Csütörtök kora délután szavaztak az Európai Parlamentben a magyar jogállamiságról készült legfrissebb jelentésről, melynek vitája szerdán zajlott. A jelentést nagy többséggel szavazták meg a képviselők, 433-an szavaztak az elfogadása mellett, és 123 képviselő ellene.

Ezúttal csak az EU-kritikus, jobboldali pártok nem szavazták meg a Magyarországot elítélő EP-jelentést, ami keményebben fogalmaz, mint minden korábbi hasonló határozat. A szövegben többek között ez olvasható:

"Összességében a sajnálatunkat fejezzük ki, hogy a szükséges EU-s lépések elmaradása hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok leépüléséhez Magyarországon, és ahhoz, hogy az egyik tagállam választási autokrácia hibrid rezsimjévé vált."

Ez azt jelenti, hogy Európa pártjainak túlnyomó többsége szerint Magyarországon már nincs demokrácia.

Ez nagyon súlyos kritika, korábban hasonlót soha egyetlen másik tagállam sem kapott. A most elfogadott szöveg csak egy politikai nyilatkozat, azaz jogilag közvetlenül nem következik belőle intézkedés. A hatása mégis komoly lehet. Egyrészt elhangzott a határozat szerdai vitáján, hogy ha a Tanácsban egy nem demokratikus országnak is szavazati joga van, akkor az megkérdőjelezi a közös uniós döntések demokratikusságát, elfogadhatóságát. Ha ezen logika szerint a Parlament érvénytelennek tekintené a tanácsi döntéseket, az megbéníthatja az EU működését.

Egy másik vonalon a Parlament a Bizottságot tudja nyomás alatt tartani. A képviselők ugyanis leválthatják a Bizottságot, és már jelezték korábban, hogy ha túl puhák lesznek a biztosok a magyar és a lengyel kormánnyal szemben, akkor ezzel a jogukkal élni fognak. Korábban sosem váltott le biztosi kollégiumot az EP, amikor utoljára ezzel komolyan fenyegetőztek a képviselők, akkor 1999-ben magától lemondott a szavazás előtt a Jacques Santer vezette akkori testület.

Ez már a harmadik

A magyar helyzetről szóló EP-jelentések egymásra épülnek, mindegyiket több hónap kutatómunka, terepszemle előzte meg, és eddig mindegyiket zöld képviselő írta. Az elsőt 2013-ban a portugál Rui Tavares, a másodikat 2018-ban a holland Judith Sargentini, a mostanit a francia Gwendoline Delbos-Corfield. Mindegyiket megszavazta az EP, mindegyik egyre keményebben ítéli el a magyar kormányt a jogállamiság leépítése miatt. A szociáldemokraták, a baloldaliak, a liberálisok és a zöldek mindig is egyetértettek abban, hogy a magyar demokráciát rombolja a Fidesz, de az EP régóta legnagyobb frakciójának számító néppárt 2013-ban még védte a Fideszt, bár a frakció néhány képviselője már akkor is tartózkodott, vagy éppen támogatta a Tavares-jelentést. A Sargentini-jelentésnél már lelkiismereti szavazás volt a frakcióban, és a néppártiak komolyan hozzájárultak ahhoz, hogy a jelentés kétharmados többséget kapjon, és ezzel a hetes cikkely szerinti eljárás megkezdődjön. Mostanra pedig a néppárt kifejezetten támogatta a jelentést.

A szerdai parlamenti vita alapján a konzervatívok (mint a lengyel PiS vagy a Svéd Demokraták) és az identitás-frakció (Le Pen, Salvini pártjai vagy a német AfD) maradtak csak a Fidesz pártján. Vagy annak pártján, hogy elvi kifogásuk van a tagállami kormányok elítélésével szemben, mert ők olyan EU-t akarnak, ahol a közös intézményeknek nincs politikai erejük.

A három jelentés közül a Sargentini-féle volt jogi szempontból a legfontosabb, mert abból konkrét lépés következett: a hetes cikkely szerinti eljárás megindítása a Tanácsban. A négy éve tartó eljárás vége elvben az is lehet, hogy megvonják a magyar kormány szavazati jogát a testületben, de ehhez teljes egyetértés kellene, és legalább a lengyelek megígérték, hogy mindig megvédik a magyarokat ettől (és viszont, a lengyelekkel szemben is van ilyen eljárás, csak azt nem a Parlament, hanem a Bizottság kezdeményezte).

Az eljárás egyelőre abból áll, hogy átlagosan évente egyszer kérdéseket tesznek fel az EU-ügyi miniszterek Varga Juditnak, aki utána boszorkányüldözésről beszél a sajtónak. E megbeszélések nyomán a Tanácsnak vagy le kellene zárnia az eljárást azzal, hogy a magyarok megoldották a felmerült problémákat, vagy továbbvinni az ügyet szankciós irányba. Immár négy éve egyik irányba sem sikerül ellépni.

A mostani jelentésből nem következik új eljárás, de a Parlament határozottan elítéli benne a Bizottságot és a Tanácsot is, hogy ne legyenek már ennyire puhák, mert az ő felelősségük is, hogy egy tagállamban felszámolhatták a demokráciát. A jelentés arra is felszólítja ezért mindkét testületet, hogy ne adjanak pénzt a magyar kormánynak, amíg nem javítanak a helyzeten.

Ez a felszólítás most nagyon aktuális, hiszen napokon belül kell döntenie az Európai Bizottságnak arról, hogy mi legyen az április 4-én általa indított feltételességi mechanizmussal. E mechanizmus alapján nagyon sok pénzt el lehet vonni a magyar kormánytól, éppen jogállamisági problémák miatt. A Parlament mostani határozatának az időzítése is arra utal, hogy azt üzenik a biztosoknak, "ne adjatok Orbánnak pénzt".

A magyar kormány érezve a veszélyt egyre komolyabb ígéreteket tett az elmúlt hetekben arra, hogy mekkora harc lesz Magyarországon a korrupció ellen, többek között új testületek felállítását kilátásba helyezve.

Az eddigi brüsszeli híresztelések alapján a Bizottság igyekszik majd mindenkinek megfelelni: egyrészt javasolni fogja a pénzmegvonást, másrészt még időt adna a magyar kormánynak, hogy bizonyítson, és ezzel a lehetőséggel a pénzmegvonásról szóló végső döntést eltolnák az év végére.

Ahogy Didier Reynders biztos a szerdai vitában az EP-ben is elmondta, valójában a Tanács tudná megbüntetni Magyarországot. Egyrészt ott folyik a hetes cikkely szerinti eljárás, másrészt a feltételességi mechanizmusból következő pénzmegvonást is ott kell az utolsó körben megszavazni, mégpedig minősített többséggel. Sok brüsszeli szakértő szerint az idő a magyar kormány megbüntetése ellen dolgozik. Jelenleg csak a lengyelektől lehet várni biztosan, hogy megvédik a magyarokat a Tanácsban, de nem kizárt, hogy a hamarosan megalakuló új svéd kormány is legalább tartózkodni fog, miután múlt vasárnap az ottani jobboldal győzött. A szeptemberi olasz választás után pedig kifejezetten Orbán-barát kormány kerülhet hatalomra Rómában, amelyik várhatóan leszavazná a magyarok megbüntetését.