, szemlesütve többször elmondták nekünk, hogy még ha helyesnek is gondolják, egyszerűen nem vásárolhatnak helyet az újságban, mert azzal fekete pontokat szereznek a hatalomnál. Folyamatosan próbálkoztunk a nagy autóipari vállalatoknál és egyéb, nyugati tulajdonosi körök által működtetett társaságoknál, de rendre lepattantunk. Udvariasan közölték, hogy nekünk nem adhatnak.

Újabban a kulturális fesztiválokra sem engedik be a standjainkat. Amikor indultunk, Kapolcson vagy az Ördögkatlanon meg tudtunk jelenni a kis 3x3 méteres sörsátrunkkal, ami nekünk számított, mert ezeken az eseményeken el tudtunk jutni a nyitottabb és kultúrára fogékonyabb közönséghez is. Ennek vége. És nem úgy kell elképzelni, hogy akkor mostantól csak bizonyos anyagi feltételek mellett kaphatunk sátorhelyet. Hanem, hogy nem lehet. Kitiltottak.

444: Ezek a kulturális szereplők is világossá teszik politikai megfontolásaikat?

Gy. Zs.: Az egyik fesztivál megbízottja írásban közölte velünk, hogy Kásler Miklós stábja elvont tőlük több millió forint támogatást, amiért a Magyar Hang jelen volt a fesztiválon. A másik fesztiváligazgatónak onnét átszóltak, hogy inkább ne engedjenek be minket ők sem, mert bajba kerülhetnek.

444: Továbbra sincs nyomda Magyarországon, amelyik vállalná a Magyar Hang kinyomtatását?

Gy. Zs.: Olyan egészen biztosan nincs, amely képes is lenne ilyen mennyiségben és minőségben időre nyomtatni. Az erre igazán alkalmas nyomdák már mind a Mediaworks tulajdonában, illetve a kormány vonzáskörzetében vannak. A Magyar Hang továbbra is Pozsonyban készül, és elégedettek is vagyunk a beszállítóinkkal. A gond csak az, hogy minket duplán sújt a jelenlegi helyzet: nem elég, hogy infláció van, még euróban is kell fizetni a megrendelésért. A nyomdaköltségünk egy év alatt harmadával emelkedett meg.

444: A többi kormánykritikus lap hogyan talál magának nyomdai kapacitást?

Gy. Zs.: A Népszava más megítélés alá esik. Az ő lapjukat a Mediaworks nyomtatja ki.