Viszonylag kis sajtót kapott, pedig óriási üzletről van szó: egyedüli indulóként a Mol Nyrt. nyerte el a magyar állam által kiírt hulladékgazdálkodási koncessziós pályázatot, így 2023. július 1-től 35 évig az olajtársaság feladata lesz az évi közel 5 millió tonna magyarországi települési hulladék begyűjtése és kezelése. Ez majdnem 4,5 millió háztartás és kétmillió gazdálkodó szervezet kiszolgálását jelenti. A koncesszióval a cég növesztett magának még egy - akár évi 150-200 milliárd forintos - lábat, a cél érdekében pedig februárban megalapították a Mol Körforgásos Gazdasági Kft-t is.

Nem árt tisztázni, hogy pontosan mi is a koncesszió tárgya:

• a közszolgáltatási rendszerben működtetett lakossági vegyes hulladékgyűjtés
  
• az intézményi hulladékgyűjtés (cégek, iskolák, kórházak, stb.)
• gyakorlatilag minden települési szilárd hulladék begyűjtése és kezelése (pl. gumiabroncs)

Talán úgy a legérthetőbb, hogy minden az ipari hulladékon kívül, vagyis például az autógyárak alumínium-hulladéka nem része a koncessziónak. A koncesszió részeként viszont a MOL megvásárolja az állami kukaholdingnak becézett NHKV Zrt.-t (amely főleg a számlázást végzi), valamint a tényleges szemétszállítást is végző NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-t. Mindkét társaságot milliárdokkal tömte ki az elmúlt években az állam.

Mindez hatalmas átrendeződést jelent, amelynek végeredményeként a MOL teljesen egyedül döntheti el, hogy milyen alvállalkozókkal akar majd dolgozni a következő 35 évben. Hasonló történt az autópályák 35 éves kiszervezésénél is, csak akkor már a pályázatnál lehetett tudni, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László tőkealapjai kiket vonnak még be az üzletbe, a hulladék esetében pedig még teljesen bizonytalan, hogy kikre lesz szüksége a Molnak alvállalkozóként, vagy esetleg melyik cégeket vásárolja fel jövő nyárig.

A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének korábbi közlése szerint közel 750 hulladékkereskedő és 1290 országos hulladékgyűjtési engedélyes van, ezért nehezen képzelhető el, hogy egy koncesszor hatékonyan helyettesíteni képes egy országosan működő sokszereplős szabadpiacot. Például lakossági hulladékszállításra jelenleg csak 26 állami és önkormányzati társaság rendelkezik a MOL által felvásárolni szándékozott NHKV engedélyével.

Hatékony alvállalkozók

A 26 cég között van a szintén privatizálásra ítélt NHSZ több leányvállalkozása, de olyan önkormányzati cégek is, mint a 99 önkormányzathoz tartozó békéscsabai DAREH Zrt., a budapesti FKF-t is birtokló BKM Zrt. vagy a gödöllői központú Zöld Híd Kft. "Nem tudni még, hogy mi lesz a kapcsolat a MOL és az önkormányzati cégek között, de az biztos, hogy az önkormányzati cégek nélkül nem lehet ellátni ezt a feladatot. Az alvállalkozói forma is elképzelhető, de tárgyalni kell" - mondta lapunknak Gémesi György, Gödöllő polgármestere. Mindenesetre közös nevező, hogy ezek az önkormányzati cégek az elmúlt években milliárdokat költöttek beruházásokra, beszerzésekre, most pedig jó esetben csak a MOL alvállalkozói lehetnek, vagy elveszítik az üzletüket.

"Mi kapacitást nem akarunk építeni, a meglévő infrastruktúrát akarjuk kibérelni. Az üzemeltetést a jelenlegi cégek végezhetik. Azt tudjuk javasolni az érintett cégeknek, hogy jöjjenek be hozzánk alvállalkozóknak. Mindenkire szükségünk van, aki tisztán és hatékonyan működik" - mondta lapunk kérdésére Pethő Zsolt, a Mol Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások vezetője egy hétfői háttérbeszélgetésen. Hozzátette, hogy a MOL támogatja az EU-s klímavédelmi célok teljesítését. Az EU 2035-ig a települési szilárd hulladék újrafeldolgozására vonatkozóan az ambiciózus 65 százalékos arányt határozta meg. Ez az arány Magyarországon jelenleg jóval 40 százalék alatt van, a lerakás, vagyis a hasznosítatlan szemét aránya pedig 50 százalék az EU-s 35 százalékos célhoz képest. A MOL feladata e célok elérése lesz az alvállalkozókkal közösen, akiket viszont külön pályáztatással még ki kell választani jövő nyárig.

Alvállalkozókból már most is akad bőven, hiszen a 26 engedélyes cég számos alvállalkozót foglalkoztat. Például a békéscsabai DAREH egyik alvállalkozója a Global Refuse Nonprofit Kft., amely közel 80 településen gyűjti és szállítja a szemetet, tulajdonosa pedig a Central European Opportunity Magántőkealap, amely a Válasz Online cikke szerint Szécsényi Bálinthoz, Tiborcz István bevett üzleti és mulatópartneréhez köthető, és évi 2 milliárd forint a forgalma.

Marad a szemétdíj

De a budapesti FKF is számos alvállalkozóval dolgozik már most is. "A hazai hulladékgazdálkodás kereteit és az iparági szereplők feladatköreit meghatározó működési modellt egyaránt alapjaiban érintő jogszabályi változások fognak életbe lépni a jövő év közepétől Magyarországon. Erre, valamint az iparág ezzel összefüggésben zajló felkészülésére tekintettel a megkeresésben megfogalmazott konkrét kérdésben jelenleg nem áll módunkban állást foglalni" - válaszolta az FKF arra a kérdésünkre, hogy a MOL alvállalkozói lesznek-e.

Kérdés persze, hogy befagyasztott szemétdíjak mellett mindez miként lesz hatékonyabb, és mitől javulna a szolgáltatás minősége. "Az árazás nem a Mol dolga lesz, tehát a szemétdíj összegét a jövőben is az állam dönti el, mi csak javaslatot tehetünk" - fogalmazott Pethő Zsolt. A szemétdíj mértékét még 2013-ban fagyasztották be, a kormány egyelőre csak a gáz- és áramdíj jelentős emeléséről döntött. Az ügyvezető szerint a Mol nem ebből az új tevékenységéből fog meggazdagodni, a fő céljuk a hatékonyabb újrahasznosítás és a több nyersanyag. A koncesszió jegyében például azt is vállalták, hogy az első öt évben egy új, évente minimum 100 ezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt építenek. Ezzel kapcsolatban mondta azt Pethő, hogy a MOL számra
elsősorban az a cél, hogy hasznos alapanyag legyen elérhető a piacon a piac szereplői, így a MOL számára is.