Elég nehéz még kiszámolni, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban bejelentett kormányzati intézkedéseknek, mint a különadók bevezetése, állami beruházások leállítása, a katázási szabályok átírása, a rezsicsökkentés csökkentése és a hatósági üzemanyagárra jogosultak körének szűkítése, összességében milyen hatásuk lesz a gazdaságra, de a legnagyobb valószínűség szerint a GDP-adatot lefelé, az inflációt pedig felfelé húzzák.

"A jegybank első, nyers becslése alapján 3 százalékpont lehet a rezsiárak változásának inflációs hatása. Ez augusztusban már látszani fog, a hatásával egy évig lehet számolni. A kormányzati adatok szerint a háztartások negyede fogyaszt az átlagnál többet, de azt nem lehet tudni, hogy mennyivel. Én 30 százalékkal számoltam, így nekem 2,5 százalékpontos inflációs hatás jött ki" - mondta lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Tehát például júniusban 11,7 százalék volt az infláció, és csak a korábbi rezsicsökkentési rendszer kormányzati elengedése miatt 14-15 százalékra ugrik a pénzromlás üteme.